Apu, mi az az államadósság? – két hetes államkötvényt azért nem kéne
Irta: postaimre - Datum: 2013. March 20. 08:21:48
Amire lehet hivatkozni államcsõd ügyben... és ami valójában úgy van, hogy nincs is...így eltörölni is úgy lehet, hogy el sem kell törölni... Az államadósság, a GDP-arányos államadósság számítási módjáról beszéltek az ÁKK szakemberei, akik szerint az államadósságot kizárólag hosszabb távon és csak GDP-arányosan érdemes megítélni. Új lakossági állampapírt terveznek, amely még messze van a megvalósítástól, nem tûnik viszont jó ötletnek a két hetes kötvény bevezetése.
Teljes hir
Amire lehet hivatkozni államcsõd ügyben... és ami valójában úgy van, hogy nincs is...így eltörölni is úgy lehet, hogy el sem kell törölni... Az államadósság, a GDP-arányos államadósság számítási módjáról beszéltek az ÁKK szakemberei, akik szerint az államadósságot kizárólag hosszabb távon és csak GDP-arányosan érdemes megítélni. Új lakossági állampapírt terveznek, amely még messze van a megvalósítástól, nem tûnik viszont jó ötletnek a két hetes kötvény bevezetése.
Új lakossági állampapír készül, de nem két hetes
Az ÁKK-nál terveznek új lakossági terméket, azonban még semmi sem biztos, jogszabály-változtatásra lehet szükség hozzá – mondta el Borbély László András, az ÁKK vérigazgató-helyettese újságírói kérdésekre válaszolva. A Kincstárhoz utalandó közalkalmazotti fizetések korábbi ötletérõl elhangzott, nincs ilyen tervük, csak piaci megoldásokban gondolkodnak, és bármiféle kényszernek még a látszatát is el szeretnék kerülni.
Egy lehetõség lehet a kincstári állampapír-szolgáltatások továbbfejlesztésére a NYESZ (nyugdíj-elõtakarékossági számla), amely jól ki tudná elégíteni a nyugdíj-takarékosságra való igényt. Ezért a vezérigazgató kívánatosnak nevezte, hogy a NYESZ-t a Kincstárnál is lehessen vezetni. A NYESZ megtakarítások kifizetési oldalán azonban szerinte szükség lehet változtatásokra.
Az ÁSZ (Állami Számvevõszék) által felvetett ötletre, hogy kéthetes kötvényeket kéne kibocsátani, elmondta, kockázatosnak tartanák a hátralevõ futamidõ csökkentését. Ez nagyon megnövelné megújítási igényt. Korábban éppen a túl rövid hátralevõ állampapír-futamidõket érte sok bírálat. A kilencvenes években sokkal rosszabb volt a helyzet, egy idõben csak rövid kincstárjegyeket lehetett eladni, szívós munkával, fokozatosan sikerült az akkori futamidõ-csapdából kikerülnünk – mondta Borbély.
Magyarország GDP-arányos adóssága az EU átlaga alatti. Míg azonban az európai országok jelentõs részének emelkedik az adósságszintje, addig Magyarország adósságpályája lassan csökken. A probléma az, hogy amikor az ország adósságát nézik, a régiós országokkal hasonlítják össze, ebben az összehasonlításban pedig rosszul állunk. Korábban még Ciprusnak is alacsonyabb volt az adóssága, mint nekünk – mondták el az Államadósság Kezelõ Központ háttérbeszélgetésén.
Három éves átlagban kell csökkennie az adósságnak
Az államadósság maga nem az elsõdleges kérdés, mint ahogy a magánszemély adósságánál is az a lényeg, hogy a fizetéséhez képest mi a helyzet. Az ország szintjén is az a fontos, hogy a megtermelt jövedelemhez, a GDP-hez (bruttó hazai termék) képest hogyan állunk. Ezért az adósság mérésére mindig a GDP-arányos adósságot használják, nem az abszolút számot, az úgynevezett nominális adósságot.
Az Eurozóna tagországaira elõírt Maastrichti Kritérium szerint az államadósság arányának a GDP 60 százaléka alatt kellene lennie, vagy legalább tartós csökkenést kell felmutatnia. A jelenlegi adósságválság keretében sok országban van 60 százalék felett az adósságszint, ezért egy 20 éves folyamatot határoztak meg, ahol három éves átlagban kell csökkennie az adósságnak. A magyar alaptörvény szerint pedig az adósságrátának a GDP 50 százaléka alatt kell lennie, vagy olyan költségvetést kell elfogadni, amely mellett csökken az adósság.
Az infláció is segíthet a hiány tartásában
A GDP-arányos adósság egy arányszám, egy tört, amelynek fent a számlálójában az adósság, a nevezõjében, alul a a GDP van. Az adósság eléggé ritkán csökken a világ országaiban nominálisan, de a mutató csökkenéséhez elég az is, ha a tört nevezõje növekszik, azaz a GDP nõ, illetve nagyobb mértékben nõ, mint a számláló, tehát az adósság.
(Fotó: ÁKK)
(Fotó: ÁKK)
A cél Magyarországon is az, hogy a GDP három százaléka alatt legyen a hiány, nem pedig az, hogy a nominális adósság csökkenjen. Ha például a hiány kicsivel három százalék alatti, de a GDP kissé nõ, akkor csökkenõ pályán maradhat az államadósság. (A GDP-változást, amit közzétesznek, inflációtól megtisztítva számolják, de a hiány lefaragásában az inflációs rész – a „GDP-deflátor” –, a pénzromlás is segít.)
Nem ritka a havi kiugrás
A GDP-arányos adósságráta 2011 óta trendjében csökken az országban, a nominális adósság pedig többé-kevésbé stagnál vagy enyhén nõ. Ami azonban a havi adatokat illeti, azokból rendkívül nehéz bármiféle következtetést levonni, mert szinte véletlenszerûen is változnak. Az egyik hónapban jelentkezõ extrém kilengések általában a következõ hónapban vagy hónapokban ellenkezõ irányú kilengéseket okoznak, és az árfolyamváltozásoknak is komoly befolyásoló szerepe lehet.
Még a negyedéves adatok is komoly ingadozást mutatnak, a folyamatok szempontjából nem feltétlenül lényegesek. Az államadósságot tehát kizárólag hosszabb távon, és csak GDP-arányosan érdemes megítélni. Nem havi szinten, nem is éves, hanem amint említettük, három éves távlatban kell tehát ezt a folyamatot megítélni.
Kell választani egy devizaárfolyamot a tervezéshez
Hosszabb távon a nominális adósság általában folyamatosan növekszik. Egyrészt ugyanis a költségvetés évrõl évre jelentkezõ hiányát finanszírozni kell. Másrészt az EU-transzferek ingadozása is ezt okozza. A devizaárfolyamok is befolyásolják, a KESZ-egyenleg (Kincstári Egységes Számla) is hat rá, ez utóbbi az állam szabad pénztartalékait jelenti.
Link