Visszasírják az oroszok a szovjet rendszert?
Irta: postaimre - Datum: 2013. February 13. 10:14:10
Újjászületik a magyarokat eltipró "Gonosz Birodalom"?
Az orosz Levada Center legújabb közvélemény-kutatása szerint az orosz lakosság jelentõs része ma is a szovjet politikai és gazdasági berendezkedést tekinti a legjobbnak. A "re-szovjetizálás" motívuma nemcsak a lakosság körében, de a külpolitikai diskurzusokban is egyre többször jelenik meg.
Teljes hir
Újjászületik a magyarokat eltipró "Gonosz Birodalom"?
Az orosz Levada Center legújabb közvélemény-kutatása szerint az orosz lakosság jelentõs része ma is a szovjet politikai és gazdasági berendezkedést tekinti a legjobbnak. A "re-szovjetizálás" motívuma nemcsak a lakosság körében, de a külpolitikai diskurzusokban is egyre többször jelenik meg.
A Levada Center független közvélemény-kutató cég január 18. és 21. között 1 600 fõ körében folytatott közvélemény-kutatást azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékelik az oroszok államuk politikai és gazdasági rendszerét. A központ két határozott kérdést tett fel ennek megállapítására. Az elsõ így hangzott: "Mit gondol, melyik politikai rendszer mûködött jobban: a szovjet (vagyis az, ami a '90-es évekig létezett nálunk), a jelenlegi rendszer, vagy a nyugati demokratikus modell?" A második kérdés a gazdasági rendszerek értékelésére kérdezett rá, a válaszadóknak az állami tervezésen és elosztáson alapuló gazdaság, valamint a magántulajdonra épülõ, piaci viszonyokra támaszkodó modell közül kellett választaniuk.
Kattintson és nézzen szét a Kremlben!
Az eredmények nem túl hízelgõek a putyini rendszer számára. A válaszadóknak ugyanis csupán 17%-a nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi politikai körülményekkel van a leginkább megelégedve. 22% inkább a nyugati mintájú demokráciát preferálja, míg 36% a szovjet típusú politikai rendszert tartja a legjobbnak. 9% más rendszer mellett tenné le voksát, a bizonytalanak aránya pedig 16% volt. A tavalyi adatokkal összehasonlítva a tendenciák is a putyini politika megítélésének romlását mutatják. 2012 januárjához képest ugyanis 3%-kal csökkent az aktuális rendszer támogatottsága. Egy másik fontos tendenciára világít rá az, hogy az elveszített támogatók nem a nyugati demokráciát pártolják, hiszen annak megítélése még többet, 7%-ot esett vissza az elmúlt egy évben. A szovjet politikai rendszert preferálók száma eközben 29%-ról 36%-ra emelkedett, a fennmaradó 3 százalékpont pedig a bizonytalanok és a más rendszer támogatók között oszlik meg. Egyértelmû tehát, hogy az orosz lakosság véleménye 2012 folyamán a szovjet politikai rendszer felé hajlott, mind a jelenlegi, mind a nyugati modellel szemben.
A gazdasági rendszerrel kapcsolatos kérdés nehezebben fordítható le az aktuális rendszer kritikájaként, a kapott eredmények azonban mindenképpen érdekes megoszlást és tendenciát mutatnak. A megkérdezettek 51%-a ugyanis a tervutasításos, állami elosztásra épülõ modellt preferálja, míg csupán 29% választotta a piacgazdasági, magántulajdon-alapú rendszert. A fennmaradó 20% véleménye szerint a kérdés nehezen megválaszolható. A tavalyi adatokkal összehasonlítva a tervgazdaság támogatottsága 2%-kal nõtt, míg a piacgazdaságé 7%-kal csökkent. A bizonytalanok számában 5%-os növekedés volt megfigyelhetõ. Egyértelmû tehát, hogy a piacgazdaság megítélése romlik, nagy valószínûséggel a globális válsághelyzetnek is köszönhetõen. Az viszont nem állítható, hogy a piacgazdaság hívei jelentõs mértékben a szovjet jellegû tervgazdasághoz pártolnának, gazdasági szempontból inkább a bizonytalanság növekedése tekinthetõ jelentõsnek.
Gorbacsov és Putyin - melyikük rendszerét értékeli jobbra az orosz lakosság?
(Forrás: www.kremlin.ru)
Összességében viszont levonható a következtetés, hogy az orosz lakosság körében népszerû a szovjet nosztalgia - legalábbis a politikai és a gazdasági rendszer iránt. Az elmúlt hónapokban a külpolitikában is megjelent a szovjet rendszer visszahozatalának kérdése - vagy inkább vádja, ami az orosz kezdeményezéssel létrejövõ és fejlõdõ posztszovjet vámunió és közös gazdasági tér miatt érte Moszkvát. Medvegyev miniszterelnök pár héttel ezelõtt Davosban nyíltan tiltakozott a vádak ellen a RIA Novosztyi tudósítása szerint.
Ez teljes képtelenség, nem vezet út vissza a múltba. Mi (az egykori szovjet köztársaságok) különbözõ utakon haladunk és képzeljük el jövõnket, továbbá letisztult elképzelésekkel rendelkezünk arról, hogy hogyan erõsítsük meg együttmûködésünket, úgy, hogy az mindenki számára kölcsönösen elõnyös legyen."
Putyin már a kezdetektõl igyekszik jó kapcsolatot kialakítani a posztszovjet térség vezetõivel. Az orosz dominancia azonban elkerülhetetlennek tûnik az együttmûködésben.
(Forrás: www.kremlin.ru)
Tavaly decemberben maga Putyin is magyarázkodásra kényszerült az ország feltételezett "re-szovjetizálását," vagyis a posztszovjet államok integrációs terveit illetõen, amivel akkor maga Hillary Clinton vádolta meg.
Ez teljesen nonszensz. (...) Közös a nyelvünk, közös a mentalitásunk is egy pontig, közös az közlekedési hálózatunk és az energiahálózatunk" - indokolta Putyin az általa természetesnek nevezett, kölcsönös gazdasági érdekek által hajtott posztszovjet integráció alakulását.
A szovjet múlt tehát, legalábbis a folytonos felidézés szintjén, tovább kísérti az orosz vezetést és a lakosságot is egyaránt. A nosztalgia, különösen a politikai rendszer esetében, a jelenlegi rendszerrel való elégedetlenséget is mutat. Ez a tendencia azonban nem értelmezhetõ elsõdlegesen a jelenlegi rendszerrel szembeni kritikus hangok gyarapodásaként, hanem fõként (esetenként akár a jelenlegi rendszer szolgálatába állítva) a nyugati demokratikus modelltõl való távolodást jelzi. A posztszovjet országokkal való együttmûködés, ha a térség re-szovjetizálását nem is jelenti, mindenképpen arra utal, hogy Oroszország ezen államok támogatásával kívánja tovább szilárdítani pozícióit a világpolitikában és a világgazdaságban - amivel Putyin a szovjet nosztalgiára hajlamos állampolgárokat is meggyõzheti a jelenlegi rendszer pozitívumairól.
Link