Magyarország rémálom - menekül, aki tud
Irta: postaimre - Datum: 2013. March 14. 07:42:49
Bár konszolidációs idõszakot ígért a kormány a választások elõtti utolsó évre, mégsem csitulnak a viharok Magyarország és a forint körül. A Fidesz kommunikációs technikákkal igyekszik oszlatni a viharfelhõket, de úgy tûnik, ezzel csak még több bajt ránt magára - és az országra is.
Teljes hir
Bár konszolidációs idõszakot ígért a kormány a választások elõtti utolsó évre, mégsem csitulnak a viharok Magyarország és a forint körül. A Fidesz kommunikációs technikákkal igyekszik oszlatni a viharfelhõket, de úgy tûnik, ezzel csak még több bajt ránt magára - és az országra is.
Korábban foglalkoztunk már azzal, milyen következményei lehetnek az uniós össztûznek, amely a kormányra irányul az Alaptörvény negyedik módosítása miatt. A kabinet, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel, mindent elkövet, hogy a közjogi kritikát multinacionális energiaipari vállalatok aknamunkájának és lobbi-tevékenyégének állítsa be. Úgy tûnik azonban, a világ máshogy szeret mûködni, miként azt a kormányfõ elvárja tõle.
Multinacionális energiaipari vállalatok, mint például a Tigázban 48 százalékos részesedéssel bíró német RWA inkább fû alatt szabadulna a legfrissebb hírek szerint tulajdonától, ahelyett, hogy az alkotmány-módosítás ürügyén keresztül tartsa nyomás alatt a kabinetet.
Angela Merkel német kancellát pedig kerek perec megmondta a nála vendégeskedõ Áder János köztársasági elnöknek: kiszámíthatóbb gazdasági környezetet vár Budapesttõl - vagyis: el a kezekkel a szavazógomboktól, ne hozzanak percek alatt új törvényeket.
A konfliktust - amely egy jogállamban nem keltene különösebb feltûnést, ugyanis természetesnek veszik, ha gazdasági vitát bíróság elõtt döntenek el - a gázszolgáltatók igazságszolgáltatáshoz fordulása okozta. Éles konfliktus akkor lett az ügybõl, amikor Fõvárosi Törvényszék elsõ fokon igazat adott a társaságoknak, ugyanis az energiapiaci árszabályozó úgy alkotott rendeletet, hogy meg sem várta az érintettek reagálását. Orbán Viktor az ítéletet botrányosnak nevezte, Rogán Antal, Fidesz-frakcióvezetõ pedig kijelentette: gyanúsan hamar hozott a bíróság a vállalatoknak kedvezõ ítéletet. (Utóbb sietett leszögezni, õ aztán semmire nem célzott, csak megjegyezte, milyen hamar ítélet született.)
Orbán Viktor napirend elõtti felszólalása március 11-én: botrányosnak nevezte a bíróság döntését
Fotó: MTI
Mostanra a harmadik, független hatalmi ágként is aposztrofált bíróság is megszólítva érezte magát, ezért Darák Péter, a Kúria elnöke nyilatkozatban utasította vissza a vádakat. "Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintõ határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsõsorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidõt megelõzõen, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését. ... A bíróságok iránti közbizalom csak akkor õrizhetõ meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerû, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják."
A kormány válaszcsapása nem váratott magára sokat: kedden a parlamenttel már meg is szavaztatták, hogy akkor sem építhetik bele a rendszerhasználati díjba a szolgáltatók az extra adókat, ha a bíróság véletlenül jogerõsen is így döntene. Emellett csütörtökre rendkívüli ülést hívtak össze, ahol a legújabb kodifikációs remekmûvet vitatják meg, amely rendeletalkotási jogkörrel ruházná fel a Magyar Energia Hivatal elnökét. Az indok ismert: az extraprofitot bezsebelõ cégek a rezsicsökkentést akarják megakadályozni.
