Döbbenetes adatok idõjárásunkról - csúnya fordulat közeleg?
Irta: postaimre - Datum: 2013. March 08. 20:11:36
Egy biztos, hogy semmi se biztos, de majd a metro-logoszok megaszondják. Hülye banda!
Új kutatás bizonyítja éghajlatunk aggasztó változását
A bolygó felszínén mért átlaghõmérséklet ma nagyobb, mint az elmúlt 11 300 év nagy részében - összegzi a világ hetvenhárom helyszínérõl származó adatokkal végzett naprakész kutatásokat a Science címû tudományos folyóirat. A tanulmány szerint évtizedek alatt következett be olyan mértékû hõmérséklet-változás, ami korábban évezredek alatt.
Teljes hir
Egy biztos, hogy semmi se biztos, de majd a metro-logoszok megaszondják. Hülye banda!
Új kutatás bizonyítja éghajlatunk aggasztó változását
A bolygó felszínén mért átlaghõmérséklet ma nagyobb, mint az elmúlt 11 300 év nagy részében - összegzi a világ hetvenhárom helyszínérõl származó adatokkal végzett naprakész kutatásokat a Science címû tudományos folyóirat. A tanulmány szerint évtizedek alatt következett be olyan mértékû hõmérséklet-változás, ami korábban évezredek alatt.
Várható hõmérséklet-változás a világon 1900 és 2100 között (forrás: MTI)
A szakemberek a globális átlaghõmérsékletek rekonstrukciójából azt a következtetést vonták le, hogy a legnagyobb és leggyorsabb klímaváltozás az elmúlt évszázadban ment végbe. A kutatók szerint a legutóbbi jégkorszakot követõ meleg periódus, a holocén nagyjából ötezer évvel ezelõtt érte el hõmérsékleti csúcsát, amelyet aztán lehûlés követett. Ez a tendencia azonban mintegy száz évvel ezelõtt drámai és hirtelen fordulatot vett: a globális átlaghõmérsékletek olyan magasságokba szöktek, amelyekre évezredek óta nem volt példa.
A Science címû tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás tovább növekszik – még ha olyan mérsékelt szinten is, amelyet néhány klimatológus jósol – , akkor a globális átlaghõmérsékletek 2100-ra olyan magasságokat fognak elérni, amelyekre nem volt példa az elsõ civilizációk megjelenése óta.
„Olyasvalami felé tartunk, amely távol áll mindentõl, amelyet az elmúlt tízezer évben láttunk” – idézte a tanulmány társszerzõjét, Jeremy Shakunt, a Harvard Egyetem munkatársát a The Independent címû brit napilap internetes oldala.
Az Oregoni Állami Egyetem kutatójaként dolgozó Shaun Marcott vezetõ szerzõ szerint a múltbeli globális átlaghõmérséklet-változást vizsgáló korábbi tanulmányok fõleg az elmúlt kétezer évre koncentráltak. Azáltal, hogy a kutatók most a legutóbbi jégkorszakig visszamenõleg rekonstruálták az átlaghõmérsékleteket, lehetõvé vált a mai klíma szélesebb kontextusban való vizsgálata. „Azzal tisztában voltunk, hogy globális szinten nézve a Föld ma melegebb, mint az elmúlt kétezer év nagy részében volt – húzta alá a kutató. – Most viszont már azt is tudjuk, hogy az elmúlt 11 300 év jelentõs részéhez képest is melegebb van.”
A mostani vizsgálat a világ 73 helyszínérõl származó adatok feldolgozásával készült. A vizsgált fosszíliák kémiai és fizikai sajátosságai megbízható értékekkel szolgálnak az adott terület egykori felszíni hõmérsékleteinek jellemzõirõl. Az eredmények alapján a globális átlaghõmérsékletek fokozatosan növekedtek a legutóbbi jégkorszakot követõ nagyjából hatezer évben, méghozzá a Föld tengelymozgásában bekövetkezett változások nyomán, amelyek több napsugárzást eredményeztek az északi féltekén a nyári hónapokban.
Ez a melegedési folyamat mintegy ötezer évvel ezelõtt tetõzött, majd az ekkor megindult lehûlés nagyjából 0,8 Celsius-fokkal csökkentette a globális átlaghõmérsékletet. A 20. század kezdetén azonban a folyamat megfordult, és 0,8 Celsius-fokos globális átlaghõmérséklet-növekedés következett be, amely ezúttal nem évezredek, hanem évtizedek alatt ment végbe.
Link