Makói gázfosztás! Tudjon róla minden Magyar!
Irta: vesterhagen - Datum: 2013. January 20. 16:15:30

---

Magyarország földjének mélyén, Makó közelében olyan gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi kincsvadászok, amely negyven éven át képes volna biztosítani Magyarország gázellátását, vagy a mostani ínséges idõkben egy intenzív, húsz évre rövidített kitermelést véve alapul, akkora bevételhez juttathatná a magyar államkasszát, amely rövid idõ, mondjuk öt- tíz év alatt a magyar életszínvonalat körülbelül az ausztriaira emelné, és húsz év múltán a magyar gazdaság csak e gázkincsnek köszönhetõen felzárkózhatna a gazdag Európához.

Mindebben nincs semmi túlzás. Minden érdeklõdõ ember tudta, hogy az Alföld mélyén többféle kincs lapul - olaj, gáz, termálvíz -, csak meg kell találni, de az sem nehéz, csupán fúró és némi türelem kell hozzá.

A Falcon Oil, ez a kanadai központú multi cég képes volt - saját állítása szerint - egy éven át keresni, amíg telibe találta a gombostût, vagyis a 600 milliárd köbméteres gáztartályt, lent, hat kilométer mélyen a föld alatt.

A cég - nem tudni hogyan és mennyiért - kizárólagos jogot kapott 35 évre a magyar államtól a gázkutatásra, és ami elképesztõ, a gáz kitermelésére és eladására is. A magyar állam szerényen csak 12 százalék bányajáradékot kér cserébe, vagyis oda adta a Falcon Oil-nak e páratlanul értékes gázkincs 88 százalékát.
Hogy mennyi pénzrõl van szó?
Ebbõl a gázkincsbõl az utolsó fillérig ki lehetne fizetni a teljes magyar államadósságot, ami egyúttal a magyar gazdaság elképesztõ felerõsödését eredményezné. Avagy fel lehetne függeszteni a megszorításokat, sõt emelni lehetne a nyugdíjakat és a béreket, és a gazdaságot serkentõ intézkedéseket lehetne indítani.
Felfoghatatlanul sok pénz, ami a jelek szerint majdnem mind más nemzetek jólétét fogja gyarapítani, a MAGYAR pedig ...?!


Nem kell, hogy így legyen. A magyar jog ismeri a feltûnõen aránytalan szerzõdés fogalmát. Az ilyen szerzõdést meg lehet támadni, és amíg jogállam volt Magyarországon, addig a bíróság az ilyen szerzõdéseket meg is semmisítette.

Íme, itt a nagy történelmi pillanat a nagy közös cél, amelynek mentén közös nevezõt találhatnának az ország egymással szemben álló erõi. Senki nem vitatja el a külföldi befektetõ jogát a tisztes haszonhoz, de senki sem fogadhatja el a tisztességtelen haszon érvényesítését. Tudtuk, hogy Magyarország földjének mélyén kincsek lapulnak, örömmel vettük a kalandos kedvû vállalkozók jelentkezését, azonban az államnak jól felfogott érdeke, hogy az ország földjében rejtõzõ kincs kiaknázása az ország népének érdekeit szem elõtt tartva történjék. Magyarország nem Rhodesia, és ez nem a XIX. század!!!


Van azonban egy pont, ahol már meg kell állítani a dolgok menetét. A makói gázkincs kitermelése nem történhet meg a mostani feltételek között.
Az ország népe nem nézheti ölbe tett kézzel saját kifosztását.
A történelmi hanyatlásnak és a kollektív hülyeségnek egy ponton véget kell vetni azért, mert lelkiismeretlen bûnözõk a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthetõ.

A magyar nagytõkének sem áll érdekében az ország kifosztása. Talán vegyünk példát a horvátokról Õk nem adták oda koncesszióba sem 35 évre, sem rövidebb idõre, sem a Falcon Oil-nak, sem másnak az Adriát. Inkább maguk építettek autóutat, hogy a turisták kényelmesebben odaérjenek. Nota bene: az ügyes kanadaiak a horvátoktól bérelték azt a fúrótornyot, amivel Makónál gázt találtak.

Juhász Ágnes Katalin
FÕGÁZ Földgázelosztási Kft.