Az energiafocus szakportál iparági számításokra hivatkozva bejelentette: amennyiben mégis sikerülne a szolgáltatóknak érvényt szerezniük akaratuknak, úgy hozzávetõleg 0,5 százalékkal emelkednének az árak, magyarán egyáltalán nincs veszélyben a 10 százalékos rezsicsökkentés. Azóta a kormánypárt azt is bejelentette: aláírásgyûjtésbe kezd, hogy a magyar családok támogatásával meg tudja védeni az árcsökkentést. Ez olyannyira demagóg, hogy nem is véleményezzük, csupán egy gyors kérdés: ha állami hatóság köteles meghatározni a lakossági energiaárakat, akkor mihez is kell támogatást? A kormány természetesen nincs egyedül harcában: a Békemenet sietett elkötelezni magát e szélmalomharc mellett.
Szemmel láthatóan a Fidesznek azonban nem lehet Berlinbõl diktálni: Németh Szilárd, a rezsicsökkentés narancsos bajnoka szerdán már be is nyújtotta legújabb törvény-tervezetét. A szöveg egyik szépséghibája, hogy a kormánypárt most sem képes szabadulni régi mániájától: visszaható hatállyal alkot jogot január elsejére. A szöveg rögzíti a 10 százalékos csökkentést a távhõ, a gáz és az áram árában, valamint július elsejétõl így rendelkezik a víz és a szemétszállítás díjának csökkentésérõl is.
Ezzel párhuzamosan a cégek is megkapták legfrissebb energia-számláikat, ám azon nyoma sincs árcsökkenésnek, sõt. Bár az Elmû kiadványában figyelmeztetett erre, a kormánypárti képviselõk oda se bagóztak: a vállalati energiaszámlák januártól drasztikusan emelkedtek, és biztosak lehetünk abban, hogy ez hamarosan a termékek és szolgáltatások árában is megjelenik. Amit a lakosság fizet.
Bár a kormány-energiacégek meccs fix egyes (hisz minden szabályozó és eszköz a kabinet kezében van és ha mégsem, úgy gyorsan törvénykezik egyet), gazdasági megnyugvás mégsincs. Orbán és Varga Mihály többszöri megszólalása ellenére a pénzpiacok tovább ütik a forintot, az államcsõd-kockázatát jelzõ mutató (CDS felár) pedig rég nem látott szintre ugrott a napokban. A magyar fizetõeszköz teljesen elszakadva a régiós devizáktól vibrál a 305-ös euró-szint körül. Ez a magasság egy tõzsdei technikai jelzõ, az úgynevezett 61,8 százalékos Fibonacci-korrekciós szint. Minthogy szerdán egyetlen kormányzati szereplõ sem értekezett érdemben a gazdaságról, a forintnak sikerült a látszólagos áttörésrõl, 307-rõl két százalékot visszaerõsödnie. Rettegve várjuk a mai Heti Választ, amelyben Matolcsy György jegybankelnökként osztja meg legújabb gondolatait. A megmosolyogtató unortodoxiát a piac általában keményen bünteti.
A forint körüli bizonytalanságokat jól jelzi, mennyire tartja fontos szereplõnek a piac Varga Mihály gazdasági minisztert. A tárca vezetõje hivatalba lépésekor, a hét elején bejelentette: a kormánynak nem érdeke az erõs fizetõeszköz, hiszen deviza-kitettségünk miatt ezzel borulhatna a költségvetés, a vállalkozások és a családok törlesztõrészlete pedig az egekbe szökne. Ennek ellenére mindenki azzal számol - Orbán keddi szavai után -, hogy a kormány és a jegybank együtt mégis az exportõröknek kedvezõ, 320-as szintet célozza. A CIB Bank olasz tulajdonosának elsõ embere, Enrico jelezte: az olasz anyabank magyar nyúlványainak visszametszését tervezi, majd így zanzálta a helyzetet: "Magyarország rémálommá válik".
Link