Izraeli pénzek a magyar ingatlanpiacon II.
Irta: kincses - Datum: 2013. February 14. 19:34:38
Sajnos ez ma is aktuális!
Egész városrészek arculatát határozzák meg hosszú idõre Budapesten azok a milliárdos projektek, amelyeket izraeli tulajdonban lévõ vállalkozások irányítanak. Lakóépületek tömege, bevásárlóközpontok, irodaházak viselik az Izraelbõl érkezett tulajdonosok, menedzserek keze nyomát. Óriási befolyásuk ellenére csak kevesen vannak, akik tudják, hogy kik a fõszereplõi a fõvárosi lakóparkboomnak, vagy hogy kik reformálták meg a magyarországi vásárlói szokásokat az utóbbi évtizedben felhúzott plázák sorával.
Teljes hir
Cikkünk elsõ részébõl kiderült, vélhetõen a zsidó témával kapcsolatos bátortalanság, a politikai korrektség sajátos értelmezése vezetett oda, hogy a hazai szaksajtó évekig kerülte az izraeli állampolgárok magyarországi üzleteinek mélyreható elemzését. Ezért nemcsak a fontos személyek, hanem a milliárdokat forgató vállalkozások és a magyar ingatlanpiacot alapjaiban érintõ összefüggések is homályban maradtak. Az információhiány okán viszont saját közönségüknél jóval szélesebb körben tudta elhinteni az általános világmagyarázatokat tartalmazó összeesküvés-elméleteket számos jobboldali médium. Hozzá kell tenni, sokszor a befektetõi érdekek, a szándékosan kacskaringóssá tett cégügyek sem segítettek a homály oszlatásában, holott a hazai gazdaság és a politika szereplõi számára is fontos lenne a tisztánlátás, mert amikor egy-egy nagyobb eladás nyomán találgatások indultak az izraeli befektetõk kivonulásáról, meglepõ módon még a szakma is sötétben tapogatózott: kik vonulnának, tényleg van-e ilyen szándék, lehetséges-e a kollektív terepváltás?
A 90-es évek közepe óta a zsidó államból érkezett befektetõk olyan jelentõs pozíciókat szereztek a fõvárosban, vállalkozásaik, menedzsereik között olyan bonyolult kapcsolatrendszer alakult ki, amit egy cikk nem tekinthet át. Az Index arra vállalkozott, hogy felvillantsa, az elmúlt idõszakban kik voltak a legnagyobb hatással a város arculatára, és melyek azok a cégek, amelyek a következõ években is biztosan a befolyásos ingatlanvállalatok között lesznek.
Juli Ofer
A haifai kisvállalkozásként indult Ofer Brothers az utóbbi ötven évben vált több kontinensre kiterjedõ családi cégbirodalommá. Oferéket a Forbes is a Közel-Kelet leggazdagabb famíliái között jegyzi, magánvagyonukat 1200 millió dollárra becsüli. A vállalatot 2002-ben hivatalosan felosztotta egymás között a klán két feje, Szemi és Juli, azaz Jehuda Ofer. A kelet-európai, köztük a magyar ingatlanüzletek az utóbbi hatáskörében maradtak. Juli Ofer már a 90-es évek közepén fantáziát látott a magyarországi befektetési lehetõségekben.
Balról jobbra haladva: Ejal Ofer, Idan Ofer, Doron Ofer, Udi Engel, Joszi Rozen, Liora Ofer, elõl balra Szemi Ofer, jobbra Juli Ofer
Ha pontosak a politikusok által hangoztatott adatok, az Izraelbõl érkezett invesztíciók felét-harmadát az Ofer Brothers hozta. Juli Ofer szerint tengerhajózási és ingatlanüzletekben meggazdagodott cége egymaga legalább egymilliárd dollárt fektetett be Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnökként az év befektetõjének járó elismerésben részesítette az üzletembert.
