Buda elvesztésérõl évszázadokon keresztül beszéltek
Irta: postaimre - Datum: 2013. March 25. 07:50:01
Buda megvan, csak tele lett megent júdával, no azokat kell elveszejteni egy kis oszmán együttmûködéssel. Baxátok agyon õket kebabbal! A török-magyar közös történelem legfontosabb állomásai egy török kutató szemszögébõl. Két évszázad Magyarországon címmel tartott elõadást Sadik Müfit Bilge az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
Teljes hir
Buda megvan, csak tele lett megent júdával, no azokat kell elveszejteni egy kis oszmán együttmûködéssel. Baxátok agyon õket kebabbal! A török-magyar közös történelem legfontosabb állomásai egy török kutató szemszögébõl. Két évszázad Magyarországon címmel tartott elõadást Sadik Müfit Bilge az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
A magyar-török kapcsolatok története 1500 évre tekint vissza, a honfoglalás elõtt, a vándorlásaik során is több helyen keresztezte egymást a két nép. Az Oszmán Birodalom alakulását az 1300-as évekre datálják, ehhez képest Magyarország ekkor már 300 éve létezett, Európában meghatározó államisággal rendelkezett.
A két állam közötti elsõ összecsapás 1396-ban történt Nikápolynál, ahol is a magyar seregek gyõzedelmeskedtek. A diadalt követõen a Vatikán a kereszténység védõbástyájának, Európa páncéljának próbálta beállítani Magyarországot, amely megvédi a keresztény öreg kontinens az Oszmán Birodalom képében rá leselkedõ iszlám fenyegetéstõl. Bár az elképzelés jónak tûnt, a megvalósításban voltak problémák, ennek ellenére Magyarország az elfoglalásáig betöltötte a védvonal funkcióját. A Vatikán akkori befolyását Magyarországra mi sem jelzi jobban, mint hogy a pápa nem ismerte el törökökkel 1444-ben kötött békét, mivel hitetlenekkel kötötték, így rávette Ulászlót egy újabb hadjáratra az oszmánok ellen.
A nándorfehérvári csata jelentõsége nemcsak a magyar történelemben, de a törökben is fontos szerepet tölt be: ez volt ugyanis Hódító Mehmed (II. Mehmed szultán) elsõ vesztes háborúja. A magyar seregek mind a szárazföldön, mind a folyón érkezõ támadást visszaverték, ezért az Oszmán Birodalom – a szultán bosszújaként – direkt hadjáratot folyatott az ország ellen 60-65 éven át. A sorozatos támadások és az ezzel járó fosztogatások és öldöklések miatt a délvidék gyakorlatilag elnéptelenedett. Bilge szerint Mohács minden idõk legnagyobb harca, mivel Magyarország, egy erõs és meghatározó állam politikailag és történelmileg letûnt a térképrõl. A törökök ekkor az országot a Havasalföldhöz és Moldovához hasonlóan vazallus államként akarták megtartani, nem volt szándékok kirabolni. Magyarország bevétele ugyanakkor csak egy állomásnak tûnt a török hódítás folyamán, a cél Bécs elfoglalása volt, amely ellen 1529-ben és 1532-ben is sikertelen csatát vívtak. Ezen kudarcok folyományaként foglalták el és fosztották ki Budát 1541-ben, amely késõbb Egyiptom után a második legfontosabb várossá nõtte ki magát az Oszmán Birodalomban. Budai központtal szervezték meg a törökök az elsõ közigazgatási egységüket, az úgynevezett vilajetet is, amely élén a pasa állt és ahonnan a meghódított magyar területeket irányították. Késõbb temesvári központtal jött létre a második magyar vilajet.
1566-ban, Szulejmán halála után a három részre szakadt országban évtizedeken át béke honolt. A tizenöt éves háborúig a magyar területek a mezõgazdaság és az állattenyésztés szempontjából töltöttek be fontos szerepet a birodalom gazdaságában. A hosszú háború folyományaként azonban elpusztultak az értékes javak, járvány és éhínség ütötte fel a fejét. Olyan iratok is fennmaradtak, amelyek arról írnak, hogy az emberek a szíjakat, lószerszámokat fõzték meg élelem hiányában – mondta Bilge. Ezzel párhuzamosan az Oszmán Birodalom keleti felén is háborúk dúltak és az anatóliai parasztok között is éhínség pusztított.
