Százmilliárdokért védjük a forintot
Irta: postaimre - Datum: 2013. March 24. 08:53:25
Sokkal nagyobb devizatartalékot tartunk fenn, mint a régiós versenytársaink, ami tíz- vagy akár százmilliárdokban mérhetõ pluszköltséget jelent.
Teljes hir
Sokkal nagyobb devizatartalékot tartunk fenn, mint a régiós versenytársaink, ami tíz- vagy akár százmilliárdokban mérhetõ pluszköltséget jelent.
Korábbi posztunkban már írtunk arról, hogy az IMF-hitel jóval drágább annál, mint amit korábban gondoltunk, továbbá hogy a jegybank által fenntartott devizatartaléknak jelentõs költségei vannak. Ez a költség akár a GDP 1,0 százalékára is rúghat évente, azaz a jegybanki devizatartalék fenntartása akár évi 250-300 milliárd forintot is kivehet az adófizetõk zsebébõl. (Bõvebben lásd "Devizatartalékolás Közép-Európában" címû cikkünket a jobb oldali hasábban)
Kérdésként adódik, hogy lehetne-e kevesebb devizát tartani, csökkentve ezzel a tartalék horribilis fenntartási költségeit. Az nem is kérdés, hogy egyáltalán kell-e tartalék, ennek hiányában ugyanis az ország védõpajzs nélkül maradna, és pénzügyileg egészen biztosan összeomlana. Devizatartalék egészen egyszerûen kell, nincs mese, az ugyanakkor nem egyértelmû, hogy mennyi kell.
Érdemes ez ügyben kicsit szétnézni a szomszédoknál, hátha a régiós versenytársak által követett gyakorlatot látva okosabbak leszünk. Az egyértelmûen látszik, hogy Magyarország devizatartalékolás szempontjából alaposan kilóg a sorból, hazánk ugyanis a maga 35 milliárd eurójával a GDP megközelítõleg 35 százalékát tartja tartalékként, míg a lengyel-cseh-román triónál ez az arány mindössze 20-25 százalék közötti. (A szlovákok már eurót használnak, így ott ez a kérdés már nem releváns.)
A GDP arányában sokkal többet tartalékolunk tehát, mint a régiós társaink, arról nem is beszélve, hogy a válság elõtt még alacsonyabb, 15 százalék körüli értékek voltak jellemzõk. Tekintettel arra, hogy a devizatartalék védõpajzs-szerepe elsõsorban pénzügyi válságok idején érvényesül, és egy csipetnyi optimizmussal talán feltételezhetjük, hogy a 2008-09-es összeomláshoz hasonló válság talán nem fenyeget a következõ években, továbbá ha ehhez hozzávesszük a régiós tendenciákat, akkor felmerülhet, hogy Magyarország számára elegendõ lehetne kevesebb devizát is tartani. Vagy legalább el lehetne ezen gondolkodni.
Egyrészt ugyanis spórolni lehetne a fenntartási költségeken, másrészt valamilyen módon fel lehetne használni a fölös devizát gazdaságélénkítésre, devizahiteles-mentésre - feltéve persze, ha el lehetne érni, hogy a nemzetközi befektetõi társadalom ne nézze ferde szemmel a tartalékok leépítését, és ne egy fenntarthatatlan gazdaságpolitikai pálya elemének tekintse, hanem a rendelkezésre álló pénzügyi erõforrások ésszerû felhasználásának.
Link