Ofer nem magyarországi gyökerek miatt választotta Budapestet, családja Romániából származik. Már elmúlt hetven, amikor az izraeliek elsõ hulláma felfedezte magának a magyar fõvárost. A milliárdos kilenc nyelvet beszél, magyarul nem tud, viszont rendszeresen jár Budapestre. Õ és felesége, Ruti volt az elsõ vendég a rendõr-fõkapitányságból szállodává alakított Le Meridienben.
Az óriáscég Pesten is kicsiben kezdte, aztán megpróbálkozott egy nagyobb pilotprojekttel, a Duna Plázával, amihez a Transelektróban találták meg a magyar partnert. A siker nyomán az ingatlanos beruházásokat sokáig az egyik elsõ igazi bevásárlóközpontot építõ cég gyûjtötte össze.
Magyar mércével
Juli Ofer ~ 1 Demján
Aztán jöttek irodaházak, a Dózsa György úti MSZOSZ-székház, a Váci utcai értéktõzsde és a Váci úti Budapest Bank. (A Transelektróval létrejött együttmûködés nyomait õrzi, hogy a Transelektro Vagyonkezelõ Kft. fennhatósága alá tartozó, a Duna Pláza mögötti Prestige Towers lakóparkot fejlesztõ cég az utóbbiakat szintén sajátjaként sorolja fel referenciái között.) Sok egyéb mellett lakásépítések is indultak, olyanok, mint a 7 ezer négyzetméter összterületû Bellevue Residence a Budakeszi úton, és a 8 darab 8 emeletes tömbbõl álló Central Park megaberuházás a Lehel úton. Az Ofer-csoport kisebb piaci szorongást okozott, amikor 2001-ben egy csomagban eladta a Plaza Centersnek a Duna Plázát, valamint a soproni és a nyíregyházi bevásárlóközpontot. Az akkor 80 éves fõnök több megnyilatkozásban nyugtatta a piacot: a tranzakció nem a kivonulás elõjátéka.
Moti Zisszer
Óriásnak tûnik az Oferékkel szoros kapcsolatot ápoló Plaza Centers is, pedig a céget Magyarország tette naggyá. Újabban az Aréna Pláza révén került a hírekbe, de a PC számára az ország legnagyobb bevásárlóközpontja nem a legnagyobb és korántsem az egyetlen beruházás Budapesten. Annyira nem, hogy a Mordehaj (Moti) Zisszer irányítása alatt álló vállalkozás elsõ tíz évében - honlapja szerint - lényegében csak itt tevékenykedett. Itt viszont nagyban, 2004-ben már a Duna Plázát, a Csepel Plázát és 10 saját, illetve Ofer-fejlesztésû bevásárlóközpontot adott el 278 millió dollárért a Klépierre-nek, amely azóta a térségben épített PC-plázák állandó felvásárlója lett. Négy másikat (Veszprém, Pécs, Szombathely és Sopron) egy évvel késõbb a Dawnay Way vett meg 54 millió dollárért.
Moti Zisszer
Zisszer egyébként a PC-ben döntõ befolyással rendelkezõ Europe Israel Group alapítója, egyben az igazgatótanács elnöke. 1982-tõl, karrierje kezdete óta foglalkozik ingatlanfejlesztéssel, dolgozott számos nagyobb beruházáson Izraelben, Dél-Afrikában, Indiában és Kelet-Közép-Európában. Magyarország-centrikus portfoliója ellenére nem élt Budapesten. Az 52 éves Zisszer elhatározásában szerepet játszott 5 gyermeke is. A Haarec címû lap szerint felesége már 1992-ben közölte, amikor külföldi vállalkozásai miatt egyre több idõt töltött Izraelen kívül, elvárja, hogy a hétvégéket otthon, családjával töltse. "Másnap vásároltam magamnak egy repülõgépet" - mesélte a családi béke megtartására kiötlött megoldást.
