Egy száraz medencében harcolunk majd a megmaradt vízért
Irta: postaimre - Datum: 2013. March 07. 13:38:46
Magyarország abban a hamis hitben él, hogy jó és sok vizünk van, pedig a kormány most bemutatott vízstratégiája szerint akár már húsz év múlva súlyos konfliktusokhoz vezethet a vízhiány a száraz országrészekben, például az Alföldön. Az országnak beláthatlanul sok pénzt kellene költenie arra, hogy felújítsa az elavult vízhálózatokat, az árvizek feleslegét pedig elraktározza az aszályok idejére. A vízért már most is többet kellene fizetnünk, és a ránk váró vízhiány miatt egyre többe fog kerülni, úgyhogy az állam mindenkit meg akar tanítani a takarékoskodásra.
Teljes hir
Magyarország abban a hamis hitben él, hogy jó és sok vizünk van, pedig a kormány most bemutatott vízstratégiája szerint akár már húsz év múlva súlyos konfliktusokhoz vezethet a vízhiány a száraz országrészekben, például az Alföldön. Az országnak beláthatlanul sok pénzt kellene költenie arra, hogy felújítsa az elavult vízhálózatokat, az árvizek feleslegét pedig elraktározza az aszályok idejére. A vízért már most is többet kellene fizetnünk, és a ránk váró vízhiány miatt egyre többe fog kerülni, úgyhogy az állam mindenkit meg akar tanítani a takarékoskodásra.
"Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jenõ "Vizeinkrõl" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak, hiszen a kormány kedden bemutatott nemzeti vízstratégiájában éppen a víz megtartása a legfontosabb cél. A dokumentum apokaliptikus képekkel támasztja alá az új irányt, amely rengeteg pénzt fog felemészteni. A stratégiát megfogalmazó Vidékfejlesztési Minisztérium szerint csak az ország elavult vízközmûrendszerének felújítására 3000 milliárd forint kellene, de a célként megfogalmazott öntözési kultúra kialakítása, a tározók kiépítése és a folyó- és állóvizek minõségének radikális feljavítása is sokba kerülhet.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
A stratégia rácáfol azokra a közkeletû hiedelmekre, miszerint Magyarországon sok és jó minõségû a víz. Valójában a folyók vizeinek csak 8 százaléka, a tavakénak 18 százaléka, a föld alatti vizeink 68 százaléka éri el a jó állapotot. A kormány a stratégiában nagyon ambíciózus célt tûz ki: 2015 és 2028 között ezeket az értékeket 100 százalékra szeretnék növelni. Magyarország a bolygó egyik legzártabb medencéjének legmélyebb fekvésû részén fekszik, a víz 95 százaléka külföldrõl származik, a Duna, a Tisza, illetve a Dráva medrében van, és átfolyik az országon, a csapadék jelentõs része pedig elpárolog vagy beszivárog a talajba, tehát felelõs vízgazdálkodásra van szükség. A tanulmány elismeri, hogy ez nem lesz egyszerû feladat, mert az országban az "állami tulajdonú vízgazdálkodási létesítmények többsége nem forgalomképes, a hitelfelvételi és koncessziós lehetõségek korlátozottak, a mûvek jelentõs része 100-150 éves".
Ki fizeti ki a víz árát?
A tervben ugyan konkrétan nem írták le, de kitûnik belõle, hogy a kormány is arra számít: a közmûvek felújításával, a vizek minõségének mesterséges javításával, az öntözéssel, az uniós vonatkozó szabályok végrehajtásával a jövõben jelentõsen nõhet a víz ára. "Az állam célja, hogy a szabályozás eszközével a mezõgazdasági vízszolgáltatást fenntartható irányba terelje a szolgáltatók és felhasználók gazdasági magatartásának szabályozásán keresztül, ennek érdekében tervezi az azonos módon képzett vízszolgáltatási árak bevezetését" - olvasható a stratégiában.