Küldd tovább mindenkinek! Tudjon róla minden Magyar! Következõ link

Become FREE - MAG tudás - Pártok nélkül - Vélemények - Rovásírás - Rabok-Szabadok - Szkíta-Hun - MAG ész - Nap és Hold - Petõfi - MAG Õsvallás - MAGyarságod - Hun-Avar - Kárpát-medence - Hiszekegy - Pozsonyi csata - Mit kér a Nép! - Tudsz jobbat? - Táltosok - MAG Õshaza - Jézus-Sumer - SZK Alkotmány - Magyar sorsot-Magyar kézbe - Istenes Honfoglalók - MAGYARNAK lenni - EU-Nyet - Indulók - Paradoxon - Island példa - Aranykor - Attilától-Koppányig - Árpád Apánk - Prof. Badiny - EGYsÉG - HAARP - Betelepítés - Igazságot - Rovás-jelkép - MAG Egység - 8 boldogság - SZERetet - MAG-hit - Kamat - Makói-gáz - Mérgeznek - Nibiru-Planet - Idõsek - Kiárusítás - Anahita - Rovás-ABC - Magamról - Választás2011 - Igazságos Mátyás - Csonka Magyarország - tri-A-non! - Gyógynövények - KeReCSeNY - Halhatatlanság - BlogPost - Domonyi Blogja - Szkíta-Hun-Magyar - Aries-YouTube - ARIEStart - Aries Hungary - ARIES Üzleti Hálózat - ARIES.hu - AriesTrade.com - Aries Galéria - Domonyi Károly FB oldala - Rovásírás lap - Turul lap - Magyar lap - Magyarország lap - Pilis lap - Térkép

HA EZ IGAZ, ÉRTHETETLEN, MIÉRT NEM VALÓSULT MEG???

Geotermikus energia - NSZ.3
Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében.
A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kõolaj-egyenértéknek megfelelõ geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt.
Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben. 5 milliárd forint névértékû kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét: egy 5000 KW-os villamos-erõmûvet az NSZ.3-as kútra.
Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja!
Tervébõl bukás lett: a feltaláló börtönbe került és immár 15 év óta áll a geotermikus villamos-erõmû ügye. Most úgy tûnik, fordult a kocka, és bírósági per lesz szeptemberben. A 15 éve tartó huzavona a kút tulajdonjoga körül bonyolódik.
A legnagyobb nemzeti kincs
A szolnoki székhelyû Kõolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson.
Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták - hiszen csak földgázmezõket kerestek - hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörõ több mint 180 fokos termálvize miatt, elõbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erõmû telepítése is. A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt "forrást" még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták.

1985 decemberében a 13 kilométerre arrébb fekvõ Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már - a gádorosival ellentétben - 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal rendelkezõ kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte.

Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét.


A videó végén ( 1:08 után) láthat kapcsolódó információkat!
Jásdi Kiss Imre további írásai itt és Honlapját ezen a linken találja.


Egy valóságos "geológiai atomkazánnal" állunk szemben, amelyben az évmilliókkal ezelõtt bezáródott tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévõ radioaktív anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel.


A 25 év alatt kitermelhetõ 20 milliárd tonna kõolaj-egyenértékû energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentõs szerepet foglalna el.

Nagy elõnyünk Izlanddal szemben, amely ma geotermikus nagyhatalom, hogy ott a különbözõ helyeken felbukkanó kitöréseket kell befogni hasznosításra, míg hazánkban minden egyes fúrt kúton szabályozhatóan tör fel az elementáris energia. Mivel a víz oldott földgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk. A nedves tározórendszer oldott földgázkészletét néhány százmillió tonnára becsülhetjük, ami több mint a ma sokat emlegetett makói gázmezõ vélelmezett készlete.
Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hõteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzõk miatt 5000 KW-os villamos erõmû telepíthetõ.

Kié a kút tulajdonjoga?
A Kõolajkutató Vállalat bányaszolgalmi jogát 1984-ben jegyezték be az NSZ.3-as mélyfúrásra. Akkor a Magyar Állam volt a föld tulajdonosa.
Aztán jött a rendszerváltás, és az 1990. évi LXV. tv. 107.§. (2) alapján a termálkút és az ahhoz tartozó terület Gádoros Nagyközség Önkormányzatának tulajdonába került. A képviselõ-testület tagjai már korábban is kezdeményezték az ingatlan "f" alrészletét képezõ termálkút hasznosítását. Ehhez azonban sem tõkéjük, sem erre szakosodott vállalkozójuk nem volt. 1993. október 14-én "Adásvételi elõszerzõdés" keretében az önkormányzat eladta a 0106/7 hrsz. ingatlant Vén Istvánnak azzal a kötelezettséggel, hogy az apportálást követõen, a vevõ 94 százalékos többségi tulajdonában lévõ Elsõ Magyar Geotermikus Villamos-erõmû Kft..-jének 5 éven belül villamos- és hõerõmûvet, valamint desztillációs és frakcionáló üzemet kell létesítenie.

Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben, ám egy évvel késõbb már 5 milliárd forint névértékû kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét A vállalkozó ugyanis nagyszabású kárpótlásijegy-felvásárlási akciót hirdetett. Annak érdekében, hogy felhívása kellõ számú érdeklõdõre találjon, néhány hónapos fizetési határidõvel 120 százalékos árat ígért a jegyekért a vállalkozó. A felvásárlási akcióba - régi '56-os bajtársai segítségével - a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) és az Antall-kormány több politikusa is besegített. Az akció olyan jól sikerült, hogy a geotermikus erõmû felépítéséhez több ezer ügyfél ajánlotta fel az egymilliárd forintot is meghaladó összértékû kárpótlási papírját.

Vén István állítja: tettével egyszerre több ellenséget is szerzett. A beruházás alapjául szolgáló gádorosi meddõ olajkútra ugyanis nemcsak õ, hanem a MOL Rt. is kidolgozott titokban egy geotermia-projektet. A nagyszabású felvásárlási akció pedig nem esett ínyére a jegyek alacsony árában érdekelt spekulánsoknak sem.


Geotermiai lottóötös
Nagy dobás volt, hogy 1981-ben eltalálták a Békés-Csongrád megyék alatti, több ezer köbkilométeres geotermikus tározót, amit a pannon rétegek alatt fekvõ hatalmas töréstáblák, rétegek zártak közre. Lehet, hogy száz újabb fúrással sem érnénk célt, úgyhogy ezt az eredményt nevezhetjük "geotermiai lottóötösnek" is. Sajnos a közeli fábiánsebestyéni fúrás környezeti katasztrófával fenyegetett, így a kb. 100 MW-os vadkitörést el kellett fojtani. A két fúrás által eltalált tározó legalább 3000 méter mélyen van, a "felszínközeli" rétegekbõl 180-200 C fokos nedves gõz tör fel, a mélyebb - 8-10 km-re is lenyúló - törések átlagos hõmérséklete pedig a 250 C fokot ismeghaladja. A tározóval ma egyetlen kapcsolat az NSZ.3-as mélyfúrás.
Ezért megy a harc. Meg az ország energiaellátásának nagy üzletéért.

Sokan inkább akarnak jó felárral orosz vagy közel-keleti energiát, mintsem, hogy kitermeljük az energiafüggõségünk enyhítésére és egy új iparág megalapozására alkalmas, nagyentalpiájú geotermikus tározóinkat.


Hazugságok és börtönévek
A történet további fejleményei mégis több kérdést vetnek fel: még negyedéves elmaradása sem volt a kifizetésekkel Vén Istvánnak, amikor csalás gyanújával 1994-ben a vállalkozót elõzetes letartóztatásba helyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendõr-fõkapitányság nyomozói. Az erre vonatkozó rendõri indoklás többek között idézte a MOL Rt. azon nyilatkozatát, miszerint a Vén által magáénak mondott mélyfúrás valójában nem az Elsõ Magyar Geotermikus Villamoserõmû Kft.-é, hanem az olajipari nagyvállalaté. A MOL arra hivatkozott, hogy mivel az 1993-as adásvételi szerzõdést a földhivatalok csak 1996. október 1-jén vezették át a tulajdoni lapra, így azok semmisnek tekinthetõk. A MOL Rt. a rendõri, majd bírósági eljárásban azt is kijelentette, hogy Vén István 1990-ben bejegyzett szabadalma mûködésképtelen és a terve "kivitelezhetetlen". A vállalkozót - aki 56-os forradalmi tevékenysége miatt már korábban ült négy évet a kádári börtönökben - végül kilencévi börtönbüntetésre ítélték, ám a bíróság végül is az ítéletét hét év letöltendõ börtönbüntetésre enyhítette. Idõközben a földhivatal - amely a vállalkozó szerint szándékosan késett a tulajdonjog bejegyzésével - Vén István nevére írta a kút tulajdonjogát.

A MOL új céget alapított a geotermikus energiára
Tavaly a MOL a Green Rock Energy ausztrál céggel közösen CEGE néven társaságot alapított azzal a céllal, hogy az Magyarország piacvezetõ energiatermelõ társaságává váljon. Idõközben az NSZ.3 kút mélyfúrására a MOL bejegyzett bányaszolgalmi jogot szerzett.

Vén István most a perújítást követõ szeptemberi tárgyaláson azt kéri a bíróságtól, hogy az olajtársaság bányaszolgalmi jogát töröljék, hiszen a 0106/7 hrsz. alatti terület nem a MOL-é, hanem az övé. A 15 évvel ezelõtt kezdõdött per és következményei a következõ részben olvashatók.