Magyar mércével
Moti Zisszer ~ 0,5 Demján
Az Európa Izrael Csoportnak jelenleg vannak érdekeltségei néhány nyugat-európai és egy romániai szállodában, továbbá tulajdonukba került az Andrássy úti egykori balettintézet épülete is. A PC legnagyobb szabású fejlesztése azonban a Hajógyári-sziget lesz.
Ofer Hava
Talán nem véletlenül a Duna Pláza mellett kötött ki legújabb és leggrandiózusabb projektjével a pesti ingatlanoskörök másik jelentõs szereplõje, Ofer Hava. (Félreértések elkerülése végett: nem rokona Oferéknek.) Hava az õsszel jelentette be, hogy az újpesti öbölben komplett városrész megépítését tervezi: hét év alatt 2000 lakás, 137 ezer négyzetméternyi iroda és 55 ezer négyzetméternyi kereskedelmi funkciójú épület. 750 millió dollárból.
Ofer Hava
Hava sem operált mindig csillagászati összegekkel. Budapesten egy Wesselényi utcai lakással kezdte, miután tájékozódott a moszkvai és a varsói lehetõségekrõl. A vállalkozó az Indexnek azt mondta, szimpátia mellett az összetettsége ellenére is kedvezõnek mondható adórendszer volt a legfõbb csáberõ. Mostanában Budapest és Tel-Aviv között ingázik, de itt is van lakása, gyerekei is sok idõt töltenek Magyarországon. Lánya lett a nagy projekt, a 360º Budapest egyik reklámarca.
Ofer Hava cége, a Home Center hajtotta végre a régi zsidónegyed egyik legnagyobb lalóépület-beruházását. Az Akácfa utcában 120 lakásos tömbbel épített be egy foghíjtelket.
Magyar mércével
Ofer Hava ~ 0,4 Demján
Szintén a VII. kerületben épül a Blaha és a Keleti között Orient néven egy hotel-apartmanház kombináció, az eddigi legnagyobb 300-400 lakásos projekt azonban a XVIII. kerüleben zajlik. Az ingatlanosként elkönyvelt Hava tavaly õsszel azzal lepte meg az üzleti köröket, hogy egy ír-magyar befektetõi csoport élén nevezett a Malév privatizációs pályázatára.
Ehud Amir
Nincs még negyven, mégis a legismertebb külföldi üzletemberek egyike. Ehud Amir friss diplomás könyvvizsgálóként 1996-ban érkezett Tel-Avivból Budapestre, ahol rövid idõn belül a lakásépítési boom éllovasa lett. Vezetése alatt futott fel a lakásbizniszre váltó Autóker, amely tavaly is a harmadik legtöbb lakást forgalmazó beruházó volt Budapesten, lakáseladásai pedig összességében jócskán túlhaladták a 2000-et.
Ehud Amir és Demszky Gábor
Amir ingatlanos pályafutását Zisszer szárnyai alatt kezdte, két évet lehúzott a Plaza Centers regionális pénzügyi vezetõi posztján. Azután robbantott az Autókerrel, amelynek 1999-tõl 2007 tavaszáig elnök-vezérigazgatója volt. A cégnek az újlipótvárosi fejlesztésekkel sikerült presztízst szereznie. A Cézár Ház, a Kleopátra Ház és a Római Kert után a Gozsdu Udvar és az elszámolási vita miatt elhúzódó építkezés, a Szinyei Merse Ház következett, mind több száz lakással bõvítette a fõvárosi kínálatot.
Magyar mércével
Ehud Amir ~ 0,4 Demján
Több izraeli céghez hasonlóan Amir is visszatért a Duna Pláza környékére. Az Autóker a Transelektro irányítása alatt épülõ Pestige Towers mellett saját folyóparti területén az idei év elejéig már több mint 600 lakást adott el, és egészen az évtized végéig több új toronyház megépítését tervezi. A cégnek annyi földje volt a pláza mögött elhelyezkedõ egykori ipari területen, hogy abból 9 hektárt tovább tudott értékesíteni egy spanyol fejlesztõnek.