Ezt egyébként az Európai Unió is elvárja az országtól, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás van érvényben azért, mert nem teljesítjük a vízügyi irányelv elvárásait. "A Víz Keretirányelvben megfogalmazott költségmegtérülés elve alapján a vízért ott és annyit kellene fizetnünk, amennyibe annak kitermelése, felhasználása és tisztítása kerül" - írja a kormány is a stratégiában, és megjegyzi, hogy az emberek most sem a vízfelhasználás a valós költségét fizetik, és nem is akarják azt kifizetni. Mint arról korábban már beszámoltunk, a kormány azt is fontolgatta, hogy magasabb vízdíjakkal ösztönözze az embereket a hatékonyabb vízfelhasználásra. A stratégia szerint azonban elvetették ezt az ötletet, mivel már azt írják, hogy úgy kell egyeségesíteni a vízárakat az országban, hogy azok közben ne emelkedjenek. A különbözetet az állam fogja fizetni - írják.
Forrás: MTI/Bugány János
Mad Max az Alföldön
Magyarországon már napjainkban is annyira szélsõsége az idõjárás, hogy egy éven belül elõfordulhat árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentõs kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb idõjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is. A helyzetet több módon is kezelni kell, de az egyik legfontosabb az öntözési kultúra kialakítása, jelenleg ugyanis körülbelül 100 ezer hektárt öntöznek, pedig ennek akár a háromszorosára is lehetõség lenne, hiszen a rendszer ki van építve.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
Egészen rémisztõ képeket is találni a dokumentumban: a jövõben gyakrabban kell szembenéznünk a rendkívüli árvízzel, belvízzel és aszállyal. Az éghajlatváltozás (amely miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vízhiányos területek nagyságát, fõként a nagy folyóktól távol esõ területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vízhiány viszont növeli a vízkészletekért folyó versengést, konfliktusokat szül, korlátozásokhoz, illetve hatékony ellenõrzés hiányában illegális vízhasználatokhoz vezet, ami az utóbbi években egy önmagát rontó folyamatot erõsített fel" - írják.
Az árvízi védekezést is újra kell gondolni, mert az utóbbi években - az ezzel foglalkozó szervezet, illetve a védmûvek meggyengülésével - a megelõzés fokozatosan katasztrófakezeléssé alakult át. "Durva becslések szerint tervszerû árvízvédelmi fejlesztés 50 év alatt 500-1000 milliárd forint megtakarítást jelentene az országnak", míg az árvizek katasztrófaként való kezelése rendkívül drága és kiszámíthatatlan. A védekezés fontos eleme kell hogy legyen a meder tisztítása, kezelése, valamint tározók létesítése a problémás helyeken. A tározásra alkalmas, elárasztható földeket aztán tovább kell hasznosítani, például olyan növényeket lehet termeszteni rajtuk, amelyek jól tûrik a vizet.
Forrás: MTI/Mészáros János
A bõséges vízkincs hamis illúziójába ringatott embereknek meg kell barátkozniuk azzal, hogy a jövõben nem lehet ivóvízzel leöblíteni a vécét, nem is lehet vele locsolni a kertet, és minden lehetséges módon fel kell fogni az esõvizet, hogy hasznosítani lehessen. A stratégia szerint az embereknek meg kell barátkozniuk az olyan, most még idegenül csengõ kifejezésekkel, mint a "rainwater harvesting", ami az esõvíz hasznosítását takarja, vagy a víz nélkül mûködõ "komposzttoalett", és feltûnik a "szennyvízre alapozott energianövény-termesztés" igénye, valamint a hálózati nyomás ésszerû csökkentése is. Az állam is kész megtenni ezen a területen azt, ami rá tartozik, például már felmérték, hogy hova lehetne "törpe vízierõmûveket" telepíteni, és foglalkoznak a szennyvíziszap hasznosításával is.
http://www.origo.hu/itthon/20130306-teljesen-ujra-kell-gondolni-a-viz-felhasznalasat-magyrorszagon.html