Hogyan kell viselkednünk a magyarokkal? Magyarország német szemmel 1944 elején
Irta: lica - Datum: 2013. February 21. 16:18:26
Út mutató , tükör, miegymás....
Teljes hir
Tájékoztató a Wehrmacht Magyarországra vezényelt vagy magyar honvédségi személyekkel érintkezõ tagjai részére
1. Magyarország államformája a királyság. A királyi hatalom és szuverenitás azonban nem valamelyik dinasztián, és nem is a mindenkori király vagy régens személyén alapul, hanem a „Szent István-i koronán”. Ez a korona minden magyarnak megkérdõjelezhetetlen szentség, melyhez nem érhet fel a napi politika.
A jelenlegi kormányzó Horthy Miklós tengernagy.
2. Magyarország területe 1938-ban 118 000 négyzetkilométer és lakosainak száma 10 millió volt, ami nagyjából Dél-Németországnak felel meg. A bécsi döntés után az ország területe 168 000 négyzetkilométerre, lakosainak száma pedig kereken 14 millióra nõtt.
3. A nyugati terjeszkedésüket megállító merseburgi (933) és Lech-mezei csaták (955) kellemetlen emlékek a magyaroknak. Európától viszont elvárják, hogy még ma is hálás legyen a törökökkel és tatárokkal folytatott áldozatos harcukért, s ezt minduntalan szóba is hozzák. Ma is a Nyugat elõretolt bástyájának tartják magukat az õket körülvevõ szláv néptörzsekkel szemben.
Nagy becsben tartják az állítólagos hun-magyar rokonságot. Ezért nem tanácsos a bolsevistákat hunoknak nevezni.
Magyarország nem a Balkánhoz, hanem Dél-Európához tartozik.
A magyarság biológiailag gyengének érzi magát. Ebbõl adódik, hogy van némi kisebbrendûségi érzésük, ha nagyhatalom tagjaival érintkeznek. A magyarok ezért nagyon érzékenyek. Mindezt büszkeséggel és hiúsággal kompenzálják.
4. Minden magyar hálás, ha országa szépségét elismerik vagy csodálják, csak észre ne vegyenek ebben túlzott ömlengést vagy leereszkedõ jóindulatot. Bár nem városi nép, nagyon igyekszenek iparosítani. Ezért aztán kedvelik, ha ipari teljesítményeikrõl esik szó, és nem a pusztáról vagy a Csárdáskirálynõrõl.
5. Magyarországon jelentõsek a politikai ellentétek. Az egyik oldalon szociális reformokat követelnek, és jelentõs szerepe van az erõteljes antiszemitizmusnak; a másik oldalon ott vannak az angolbarát körök, akiknek jobban tetszik a demokratikus kormányzási forma, mint a totalitárius vezetés. Ezeknek az ellentéteknek azonban legnagyobbrészt csak a fõvárosban van jelentõsége. A vidéki ember, legyen mégoly kicsi is a portája, úrnak érzi magát. A honvédség politikailag inkább az elsõ csoporthoz húz. Amennyiben a magyarok e belsõ ellentéteikre terelik a szót, akkor célszerûbb, ha elkerüljük az állásfoglalást.
A népi németek jogait szerzõdések biztosítják, de ezeket sokszor nem tartják be. Ha a Volksbund valamelyik túlságosan aktív vezetõje megpróbálna német katonákat bevonni ezekbe a vitákba, akkor ezt vissza kell utasítani.
6. Magyarország a keleti hadjárat elején belépett a háborúba, hogy segítsen megfékezni a vörös veszélyt. Maguk a magyarok nem nagyon vannak tisztában azzal, hol lesz a helyük az új Európában. Ha ez a kérdés szóba kerül, helyénvaló az óvatosság; azt azonban világosan meg kell mondani, hogy a bolsevisták és kapitalista szövetségeseik gyõzelmük esetén kíméletlenül véget vetnének „Szent István országának”.
7. A románokról a magyarok lenézõen nyilatkoznak; ez a lenézés kölcsönös. A Wehrmacht minden tagja juttassa kifejezésre, hogy Románia szintén a Német Birodalom szövetségese, és német katonaként nem kíván ebbe a nagyon sajnálatos vitába belekeveredni.
8. A magyarok büszkék közmondásos lovagiasságukra és katonás múltjukra. Ezért is keserû csapás számukra a Don melletti katonai vereség 1942/43 telén. Ha ezekre a harcokra terelõdik a szó, akkor ugyanolyan bántóan hatna, ha kitérnénk a véleménynyilvánítás elõl, mintha vigasztaló szavakat mondanánk. Tapintatosan ki kell kerülni annak a megvitatását, hogy kit terhel ezért a felelõsség.
9. A magyar ember nagyon vendégszeretõ és rendkívül szeretetreméltó; ez azonban ne vezessen senkit elõvigyázatlan õszinteséghez. Bánjunk csínján az alkohol túlzott élvezetével is. A magyar tisztek tegezõdnek, miközben rangjukon szólítják egymást. Abból azonban, hogy tegezõ viszonyba kerülünk valakivel, még ne következtessünk valamilyen megbonthatatlan barátságra.
10. Magyarországon még ma is egymillió zsidó él, egyedül Budapesten 150 000. Õk a németellenes propaganda legfõbb szócsövei. A Wehrmacht tagjai tegyenek úgy, mintha észre sem vennék ezt a fajt. Ha a beszélgetés a zsidókérdésre terelõdik, akkor legyen teljesen világos a német álláspont: ez a faj határtalanul veszélyes a világra, úgynevezett rendes zsidók pedig nincsenek.
11. E tájékoztatót elolvasás után meg kell semmisíteni.
„Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni.”
Gróf Klebelsberg Kuno (1875. nov. 13. Magyarpécska – 1932. okt. 11. Budapest)
Link