Tároló paraméterek USA (Texas, Louisiana)
Magyarország (Nagyszénás-Fábriánsebestyén)
Települési mélység [m] 4 800 3165 - 4034
A tároló kõzetek típusa törmelékes kõzetek (homokkõ) karbonátos
kõzetek (dolomit) Kvarcporfir
Réteghõmérséklet [oC] 150 190
A tárolókõzet porozitása [%] 20 - 30 3 - 4
A tárolókõzet permeabilitása [mD] 20 - 120 11 - 120
A tárolt fluidum térfogata [Mm3] 10 a harmadikon 10 az ötödiken
A tároló nyomásgradiense [MPa/km] 13,5 - 18,1 20,0
Árpási Miklós A geotermikus energiahasznosítás Magyarországon - 2008



A fábiánsebestyéni vadkitörés katasztrófája
1985 decemberében Fábiánsebestyén külterületén hatalmas geotermikus energiatározóra bukkantak. A tengervíz 180-200 Celsius hõmérsékleten és 300-400 atmoszférás felszíni túlnyomással tört fel. Azonban az ún. FÁB.4 környezeti katasztrófával fenyegetett, így a kb. 100 MW-os vad kitörést el kellett fojtani.

Történt ugyanis, hogy a fúrásponton a 6 colos súlyosbító oszlop kiépítése során a lyukegyensúly megbomlott, ezért a biztonsági tolózárat felszerelték, majd a kitörésgátlót rázárták. Ekkor 50 bar túlnyomás jött létre, és a biztonsági tolózár leszakadt. A fõfúrómester a baleset során életét vesztette. A 160 C fokos gõz olyan nagy nyomással tört a felszínre, amekkorát eddig a világon sohasem tapasztaltak.

Ezért a Világbank javaslatára bevonták a kitörések elfojtására szakosodott amerikai Red Edert nevû céget. A kitöréselhárítás során a 160 tonna össztömegû fúrócsövet elvitték, majd a fúrótornyot ledöntötték, és alkatrészekre bontva elszállították. A sérült kitörésgátló helyébe pedig újat szereltek. A 47 napos megfeszített munka után 1986. január 31-én a kutat végleg lezárták. A magas hõmérséklet és nagy nyomás ugyanis felrepeszthette volna a béléscsövet, és a vízgõz kimoshatta volna a föld felsõ laza rétegeit kráterszerû üreget képezve. Ez pedig ellenõrizhetetlen vad kitöréshez vezetett volna.

Vén István 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t. Iratokkal állítja, hogy az olajtársaság okirat-hamisítást és csalást követett el, hogy rátegye kezét a gádorosi termálkútra. Ez jelenleg az egyetlen mûszaki kapcsolat az egész geotermikus tározóval, amelyre 5 db paksiatomerõmûnyi kapacitás telepíthetõ - teszi hozzá a feltaláló. A kút és a tározó, mint szúnyogcsípés az elefánt hátán!

Sok-sok kutat kellene fúrni, azokra magyar tulajdonú erõmûvek épülhetnének, hogy jelentõsen csökkenjen az orosz gázfüggõségünk. Kinek érdeke, hogy 15 éve nem termel a nemzeti kincs? Mindenesetre az oroszok már a MOL-ban vannak.

Megalakult az Elsõ Magyar Geotermikus Villamoserõmû Kft.
Vén István feltalálónak, akinek turbina szabadalmát 1990-ben bejegyezték, nem volt olyan volumenû tõkéje, amivel megépíthette volna a villamoserõmûvet a gádorosi NSZ.3-termálkútra. Ezért 1992-ben a MOL Rt.-vel kezdett tárgyalásokba, hiszen úgy tájékoztatták, hogy a termálkút az olajtársaság tulajdonában van. Nem tudta, hogy a 1990 évi LXV. tv. 107.§. (2) alapján az állami tulajdon jelentõs része az önkormányzatokhoz került. "Az 1993-as bányatörvény alapján derült ki számomra, hogy ki a valódi tulajdonos" - tette hozzá Vén István, aki ekkor elhatározta, hogy megveszi a kút körüli földeket. Voltak külföldi befektetõk, akik szerzõdtek volna Vén úrral, de csak akkor, ha feláll a cég, a projekt és a kezükbe kerül a kút a földekkel együtt. Megalapította tehát az Elsõ Magyar Geotermikus Villamoserõmû Kft.-t (EMGV).

Kárpótlási jegyek mizériája ……
További anyag megtalálható a fokos@googlegroups.com vagy Itt is.