Az oszmán közigazgatás irányítására és a területek feltöltésére immár nem muszlimokat telepítettek be, hanem ortodoxokat és keresztényeket a Balkánról.
Kattintson és nézegessen képeket is Bécsrõl!
Az 1606-os zsitvatöröki béke után egy ideig megint nem történt komolyabb háborús esemény, ebben az idõben sokat fejlõdött a Belgrád-Buda-Bécs kereskedelmi útvonal. A kereskedelmi és adószedési jogot ekkor a zsidók kezébe adták, akik rendszeresen lefölözték a bevételt. Egyszerûen kevesebb bevételt vallottak be a központi kormány felé, emiatt pedig meglehetõsen feszült a viszony közöttük.
A közigazgatásban hármas felosztás érvényesült: a bég a hadászatért, a defterdár a közigazgatásért és a kádi a bíráskodásért felelt. Utóbbi a nagyobb településeken magyarul is beszélt, mivel a helyi lakosok is hozzá fordultak és késõbb a Habsburgokkal való tárgyalásokban is részt vettek. A hivatalos okiratokat immár oszmánul és magyarul állították ki.
A városokban (fõleg Visegrád, Esztergom, Buda területén) éles határ húzódott a különbözõ vallási felekezetek között. A muszlimok és ortodoxok a váron belül éltek, a katolikusok, protestánsok a váron kívül, és külön városnegyedben, úgynevezett kahalban pedig a zsidók. A napi kereskedelem vagy pénzváltás során ezek a csoportok azonban keveredtek egymással. Ebben az idõben a lakosságnak mintegy 15 százaléka idegen volt.
Az utolsó idõkben a törökök körülbelül tizenkétezer katonát állomásoztattak magyar területen a birodalom védelme érdekében. Az Isztambulból irányított sereg soraiban nemcsak muszlimok, de ortodox szlávok (ún. martalócok) és zsoldos magyar katonák is szolgáltak. A szárazföldi mellett a vízi (dunai, tiszai) védelmet is ortodox szlávokkal töltötték fel.
Az Oszmán Birodalom gyengülése Bécs 1683-ban kezdõdõ török ostromakor kezdett megmutatkozni és Európában ekkor már formálódik egy szövetség ellenük, amely 1699-ben a kiszorította a törököket a magyar területekrõl. Ezzel együtt egyébként a muszlim lakosság nagy része is visszatért az oszmán területekre. Még Anatóliában is Buda elvesztésérõl beszéltek évtizedekig – állítja Bilge. A konfliktusos idõk után azonban az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom egy oldalon, együtt lépnek be az elsõ világháborúba, amely végére mindkét birodalom megszûnt létezni.
Budapest egyik híres török zarándokhelyét, Gül baba türbéjét Abdul-aziz szultán is meglátogatta 1867-ben és úgy döntött, hogy hazaviszi a földi maradványokat. A legenda szerint aznap éjjel Gül baba megjelent álmában, és arra kérte, hogy ne tegye, mert akkor összeomlanak a birodalom határai. A tervet végül elvetették. Kérdésre felelve Bilge elmondta, hogy a revizionizmus gondolata ma Törökország számára nem reális, bár kulturálisan szeretnének terjeszkedni. A török népben ugyanakkor van egy tudat, hogy ahol egyszer elhangzik az ima, az török föld marad – felelte Sadik Müfit Bilge.
Készült az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával.
Cikkünk a „Bevándorlók – közöttünk” címû, Európai Integrációs Alap által támogatott kampányunk keretében született azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson a öt kiemelt Magyarországon élõ bevándorló csoportról. 2010. december 31-én 14 345 kínai, 5489 orosz, 3469 amerikai, 1900 török és 1293 izraeli állampolgár tartózkodott legálisan Magyarországon. A többezres lélekszámú bevándorló közösség figyelmet érdemel, ezért célunk, hogy a vitaindítóként szolgáló írásokkal hozzászólásra ösztönözzük a Kitekintõ olvasóit, hozzájárulva ezzel a migrációval és integrációval kapcsolatos társadalmi tudatosság növeléséhez.
Link