Jakob Engel
A többiekkel szemben, a budai Duna-parton vágott nagy építkezésbe az ötvenes éveit taposó Engel a saját nevét viselõ cég magyar filiáléjával. A mérnökbõl lett haifai ingatlanvállalkozó 1977-ban alapított cége a Goldberger-gyár területén épülõ 570 lakásos Sun Palace lakóparkkal mutatkozott be. Õ sem magyarországi rokonság miatt indította el a budapesti fejlesztéseket, nem is költözött ide. Üzleti stratégiájával követte a Plaza Centerst, a vidéki nagyvárosok felé fordult. Gyõrben meghirdetett programja új városrész építését ígéri, de tavaly jelezte, akár Székesfehérváron vagy Debrecenben is építene lakásokat.
Mindenki mindenkivel: menedzserháló a befektetések felett
Az izraeli fennhatóságú cégek profiljaik alapján egymás versenytársai ugyan a magyar ingatlanpiacon, meghatározó figuráik azonban gyakran bukkannak fel közös vállalkozásokban, beruházásokban. A Duna Pláza tulajdonosváltásainak története jól érzékelteti összefonódást.
Moti Zisszer szerint a kilencvenes évek elsõ felében a bankok még bizalmatlanok voltak a kelet-európai bevásárlóközpontok tervei iránt, nem mertek belevágni a finanszírozásba. "Nemhogy az ajtón rugdostak ki a bankokból, az ablakon hajítottak ki. Azzal érveltek, hogy a havi 150 dolláros átlagfizetésbõl nem lesz, aki vásároljon az üzletközpontban" - emlékezett vissza kezdeti elutasításokra a Plaza Centers vezére.
A Duna Pláza ennek ellenére felépült, és hamar kiderült, hogy sikeres a vállalkozás, így Zisszer a régióban további 50 pláza építésérõl hozott döntést. Az egyetlen probléma az volt, hogy ehhez nem rendelkezett megfelelõ tõkével, így kénytelen volt eladni a Duna Plázát Juli Ofernek, hogy az így szerzett pénzbõl további négy telket vásárolhasson.
Nem ez volt a két üzletember elsõ találkozása. Már 1991-ben dolgoztak közös projekten Izraelben, az Ofer testvérekkel közösen nyertek el megrendelést Askelonban. Ennek része volt egy kikötõ kivitelezése is. A beruházást viszonylag gyorsan, 21 hónap alatt fejezték be.
Ez alapján nem meglepõ, hogy a Duna Pláza eladása után két évvel Juli Ofer eladta a bevásárlóközpontot, a vevõ pedig nem volt más, mint Moti Zisszer.
A Plaza Centers jó iskolának bizonyult számos fiatal üzletember számára is, akik az ezredforduló környékén aztán saját erejükbõl próbáltak karriert csinálni. A PC-nél indult topmenedzserek nehezen követhetõ hálózatot alakítottak ki. Sokan több helyen párhuzamosan is kollégiái egymásnak.
A Plaza Centers vezetésében tevékenykedett az autókeres Ehud Amir, az Álom Sziget, vagyis a Hajógyári-szigeten épülõ megaberuházás egyik vezetõje, Szemi Szmuha, az Engel-Csoport ügyvezetõje, Michael Mevorach, valamit a Zisszerhez köthetõ ingatlanos vállalkozás, az Elbit elnöke, Simon Itzhaki.
Álom Sziget-makettfotó
Michael Mevorach cégtársa egy másik, Budapest külsõbb kerületeiben, illetve a fõváros környékén lakóingatlanokat építõ vállalkozásban, az Elephantban Lior Harari, aki jelenleg az Álom Sziget projekt vezetésében is dolgozik Szmuhával. Lior Harari emellett az Engel Csoport környékén is megfordult.
