Nemzeti önerõvel és szövetségi támogatással valósítható meg a haza védelme
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 17. 06:34:36
Draveczki-Ury Ádám, Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária...azt a magyaros kóhn-ferenciáját, de sokat van emlegetve az az 5. cikkely. A nemzeti önerõ jelentõségét, a képességek nélkülözhetetlen fejlesztését hangsúlyozta dr. Benkõ Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnöke, illetve Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelõs helyettes államtitkára május 16-án, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tudományos konferencián.
Teljes hir
Draveczki-Ury Ádám, Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária...azt a magyaros kóhn-ferenciáját, de sokat van emlegetve az az 5. cikkely. A nemzeti önerõ jelentõségét, a képességek nélkülözhetetlen fejlesztését hangsúlyozta dr. Benkõ Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnöke, illetve Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelõs helyettes államtitkára május 16-án, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tudományos konferencián.
A „Honvédelem, területvédelem és az önkéntes tartalékos haderõ” címmel rendezett konferencián – melynek védnöke Hende Csaba honvédelmi miniszter volt – elõadást tartott dr. Benkõ Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnöke és Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelõs helyettes államtitkára.
Siklósi Péter „A magyar védelempolitika a nemzetközi összehasonlítás tükrében” címmel tartott elõadásában úgy fogalmazott: Magyarország biztonságának alappilléreit a nemzeti önerõ és a szövetségi rendszer jelenti, ám a két pillér nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet: az Egyesült Államok a jövõben kisebb szerepet kíván vállalni az európai biztonságot érintõ kérdésekben. Ez természetesen nem érinti a NATO közös védelemrõl szóló 5. cikkelyének érvényességét és alkalmazhatóságát, de Európára mindenképpen több feladat hárul majd a következõ idõszakban.
A helyzetet nehezíti, hogy a kontinensen a védelmi költségvetések csökkenõ tendenciát mutatnak. Mindez magában rejti azt a veszélyt, hogy Európa még kevésbé tud majd jelentõs szereplõ lenni, de e folyamatok a transzatlanti kapcsolatok további erodálódása irányába is hatnak. Európa tehát lépéskényszerbe került, méghozzá forrásszûküléssel járó, kedvezõtlen gazdasági környezetben. Ebben a helyzetben fokozott hangsúlyt kell helyezni a védelmi képességek csoportosítása és megosztása (pooling and sharing), illetve az okos védelem (smart defence) elvek szellemében történõ együttmûködésekre, különösen regionális szinten.
Siklósi Péter kiemelte: a kormány által elfogadott tízéves forrásprogram értelmében 2022-ig a GDP-arányos védelmi büdzsé 1,4 százalékos mértékével elérjük majd az európai államok átlagos kiadásait. „Meg kell õrizni, bizonyos területeken újjá kell teremteni az országvédelem alapjait” – hangsúlyozta. Magyarországnak nem áll érdekében szembemenni a nemzetközi trendekkel, így okos együttmûködést kell kialakítanunk szövetségeseinkkel és a regionális partnerekkel. Eközben azonban óvatosnak kell lennünk, és nem szabad hagyni elsorvadni országvédelmi szempontból alapvetõ fegyvernemi kultúrákat, hiszen ezek újrateremtése utóbb rengeteg idõt és pénzt vesz igénybe.
„Soha nem volt nagyobb szükség az óvatosságra, mint most, amikor a világ ilyen tempóban változik” – zárta elõadását a helyettes államtitkár.
Benkõ Tibor vezérezredes „Az MH felkészítése az országvédelmi feladatokra” címmel tartott elõadásában hangsúlyozta: „A katonák alapfeladata nem változott”. Kiemelte, hogy a honvédség küldetése nem merül ki a törvény által felsorolt tizenkét feladat ellátásában, hiszen ezek számos egyéb feladatra bonthatók. Nyomatékosan kiemelte: ezek közül az elsõ helyen mindig az ország védelme áll.
A honvédség helyzetérõl szólva Benkõ Tibor elmondta: a fõbb haditechnikai eszközök jelentõs része a közeljövõben eléri életciklusa végét, pótlásuk elengedhetetlen. A központi készletek minimális mértékben állnak rendelkezésre, és a válságreagáló mûveletek személyügyi biztosítása is megoldásra vár.
A haderõ fõbb jellemzõirõl szólva a vezérezredes kiemelte: a honvédség nemzeti, professzionális haderõ önkéntességen alapuló tartalékos rendszerrel. A fegyveres és fegyver nélküli készenléti szolgálatok rugalmas reagálást biztosítanak. A haderõ szövetséges keretben alkalmas a NATO 5. cikkelye szerinti helyzet kezelésére (országvédelem) és nemzetközi válságreagáló mûveletek végrehajtására. A hadfelszerelés ugyanakkor egyes területeken elavult, a fenntarthatóság korlátozott.
Benkõ Tibor kiemelte a missziókban való eredményes részvételt és ennek mindenoldalú biztosítását, hangsúlyozva: a missziós tapasztalatoknak köszönhetõen a katonák az országvédelmi feladatokat is jóval magasabb szinten képesek ellátni. Középtávon az országvédelmi képességek helyreállítását, a korábban csökkentett fegyvernemi képességek (harckocsizó, páncéltörõ, tábori tüzér tûztámogató, hídépítõ, légvédelmi rakéta) visszaállítását említette fõ célkitûzésként. Mint mondta, az országvédelmi feladatokra való képesség erõsítése folyamatban van, és átalakítás alatt áll a katonai oktatás is.
Benkõ Tibor kiemelte az új Honvédkórház funkcionális mûködtetését és fenntartását is.
A Honvéd Vezérkar fõnöke a csapatkiképzés rendjének változtatásairól is szólt, és részletesen ismertette az önkéntes tartalékos rendszer jellemzõit. „Magyarország védelme nemzeti ügy, közös feladat, amely nemzeti önerõvel és szövetségi támogatással valósítható meg” – fogalmazott összegzésként Benkõ Tibor.
A konferencián dr. Deák János nyugállományú vezérezredes a magyarországi katonai stratégiai gondolkodás utóbbi két évtizedes fejlõdésérõl beszélt, dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, az MTA Hadtudományi Bizottság elnöke pedig a Magyar Honvédség 1989 és 2012 közötti átalakításáról.
Forrás: Link