Közel volt a magyar csõd, elejét kellett venni a pániknak
Irta: postaimre - Datum: 2013. February 26. 20:20:26
Ugye én voltam akkor is a hülye! Ja, hogy most már szabad errõl is beszélni, mert Orsós és a fidesz-zsidó se kelthetett pánikot, mert nem így beszélték meg! Á, nem vagyunk csõdben, csak elõnytelen hitelfeltételekkel kaptak uzsorát.
Csõdközeli helyzettõl mentette meg a 2008-as IMF-megállapodás az országot - mondta a jegybankelnök az InfoRádió Aréna címû mûsorában. Simor András beszélt arról is, a minõségi kritériumok kevesebb figyelmet kaptak a megállapodásban.
Teljes hir
Ugye én voltam akkor is a hülye! Ja, hogy most már szabad errõl is beszélni, mert Orsós és a fidesz-zsidó se kelthetett pánikot, mert nem így beszélték meg! Á, nem vagyunk csõdben, csak elõnytelen hitelfeltételekkel kaptak uzsorát.
Csõdközeli helyzettõl mentette meg a 2008-as IMF-megállapodás az országot - mondta a jegybankelnök az InfoRádió Aréna címû mûsorában. Simor András beszélt arról is, a minõségi kritériumok kevesebb figyelmet kaptak a megállapodásban.
A Nemzetközi Valutaalappal 2008-ban kötött megállapodás csõdközeli helyzettõl mentette meg az országot - mondta a leköszönõ jegybankelnök az InfoRádió Aréna címû mûsorában. Simor András kiemelte: akkor az volt a legfontosabb, hogy az ország pénzügyi biztonságba kerüljön, elejét kellett venni a pániknak.
A hitelkeret olyan elrettentõt jelentett, aminek az volt az üzenete, hogy az ország ellen nem érdemes spekulálni, mert annyi pénzük lesz, hogy minden spekulációt vissza tudnak verni - közölte Simor András. Hozzátette: fontos célja volt a megállapodásnak, hogy bizonyos változások történjenek a gazdaságpolitikában, amelyek révén fenntarthatóbbá válik. Példaként említette a középtávú költségvetési keretrendszer bevezetését, és azt, hogy akkor jött létre a Költségvetési Tanács. Az intézkedések azt biztosították, hogy Magyarország stabilabb és értelmesebb gazdaságpolitikát folytasson - emelte ki.
Az MNB elnöke arról is beszélt, hogy az akkori megállapodás túlságos a mennyiségekre koncentrált, a minõségekre kevésbé. Viszonylag egyszerû számcélokat határoztak meg, amit a kormánynak be kellett tartania, de arra talán nem fordítottak elég figyelmet, hogy milyen eszközökkel tartja be a hiánycélt, valamint ezek milyen hatást gyakorolnak az ország hosszú távú növekedésére és versenyképességére. A minõségi kritériumok kevesebb figyelmet kaptak a megállapodásban, mint amennyit kellett volna - fejtette ki.
Az IMF-et sok kritika érte az 1998-as ázsiai válság idején, hogy túlzottan beleavatkozik az országok gazdaságpolitikájába, ezért változtattak és távolságtartóbb lett a stratégiájuk. A valutaalap megmondja a célokat, de hogy ezt hogyan éri el a kormány, az már az õ dolga - emlékeztetett Simor András, aki szerint ez nem a legjobb ötlet.
A jegybankelnök hangsúlyozta: az IMF újra változtatott a stratégiáján, ezt mutatja a legutóbbi országjelentés is. Ebben nem azt kritizálják, hogy túl magas a költségvetési deficit, hanem azt, hogy milyen a kiigazító intézkedések minõsége és milyen következményekkel jár a gazdaság fejlõdésére - tette hozzá.
Link