A Gozsdu-udvar eladáskor a Király utcai beruházás körül bukkant fel Arie Jomtov neve. Jomtov több projekteken dolgozott együtt Ehud Amirral, és volt közös beruházása Juli Oferrel is. Jomtovhoz kötõdik továbbá számos Andrássy úti palota is, melyekben a sajtóhírek szerint felújításuk után luxuslakásokat tervez kialakítani. A cégadatbázis szerint Szmuha és Jomtov is vágtak már bele közös ingatlanbizniszbe.
Jomtov legutóbb a Budapest Gate fedõnevû nagyberuházás terveivel mozgatta meg az ingatlanos sajtót. A gyémánt golflabdával reklámozott tervek szerint Bicskén golfkomlexum épülne 400 millió dolláros invesztícióval.
Szmuha a Plaza Centersszel együtt magánemberként vette meg a Soleh Boleitõl a Kolosy téren lévõ Új Udvar bevásárlóközpontot úgy, hogy az eladó is a tulajdonosok között maradt. Soleh Bolei pedig az Ablon irodaházai mellett a Váci úton vágott egy újabb tömb megépítésébe. Szmuha közvetlen irányítása alá tartozik Euro Ingatlan Csoport is, amely szintén ambiciózus lakásépítési terveket szõ az egész térségre vonatkozóan, és ebben a már több cégben megismert partnere, Lior Harrari is segít.
Nem feltûnõ, de hatékony
Az emblematikus izraeli figurák vállalkozásai mellett a piacból egyre jelentõsebb szeletet hasítanak ki azok a cégek, amelyek keveset törõdnek a PR-ral, sõt kifejezetten kerülik a nagyobb ismertséget. Néhányuknak sikerült úgy kenterbe vágnia az elmúlt években a mezõnyt, hogy az ingatlanos körökön kívül nevük egyáltalán nem cseng ismerõsen. 2006-ban például csak a Corvin-projektnek jelentõs hírverést csináló Cordia Magyarország Zrt. tudott több új lakást piacra dobni és értékesíteni, mint a Benyakar Israel és a Gindi Group által 2005-ben alapított GB Európa Ingatlan. A gyors karriert befutó vállalkozás inkább rossz sajtójával tûnt ki a lakáspiac amúgy sem problémamentes szereplõi közül, mint tudatos brandépítéssel.
A Benyakar testvérek a cég honlapja szerint négy évtizedes fejlesztõi tapasztalatot hoztak magukkal, amikor 2001-ben kiszálltak a tõzsdén is jegyzett izraeli vállalkozásból, és áttették székhelyüket Kelet-Közép-Európába. Magyarországon cégcsoportot hoztak létre, külön kft. építi a VIII. kerületi 420 lakásos Ciprus Házat, a IX. kerületi több mint 200 lakásos Silverside Apartmanházat, valamint a luxuskategóriásnak szánt Madárhegy projektet. A szerteágazó vállalkozás az üzleti siker ellenére belefutott néhány botrányba is. Elõször azért figyeltek fel rá, mert a Dandár utcai apartmanház építésénél késhegyig menõ elszámolási vitába keveredett az alvállalkozókkal. Ez ugyan nem ritka jelenség a lakáspiacon, de az "antiszemitázással" operáló izraeli cég ügyét felkapta a sajtó is. Az átadásra szánt lakások minõsége sem ütötte meg mindenhol a vevõk által elvárt szintet, de a legnagyobb médiafigyelmet mégis az izraeli nagykövet és a cég kapcsolata kavarta.
