Bevándorlók segíthetnek fenntartani a magyar gazdaságot
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 16. 06:51:46
Na, közelít már gondolatban is a mocskos zsidó! Az Európai Unió lakosságának mintegy 6,5 százaléka külföldi származású. Az uniós polgárok 20 százalékát aggasztja a bevándorlás. Az EU-ban már formálódik a közös bevándorláspolitika, a magyar kormánynak viszont nincs migrációs stratégiája, pedig a társadalom elöregedésébõl fakadó gazdasági problémákat az aktív munkaerõ beáramlása ellensúlyozhatná - derült ki egy szakmai rendezvényen.
Teljes hir
Na, közelít már gondolatban is a mocskos zsidó! Az Európai Unió lakosságának mintegy 6,5 százaléka külföldi származású. Az uniós polgárok 20 százalékát aggasztja a bevándorlás. Az EU-ban már formálódik a közös bevándorláspolitika, a magyar kormánynak viszont nincs migrációs stratégiája, pedig a társadalom elöregedésébõl fakadó gazdasági problémákat az aktív munkaerõ beáramlása ellensúlyozhatná - derült ki egy szakmai rendezvényen.
A magyar lakosság egyharmada elutasító a külföldiek letelepedésével szemben, míg 10 százalákuk általánosságban támogatja a migrációt --–- ismertette a TÁRKI felmérésének eredményét Szalai Boglárka kutató asszisztens a Budapesti Gazdasági Fõiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének napokban tartott szakmai rendezvényén.
A felmérésbõl kiderül, hogy a magyarok és a külföldiek között nagy feszültséget tapasztalók között az idegenellenesség szempontjából meghatározó az életkor és a lakhely, így a legfiatalabb korosztályban legnagyobb az elutasítók aránya, míg a városi lakosság --– különösen Budapesten --–jellemzõen befogadó.
Mintegy 32 millió bevándorló él az EU-ban, ami a lakosság 6,5 százalékát teszi ki. Magyarországon ezzel szemben a külföldön születettek aránya kevesebb, mint 4 százalék. Gyulai Gábor a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetõje szerint ennek egyik oka, hogy "Magyarországnak nincs kiforrott bevándorláspolitikája, a mindenkori kormányok úgy tekintenek a migráció kérdésére, mint egy spontán jelenségre, amit nem lehet teljesen megakadályozni, de minél inkább vissza kell szorítani, vagy csak bizonyos preferált csoportok számára engedélyezni, szigorú feltételek mellett." - Ez a hozzáállás hosszú távon tarthatatlan, mivel Magyarországé az egyik leginkább fogyó népesség és elöregedõ társadalom Európában, az országnak külföldieket kell befogadni ahhoz, hogy a gazdaság és a nagy ellátórendszerek mûködni tudjanak - tette hozzá a szakember.
Az elõadással egyidõben a helyszínen Fleck Gábor, a BGF Külkereskedelmi Karának kutató-oktatója és a BGF KKK "Talentum" mûhely hallgatóinak fotókiállítását is megtekinthették az érdeklõdõk. A képek részben elvándorlásra ösztönzõ élethelyzetek bemutatásával, részben a helyben maradást erõsítõ kötõdések vizuális megjelenítésével igyekeztek felhívni a hallgatók figyelmét e társadalmi jelenségre és érzékenyebbé tenni õket a migránsok élethelyzete iránt.
Az EU harmonizációs törekvései a migráció területén
Az Európai Unió kiemelt célkitûzései közé tartozik a közös migrációs politika létrehozása, melynek három fõ iránya: a legális bevándorlás feltételrendszerének kidolgozása, az illegális bevándorlás visszaszorítása, valamint az egységes menekültpolitika.
A legális migráció keretein belül különbözõ bevándorló kategóriákat különböztet meg az EU, így például a magasan képzettek bevándorlásának ösztönzésére --–- az USA zöld kártya mintájára --–- létrehozták az ún. kék kártya rendszert, de külön szabályok vonatkoznak a diákok, kutatók, szezonális munkások, stb. letelepedésére is.
Fontos eleme az EU formálódó migrációs politikájának az illegális bevándorlás visszaszorítása is. Ezen intézkedések részben a munkaadókat célozzák, akik illegális bevándorlókat foglalkoztatnak, de ide tartozik az emberkereskedelem elleni harc is. Emellett szükséges egy humánus, de hatékony visszatelepítési politika kialakítása is - olvasható a lapunknak eljuttatott sajtóanyagban
Forrás: Link