Amerika feloldja a korlátokat
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 17. 06:26:13
More Sharing Services Share on iwiw Share on instapaper Share on email Share on print
Az Obama adminisztráció pénteken bejelentette, hogy a korábbi álláspontjával ellentétben, folytatja katonai eszközök eladását Bahreinnek. A bejelentés azért volt meglepõ, mert az Egyesült Államok többször kritizálta a szunnita rezsim tüntetõkkel szembeni fellépését.
Teljes hir
More Sharing Services Share on iwiw Share on instapaper Share on email Share on print
Az Obama adminisztráció pénteken bejelentette, hogy a korábbi álláspontjával ellentétben, folytatja katonai eszközök eladását Bahreinnek. A bejelentés azért volt meglepõ, mert az Egyesült Államok többször kritizálta a szunnita rezsim tüntetõkkel szembeni fellépését.
A pénteki bejelentés szerint azonban szükség van Bahrein "nemzeti érdekeinek", valamint külsõ határainak megvédésére, ezért erre a célra nyújtana az Egyesült Államok bizonyos mennyiségû katonai eszközt megvételre. A bejelentés azért keltett kisebb meglepetést, mert Bahreint több esetben elítélte a nyugati közvélemény az emberi jogok figyelmen kívül hagyása miatt az utóbbi idõben. Az arab tavasz hatására a síita többségû Bahreinben is tüntetések kezdõdtek a szunnita rezsimmel szemben, mivel az ország monarchikus berendezkedésû. Az ügyet tovább bonyolította, hogy tavaly márciusban Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emirátusokból hívtak be csapatokat a tüntetõk megfékezésére, aminek nem lett békés eredménye. Az Egyesült Államok nehéz helyzetbe került, hiszen a térségben Bahrein számít az egyik legnagyobb szövetségesének, azonban a demokrácia és a szabadság szóvívõjeként nehezen engedheti meg magának, hogy ilyen esetek fölött szemet hunyjon. A viszony tovább romlott, amikor ellenzéki értelmiségieket terrorizmus vádjával ítéltek el, nyilvánvalóan koholt tárgyalások eredményeként.
Kattintson és nézegessen képeket a washingtoni cseresznyefa-virágzásról!
Az eladásra kínált áruk a harcászat nem minden típusára vonatkoznak, továbbra is tilalom van TOW rakétákra, Humvee jármûvekre, könnygáz és kábító gránátokra, tehát minden olyan eszközre, amelyek potenciálisan bevethetõek lennének a tüntetõk ellen. A listán szereplõ tételek, mint például part menti járõrhajók és fregattok, motorfejlesztés F-16-os repülõgépek számára, légi kommunikációt segítõ eszközök, földi radarok, Cobra helikopterek az ország külsõ védelmének megerõsítését szolgálják.
A katonai tranzakciók tilalmának feloldása azután történt meg, hogy Salman herceg múlt héten Washingtonba utazott és tárgyalóasztalhoz ült Joe Biden, Hillary Clinton és Leon Panetta társaságában. Az amerikai oldal aggodalmát fejezte ki az utcai harcok eszkalálódása miatt és az emberi jogok tiszteletben tartását hangsúlyozta, mint alapvetõ feltételét a tárgyalásoknak. Bahrein számára azért is volt fontos meghallgatni az amerikai oldalt, hiszen októberben egy 53 millió dollár értékû katonai eszközökrõl szóló üzletet függesztettek fel, éppen a fent említett emberi jogi aggályok miatt.
A bejelentést több fórumon érte kritika, többek között a Kongresszusban is. Patrick Leahy szenátor szerint az jó, hogy tömegek megfékezésére alkalmas eszközöket nem ad el az ország, de már magának a katonai eszközök árusításának helytelen az üzenete ebben az esetben. A bahreini vezetõknek, véleménye szerint, a bahreini vezetõknek tiszteletben kellene tartaniuk a lakosság jogos követeléseit a politikai reformokra, a rendõrség fellépéséért pedig felelõsséget kellene vállalniuk. Tom Malinowski, a Human Rights Watch elnöke, szintén kritikával illette az Obama adminisztráció lépését. Véleménye szerint az Egyesült Államok legfontosabb feladata jelenleg nem a bahreini nemzeti érdekek védelme, hanem egy hosszú távú és stabil kapcsolat kialakítása egy megbízható vezetéssel, amely végrehajtja a szükséges politikai reformokat. Érdekes, hogy míg a többi arab országban az Egyesült Államok támogatta az elnyomó rezsimek elleni felkelõket, így Egyiptomban, Szíriában és Líbiában is, addig Bahreinben ennek ellenkezõje történik. Erre több szakértõ is felhívta a figyelmet, amire a kormány válasza az volt, hogy Bahrein elhívatott a szükséges reformok iránt, azonban a helyzet olyan szinten polarizálódott, hogy sok munka maradt még a látványos eredmények eléréséig. A háttérben nyilvánvalóan politikai érdekek vannak. Bahrein, Iránhoz való közelsége miatt, geopolitikailag fontos ország, ahogy Szaúd-Arábia is. Az Egyesült Államok és Irán viszonya korántsem felhõtlen, a szomszédos országok megerõsítése így egyre fontosabbá válik. További indok a jó viszonyra, hogy Bahrein már több mint 60 éve az amerikai haditengerészet egyik legfontosabb bázisa a régióban, ami egy Iránnal szembeni konfliktus esetén szintén kulcsfontosságú lehet.
Mint korábban Kína esetében is, jól látszik, hogy a politikai érdekek miatt sokszor kénytelen az ország átsiklani a morális kérdések fölött.
Forrás: Link