Az Európai Tanács döntött Göteborgé a szuperprojekt 1,3 milliárd euro grafénkutatásra
Irta: postaimre - Datum: 2013. February 18. 08:37:53
Kommentáljam? Mely európai régió teheti majd magára a Graphen Valley táblát? Ez az én milliárdos kérdésem ma önökhöz! – szólt kissé tréfásra fogva Neellie Kroes, az Európai Tanács alelnöke, a brüsszeli sajtótájékoztatón. S csak keveseket lepett meg, amikor elhangzott a Gra­phe­ne és Human Brain iker-projekt neve, s vezetõjük átvehette Európa történetének legnagyobb tudományos programjára szóló, 1,3 milliárd euró értékû uniós támogatási szerzõdést.
Teljes hir
Kommentáljam? Mely európai régió teheti majd magára a Graphen Valley táblát? Ez az én milliárdos kérdésem ma önökhöz! – szólt kissé tréfásra fogva Neellie Kroes, az Európai Tanács alelnöke, a brüsszeli sajtótájékoztatón. S csak keveseket lepett meg, amikor elhangzott a Gra­phe­ne és Human Brain iker-projekt neve, s vezetõjük átvehette Európa történetének legnagyobb tudományos programjára szóló, 1,3 milliárd euró értékû uniós támogatási szerzõdést.

Jari Kin­ar­et, Neel­ie Kroes és Hen­ry Mar­kram. / foto: www.europost.bg

Nem éppen kávépénzrõl van szó! – folytatta Kroes asszony. – Hanem több, mint egymillárd euróról, mellyel szeretnénk útjára bocsátani az európai tudomány és kutatás zászlóshajóját. Hiszen óriásiak a kihívások, de reményeink szerint, a nyereség is az lesz. Meggyõzõdésünk, hogy e tízéves futammal létrehozott kutatási program farvizén, a majd hozzá anyagi vagy szellemi javakkal kapcsolódó befektetõk, gazdasági partnerek, illetve kutatócsoportok, s más szereplõk révén, valamennyi európai ország részese lehet a munkának. Melynek eredményei nagyszabású, lényegi és konkrét változásokat fognak hozni mindannyink életében, az élet szinte minden fontos területén: a kommunikációs technológiától, az energiaiparig, a gyógyászattól a közlekedésig.

A Chalmers Mûszaki Egyetem és Kutatóközpont, Göteborgban. / foto: www.chalmers.se

A Silicon Valley európai megfelelõjének, a Grafén Völgynek egyik oldalán a göteborgi Chalmers Mûszaki Egyetem áll, elnyerve a szuperanyag-kutatásra megajánlott közel 1,3 milliárd eurót. A svéd intézmény nanotechnológiai kutatásait irányító, s egyszersmint az európai szuperanyag-projektet összefogó Jani Kinaret fizikaprofesszor, miután intézménye nevében kifejezte óriási megtiszteltetését, büszkesegének is hangot adott atekintetben, hogy 17 európai tagállam 126 kutatóintézetének (köztük az umeå-i és a linköpingi egyetem, valamint négy Nobel díjas is) elszánt és lelkes közremûködésével folyik majd. A projekt legfõbb céljaként pedig, a grafén tulajdonságainak, illetve felhasználhatóságának, lehetõ legmélyebb és legkiterjedtebb kutatását, s közvetve, a kutatás eredményeit kiaknázó vállalkozások- és munkahelyek létrejöttének elõsegítését nevezte meg.

Az Európai Tanács – Neellie Kroes által, történelminek nevezett – tudományos-kutatási projektjének, illetve az európai Grafén Völgynek túloldalán, a szuperanyag tulajdonságainak az agykutatás és a kompjutertechnika területén való hasznosításának leheõségeit vizsgálja 87 kutatócsoport. E folyamatot a lousanne-i Ecole Pol­y­tech­nique Fed­er­ale igazgató professzora, Hen­ry Mar­kram koordinálja majd. Az ebbe bekapcsolódó svéd intézmények tevékenységét pedig, a Karolinska Intézet fogja össze.

a szuper grafén
A szénalapú grafén tulajdonképpen, egyetlen atom vastagságú réteg, a grafit egyetlen rétege. Amellett, hogy könnyû, háromszázszor keményebb, mint az acél. A chippekben használt szilikonnál tízszer jobb a vezetõ, ellenállása kisebb, mint az ezüsté, s kivételesen jó hõvezetõ is. Rendkívüli optikai tulajdonságokkal bír: nagy az opacitása, a fehér fény alig két százalékát nyeli el.

Különleges tulajdonságainak köszönhetõen, e szuperanyag várhatóan hamarosan a szilikon helyére lép, s felhasználása számtalan területen lehetséges. Többek között az energiaiparban, a számítástechnikában, a szállítási iparágakban és a gyógyászatban.

A grafén kürüli elsõ kutatások 2004-ben indultak, amikor angol kutatóknak elõször sikerült grafitból grafén lapokat elõállítani és izolálni, majd nagyon gyorsan a nanotechnológiai kutatások fókuszába került. A 2010. évi fizikai nobeldíjat Andre Geim és Konstantin Novoselov kapta a grafénnal kapcsolatos kutatásaikért.
Link