Fokozódhat az európai terrorveszély
Irta: postaimre - Datum: 2013. February 16. 08:32:52
Zsidórerror pártokráciának álcázva, ideológiai csomagolásban, szabadkõmûves köténykében...melegszik!
Politikai párt vagy erõszak szervezet? Kormányzó erõ, amely tárgyalópartner is lehet vagy terrorszervezet? Ezeket a kérdéseket kell megválaszolnia elõbb-utóbb az Európai Uniónak a libanoni Hezbollah kapcsán. A kérdés aktualitását az adja, hogy nemrég a bolgár hatóságok hivatalosan is bejelentették, hogy a 2005 óta Európában elkövetett legvéresebb terrorcselekmény, a burgaszi merénylet mögött a Hezbollah, Isten Pártja áll.
Teljes hir
Zsidórerror pártokráciának álcázva, ideológiai csomagolásban, szabadkõmûves köténykében...melegszik!
Politikai párt vagy erõszak szervezet? Kormányzó erõ, amely tárgyalópartner is lehet vagy terrorszervezet? Ezeket a kérdéseket kell megválaszolnia elõbb-utóbb az Európai Uniónak a libanoni Hezbollah kapcsán. A kérdés aktualitását az adja, hogy nemrég a bolgár hatóságok hivatalosan is bejelentették, hogy a 2005 óta Európában elkövetett legvéresebb terrorcselekmény, a burgaszi merénylet mögött a Hezbollah, Isten Pártja áll.
A síita radikális tömörülést az Egyesült Államok, Kanada, Izrael és Hollandia már korábban terrorszervezetnek nyilvánította, az Unió viszont nem. Izrael ENSZ nagykövete bátorságot kér az EU-tól.
Civilek védelme fegyveres konfliktusokban témakörében ülésezett a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT). A kérdés aktualitását a mélyülõ és egyre súlyosbodó szíriai válság adja, amely során már közel egy millió személy hagyta el otthonát, országát, és több mint 70 ezer halálos áldozata is van a fegyveres konfliktusnak. A szíriai küzdõtéren azonban már rég nem csak a szír rendszerváltást követelõ forradalmárok állnak szemben Bassar el-Aszad katonáival, a szereplõk között már jelen van a Közel-Kelet minden radikális fegyveres csoportosulása és az al-Kaida is. A szír válság tulajdonképpen akkor kezdett elmélyülni, amikor megjelentek az országban a külföldi radikális iszlám csoportosulások fegyveres tagjai, a nemzetközi terrorszervezetek különbözõ sejtjeinek harcosai. A merényletek is ezután honosodtak meg, a harcok súlyosbodtak, az áldozatok szaporodtak. A szír válság egyik kétségetlen szereplõje a Hezbollah libanoni síita vezetésû radikális szervezet, amelynek megítélésében nem egységes a nyugati világ.
HIRDETÉS
A keddi ENSZ BT ülésen Izrael ENSZ nagykövete, Ron Prosor ismételten felvetette országa azon kérését, hogy az Európai Unió is minõsítse terrorszervezetnek a Hezbollaht, mint tette azt már korábban az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is. "Félreértés ne essék: a Hezbollah egyetlen célja a terrorista cselekmények elkövetése a Közel-Keleten belül és kívül egyaránt". Prosor szerint jótékonysági szervezetnek tekinteni a Hezbollaht olyan naivitás, mint várostervezési-rendezési egyesületnek tekinteni az al-Kaidát, amelynek az a vágya, hogy kiegyenlítse, ellensúlyozza a magas városi épületeket. "Az EU-nak meg kell találnia az erkölcsi és politikai bátorságot ahhoz, hogy felvegye a terrorszervezetek listájára a Hezbollaht. Egyértelmû üzenetet kell küldeni, hogy a Hezbollah nem célozhat meg büntetlenül ártatlan polgárokat" - indítványozta Prosor. Az ENSZ diplomata úgy fogalmazott, hogy az EU tagországai túl gyakran és túl kényelmesen figyelmen kívül hagyják a Hezbollah erõszakszervezet jellegét és ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömörülés csupán egy politikai párt.
A hét áldozatot és 32 sebesültet követelõ tavalyi burgaszi merénylet azonban új helyzetet teremtett. Február 5-én Cvetan Cvetanov bolgár belügyminiszter sajtótájékoztatón közölte, hogy a bolgár hatóságok kivizsgálása során egyértelmûen kiderült, hogy három személy vett részt közvetlenül a merényletben. Ebbõl ketten, bár ausztrál illetve kanadai útlevéllel rendelkeztek, 2006-2010 között Libanonban éltek, és a Hezbollah katonai szárnyának a tagjai voltak. A harmadik merénylõ kiléte még ismeretlen. "Minden arra utal, hogy a szervezet finanszírozta õket, és hozzá tartoztak" - mondta a bolgár miniszter.