Nagykövet határozott érdeklõdési körrel
David Admon, Izrael állam budapesti nagykövete röviddel megérkezése után már jelezte az ingatlanok iránti érdeklõdését. A politikus felajánlotta a VII. kerület polgármesterének, hogy tapasztalataival segíti a régi pesti zsidónegyed épületeinek rehabilitációját. "A tel-avivi városháza alpolgármestere voltam, hatalmas szakmai tapasztalatom van, ezt szeretném a rendelkezésükre bocsátani" - mondta Admon Hunvald Györgynek az erzsébetvárosi polgármesteri hivatalban, ahova a Mazsihisz vezetõinek kíséretében érkezett. A nagykövet álláspontja az volt: fontos, hogy az izraeli befektetõk maximálisan támogassák a területet, fektessenek be itt, tegyék "lakhatóvá" a környéket. Az elmúlt években egyértelmû volt az izraeli érdeklõdés az egykori gettó felújítása, de leginkább átépítése iránt. A negyed házainak tulajdonváltásai azonban nehezen követhetõ csatornákon zajlottak, a politikus mégis hivatalos támogatásáról biztosította a projektek egészét. Admon azonban a GB Európával került a legközelebbi kapcsolatba. A céggel vitatkozó alvállalkozók szerint azt sem tartotta posztjához méltatlannak, hogy részt vegyen a békítõ tárgyaláson. A Hír tévé ezután ásta elõ a Madárhegy-beruházás alapkõletételérõl készült felvételt, ahol a beruházó cég vezetõje az ünnepség hevében elárulta, egy off-shore cégen keresztül résztulajdonosa a projektcégnek.
A listázott cégek
Elõkelõ helyet biztosított magának a lakáspiaci toplistán a GB Európa és az Autóker mögött az Olimpia Group is. A tavalyi Ecorys-összesítés szerint a csoport a negyedik helyen zárt, idén pedig már azt ünnepelhette, hogy túljutott az 1500. lakáseladáson. A londoni tõzsdére bevezetett Nanette leányvállalatát Tamir Kishon irányítja. A cég fejlesztése volt 2003-ban az angyalföldi Palóc kert 133 lakással, valamint 2004-ben a ferencvárosi 162 lakásos Gizella ház. Az Olimpia Group a Lehmann Brothersszel együttmûködésben a Soroksári út és a Ráckevei-Duna partján fekvõ 75 ezer négyzetméteres területen 2010-ig 1800 új lakást kíván felépíteni. Az Olimpia fejlesztette többek között a Népstadion szomszédságában a Városliget apartmanházat, amely négy 7 és 9 emeletes épületbõl áll.
A top 10-be került az Elephant Holding is, annak köszönhetõen, hogy 45 százalékos forgalomnövekedést produkált egy év leforgása alatt. Az izraeli háttérrel rendelkezõ cég az elkövetkezõ két évben közel 3000 további lakás építését tervezi. A XVI. kerületben épülõ 342 lakásos Malomdomb Lakókert mellett a cég fõként mediterrán hangzású nevekkel vonzza vásárlóit, így került Pestszentlõrincre a Zaragoza Kert, Királyerdõre az Ibiza, Biatorbányra pedig a Barcelona Ház. A csepeliek egy része viszont nem örült a cég dinamizmusának, egy 180 lakásosra tervezett lakópark miatt szeptemberben tüntetõk vonultak a holding Andrássy úti központja elé. A cég tulajdonosi szerkezete bonyolult, ami egyáltalán nem kirívó a többi Magyarországra települt beruházó vállalkozás között. Az EH Zrt. felett három cég rendelkezik, az USA-ban jegyzett Prima Duna Investments Inc., az angol Virgin-szigetekre bejegyzett Elephant (Europe) Ltd., illetve a Bilbao-Építõ Kft. Ez utóbbi cég tulajdonosa a panamai székhelyû Aquamarket Inc., valamint az Elephant-Holding Zrt, amely a Prima Dunát váltotta. A vállalkozások élén két izraeli állampolgár - Yan és Matti Lis - áll.
Az élbolyban van az Adi Dana és a Simon Hovav vezette Coral Holding is, amely rengeteg egy címre bejelentett projektcéget fog össze. A két Seychelle-szigetekre bejegyzett vállalkozás képviselõje Adi Dana, de cégtársa, Simon Hovav személye összeköti a Coralt egy izraeli székhelyû nagyvállalattal is. A Marlaz Ltd. 2000-ben csatlakozott. A Coral fõként a VI., a VII., a VIII. és a XIII. kerületi kisebb méretû beruházásokra specializálódott. A társaság közlése szerint 1000 lakást építenek Budapesten.
