Posta Imre weboldala

'A kommunista rendszer antiszemita volt'
Irta: postaimre - Datum: 2013. March 03. 19:05:22

Teljes hir

Persze, üldüzték az arabokat a zsidók. Hollnad, hülye vagy, vagy csak a szokásos zsidóindentitás beszél belõled. Csak egy péld a fajtársaidról: Péter Gábor (eredetileg: Eisenberger Benjámin) (Újfehértó, 1906. május 14.[1] – Budapest, 1993. január 23.) magyar kommunista politikus, az ÁVO, majd az ÁVH vezetõje volt..., persze õ is ült, de nem lõtték agyon, ahogy téged sem. Lehet, hogy hiba volt? Agnieszka Holland Golden Globe-díjas rendezõ a prágai tavaszról
Börtönbe zárták az Oscar-díjas rendezõt: 18 hónapra ítélték

Miért nem a hazájában tanult filmezni, s lehet-e történelmi témával sikert aratni? – ezekrõl beszél Agnieszka Holland, aki az 1968-as prágai tavasz egyik mártírjáról, a cseh Jan Palachról készített sorozatot. Az HBO-n március 3-tól vasárnaponként látható epizódok készítésekor a lengyel rendezõ személyes élményeire is támaszkodott.

Jan Palach, amint felgyújtja magát (jelenet a filmbõl). Fotó: HBO Europe

Jan Palach története Agnieszka Holland számára nem egyszerûen történelmi téma. Éppen Prágában tanult, amikor a cseh egyetemi hallgató 1969-ben a Szovjetunió megszálló csapatai és a kommunista diktatúra elleni tiltakozásul felgyújtotta magát a Vencel téren. „A prágai filmiskolában tanultam, ráadásul aktív diákéletet éltünk akkoriban. Amikor Jan Palach meghalt, Varsóban voltam, a lengyel hatóságok elvették az útlevelemet és ott tartottak. Palachról így elõször a Szabad Európa Rádióban hallottam. Csak két héttel a halála után térhettem vissza a cseh fõvárosba, s akkor még nem tudhattuk, hogy újabb két héttel késõbb Jan Zajíc Palachhoz hasonló utat választ tiltakozásának kifejezésére. Palach nemzeti hõssé vált, a temetésén százezrek gyûltek össze, Zajíc esete azonban a háttérben maradt. Ezekben a hónapokban hosszú idõ után újra elhitték az emberek, hogy reménykedhetnek a változásban" - emlékszik vissza a Heti Válasznak adott interjújában a lengyel rendezõ.

Arra a kérdésre, hogy akkoriban a cseh helyzet sem volt épp rózsás, és ezt a rendezõ is a bõrén érezhette, Agnieszka Holland elmondta: 1969-ban börtönbe zárták, „majd' hat hétig tartottak fogva, nemrég a történeti archívumban megtaláltam a papírjaimat. Azzal vádoltak, hogy a kommunista blokk országainak elpusztítására tettem kísérletet. Természetesen ez nonszensz, mindössze pár szórólapot segítettem kinyomtatni. A tárgyalás után 18 hónapra ítéltek, de késõbb enyhítettek a büntetésemen."
Agnieszka Holland

Éppen a héten kerül a hazai mozikba Agnieszka Holland egy másik alkotása, a 2012-ben Oscar-díjra jelölt A város alatt címû filmje. De vajon mit értenek a tengerentúlon egy olyan történetbõl, amelyben egy lengyel katolikus szennyvízmunkás a földalatti csatornában rejteget a nácik elõl jiddis és ukrán nyelven beszélõ zsidókat a ma Ukrajnához tartozó, de a filmben monarchiás nevén szereplõ Lembergben? A rendezõnõ szerint: „Amerikában az állami, nyelvi és kulturális határok ilyen keveredése természetesen különösen hat. Ugyanakkor a mûvelt amerikaiak számára nem idegen ez a felállás: fõleg, hogy sokuk a mi országainkból érkezett, különös tekintettel a kelet-európai zsidókra. Meg aztán - ahogy mondani szokás - Amerika olvasztótégely. Persze a film különbözõ nyelveit nem beszélik, de felismerik, hogy hangzásukban eltérnek."

A tavalyi miskolci Cinefest filmfesztiválon életmûdíjjal kitüntetett rendezõ szerint a holokausztot feldolgozó film a maga 1,2 millió lengyelországi nézõjével „nagy siker, különösen egy olyan filmnél, ami távolról sem romantikus vígjáték. Nagyon boldog voltam, amikor láttam, milyen érzelmi hatást gyakorol a nézõkre ez a film".

Ha kíváncsi rá, hogy Agnieszka Holland szerint antiszemita volt-e a kommunista rendszer, miért zárták Prágában börtönbe 1969-ben a rendezõnõt, lehet-e manapság történelmi témákkal mozisikert elérni, a teljes interjút elolvashatja a Heti Válasz február 28-i számában, amelyet a Digitalstandon is megvásárolhat.

Link