Miután a szervezet kétségtelenül összekapcsolható az Európai Unió területén elkövetett merénylettel, Brüsszelnek is komolyan fontolóra kell vennie a Hezbollah minõsítésének kérdését, annak ellenére, hogy részt vesz a libanoni kormányban. A burgaszi merénylet ugyanis a londoni metrórobbantás óta, európai földön elkövetett legvéresebb merénylet volt. Tavaly szeptember végén az amerikai kongresszus több mint 250 képviselõje nyílt levélben szólította fel az Európai Uniót, hogy minõsítse terrorista szervezetnek és helyezze törvényen kívül a Hezbollaht, lehetõvé téve ezzel az Irán által támogatott, iszlamista fegyveres szervezet bankszámláinak befagyasztását. A levelet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, a bizottság illetékes tagjának, valamint az Európai Tanács elnöki tisztét akkor betöltõ ciprusi kormánynak juttatták el.
Bármikor lecsaphat Isten Pártja?
A Hezbollah jelentése: Isten pártja. Az 1982-ben alakult libanoni politikai és félkatonai szervezetre az arab világ leginkább ellenállási mozgalomként tekint, az Amerikai Egyesült Államok, Izrael, Kanada és Hollandia viszont felvette a terrorista szervezetek jegyzékébe. Nagy-Britannia egyelõre még nem tette meg ezt a lépést, de szintén terrorizmussal gyanúsítja a szervezet katonai szárnyát.
1982-ben Libanonba bevonuló izraeli csapatok elleni milíciaként jött létre a szírek által megszállt Bekaa-völgyében. 1985-ben fõ céljaként a ciszjordániai zsidó telepek felszámolását, a Libanoni Szociáldemokrata Párt tagjainak felelõségre vonását és a libanoni iszlám kormányzat megalakítását határozta meg.
Több évtizedes léte azonban azt bizonyítja, hogy Izrael elpusztítása inkább kommunikációs stratégia, mert tevékenységének központi eleme elsõsorban Libanon politikai berendezkedésének szétverése és iszlámizálása.
A szélsõségesen iszlám fundamentalista szervezet a Közel-Keleten egyedülállóként síita alapirányzatú. Érdekes azonban, hogy míg vezetõ elitje iráni-szír síita identitású, addig tagjai és támogatói közt elsõsorban szunnita palesztin menekültek vannak többségben. Az történelmi tény, hogy a megalakulás után a Hezbollah tagjait az iráni Forradalmi Gárda tagjai képezték ki, és az is egyértelmû, hogy anyagi hátterét elsõsorban az iráni síita és szíriai alavita (síita szekta) kormányzat biztosítja.
A mozgalom közvetlenül a libanoni-izraeli háborút követõen vált hírhedtté, amikor is három nagyon súlyos öngyilkos támadásban összesen 330 amerikai és francia békefenntartót, valamint 17 libanoni katonát öltek meg. Rövidesen rettegetté vált világszerte. A kilencvenes években több pusztító erejû merényletért vállalt felelõsséget Szaúd-Arábiában, Argentínában és Panamában.
A 2000-es Libanonból történõ teljes körû izraeli katonai kivonulás után, a Hezbollah minden erejét libanoni hatalmának stabilizálására fordította. Tagja lett a parlamentnek, ma a bejrúti kormány vezetõ pártja, az ország déli, Izraellel határos részét pedig teljesen a befolyása alá hajtotta. 2012 augusztusában az amerikai külügyminisztérium terrorelhárítási koordinátora figyelmeztetõ bejelentést tett: "Úgy gondoljuk, hogy a Hezbollah Európában vagy máshol bármely pillanatban, figyelmeztetés nélkül támadhat" - jelentette ki Daniel Benjamin. Washington értékelése szerint mind Irán, mind pedig a vele szövetséges Hezbollah "intenzív terrorista tevékenységet szándékozik folytatni a közeljövõben", és világszerte erõsíteni akarja az ilyen jellegû fellépését.
A 21. századi európai terror legvéresebb napjai
2004. március 11. - Madridban 10 pokolgép robbant a város pályaudvarain: három pokolgép az Atocha fõpályaudvaron (Madrid központjában), négy a közelében, egy a Santa Eugenia pályaudvaron és kettõ a Pozo pályaudvaron. A merényleteknek 191 halálos áldozata és 1500 sebesültje volt. Az áldozatok között a spanyolokon kívül 16 ország 48 állampolgára volt.
A 2005. július 7. - A londoni robbantásokat 7/7 néven is emlegetik a 09/11 mintájára. Londonban több összehangolt öngyilkos merényletet követnek el a reggeli csúcsforgalomban. Ötvenhat halálos áldozatot követelt az akció, 700 fõ megsebesült.
2012. július 18.- Robbantás történt Bulgáriában, a Fekete-tenger partján található Burgaszban egy izraeli turistákat szállító buszon. Az elkövetõ öngyilkos merénylõ volt, a robbantásban heten meghaltak, harmincketten pedig megsebesültek
Link