A lakáson kívüli üzleti élet
Nem kizárólag a lakásépítéssel lehet jó üzletet csinálni Budapesten. Az 58 éves Uri Heller, az Ablon Group alapítója és 1994 óta igazgatója a fõváros egyik legnagyobb bérirodaház-beruházójává emelte a cégét. Heller Izrael után fõleg Magyarországon és a Cseh Köztársaságban szerzett tapasztalatokat a befektetésekben. A mérnök végzettségû izraeli alapító tartja kezében - az osztrák Volksbankkal együtt - a Guernsey szigetén bejegyezett cég részvénypakettjét. A cég székhelye azonban Magyarország, és a prágai valamint romániai nyomulás ellenére portfolióját a 90-es évek elején indított budapesti, fõként Váci úti irodaházak dominálják. Beruházáslista: Business Center 140, Business Center 91, Business Center 99 Office Park, Business Center 22, M3 Business Center, Budafoki Business Center, Fogarasi Business Center. És legújabban az Árpád híd lábánál épülõ Gateway irodaház, valamint a Blahán a Sajtóház helyén elindított Europeum.
A hamvába holt Izraeli-magyar Ingatlan-együttmûködési Fórumnak is tagja volt az értékes telkekkel rendelkezõ és ipari területen mozgó Brack Capital Real Estate. A cég birtokolja az Ikarus Ipari Parkot.
A Sybil Holding pedig az eddig is izraeli dominanciájú bevásárló- és szórakoztatóközpont-bizniszban jelentkezett lendületes tervekkel. A Plaza Centersnek konkurenciát jelentõ holding tavaly adta át az Új Buda Center 7,8 milliárd forintos elsõ ütemét a XI. kerületi volt Kábelgyár területén, és rögtön bejelentette, az M3 kivezetõ szakaszánál egy 16 hektáros területre olyan bevásárlóközpontot terveznek, mint amilyen az M1-M7 közös bevezetõ szakasza mellett található, azzal a különbséggel, hogy itt egy fedél alá kerülnének a különbözõ áruházak.
Aktuális csodaprojektek
Budapesttõl 38 kilométerre, Bicskén építi az izraeli Hollyworld Enterprises egy ír beruházóval konzorciumban a Budapest Gate névre hallgató falut, ahol a lakóingatlanok mellett wellnessközpont, szállodák és egy 18-lyukú golfpálya is lesz. Az alapkõletétel májusban megtörtént, az építkezés várhatóan 2009-2010-ben fejezõdik be, és 400 millió dollárba kerül. Az izraeli cég képviseletében Arie Jomtov jelent meg az alapkõletételen, részt vett továbbá az ír Christy O'Connor Jr. golfbajnok is. Az esemény fényét egy különleges gyémánt golflabda emelte. Magyarország egyik legnagyobb volumenû beruházása számszerûen 360 villaépületet, 700 társasházat és 800 ikerházat jelent majd.
A Plaza Centers projektcégének Álom Sziget nevû beruházása Budapest egyik legnagyobb projektje, a Hajógyári-szigetre 32 hektáron terveznek turisztikai központot szállodákkal, konferenciaközponttal, éttermekkel, jachtkikötõvel, múzeumokkal és kaszinóval. A 32 hektáros terület a gyakorlatban a sziget egynegyedét foglalná el. A III. kerületben népszavazást írtak ki a projekt megvalósításáról, mivel óriási vihart kavart a kaszinó létesítésének a terve, a zöldek is szót emeltek a környezetkárosítás miatt, továbbá problémát okozhat még a szigeten zajló régészeti feltárás. A népszavazás végül érvénytelen lett, túl kevesen mentek el szavazni, így bár a régészeti munkálatok még késleltethetik a megvalósulást, ezen kívül azonban már semmilyen akadály nem gördülhet a fejlesztés elé.
Aramis kérésére közzé teszi Kincses.