A közel-keleti dzsóker
Irta: postaimre - Datum: 2013. March 27. 08:53:09
Jó anyag, aki akar, ért belõle! Manapság, amikor Szíriában polgárháború folyik, amikor instabilitás tapasztalható Irakban és az egész régióban, egyre gyakrabban hallható, hogy a Közel-Keleten elkerülhetetlen a határok felülvizsgálata. De ebben nem érdekeltek sem az „arab tavasz” szervezõi, sem a Nyugat, sem mindenféle szeparatisták.
Teljes hir
Jó anyag, aki akar, ért belõle! Manapság, amikor Szíriában polgárháború folyik, amikor instabilitás tapasztalható Irakban és az egész régióban, egyre gyakrabban hallható, hogy a Közel-Keleten elkerülhetetlen a határok felülvizsgálata. De ebben nem érdekeltek sem az „arab tavasz” szervezõi, sem a Nyugat, sem mindenféle szeparatisták.
A szíriai helyzet fejlesztése gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ország területi integritásának a megõrzését – írja a török Zaman lap. Ugyanakkor összeomlás küszöbén áll a szomszédos Irak is, amelyet al-Maliki képtelen erõsen kézben tartani. A cikk szerzõje nem zárja ki, hogy a két országban kialakult általános helyzet az iraki és a szíriai kurdok egyesüléséhez vezethet.
Valóban, a jelenlegi iraki helyzetben nem beszélhetünk valamilyen erõs nemzeti egyésgrõl. A Kurdisztáni régió de facto már a Bagdadtól független tevékenységet folytat mind a politikában, mind a gazdaságban. Kurdisztán fõvárosa Erbil a múlt év tavaszától kezdve olajat szállít Törökországba, figyelmen kívül hagyva Irak központi kormányzatának az érdekeit. A szíriai határ közelében levõ Anbar tartományban aktivizálódik az Iraki al-Kaida alakulat, amely a szíriai lázadókkal együtt ténylegesen ellenõrzése alatt tartja a határt. Nem szûnnek meg a szunniták és siíták közötti harcok, azokon a területeken, ahol együtt élnek.
Még bonyolultabb az etnikai és a politikai kép Szíriában. Ott a vallásközi helyzet rendkívül bonyolult. Földrajzilag a vallási közösségek települései gyakran összekeverõdnek itt.
Jelenlegi formájukban a régió államai az elsõ világháború után alakultak ki, de nem a belsõ impulzusok alapján, hanem az Oszmán Birodalom összeomlása és az európaiak kemény expanziója következtében – jegyzi meg Grigorij Koszacs a Közel-keleti Kutatóintézet szakértõje. Ez azt jelenti, hogy a határokat nem az etnikai csoportok lakhelyének megfelõen húzták, hanem a nagyhatalmak érdekeibõl kiindulva. De most nem ez a kérdés, mondja Grigorij Koszacs.
Függetlenül attól, hogy mennyire mesterségesek ezek a határok, a nemzetközi közösség ma nincs érdekelve abban, hogy felbomoljanak ezek az államok. Ezt bizonyítja Irak példája, ahol mindent megtettek, hogy az ország ne omoljon össze.
Senki sem szándékozik átszabni a határokat a Közel-Keleten, mert ez minden vonatkozásban túlságosan költséges, véli Szergej Gyemidenko szakértõ. Egyetlen egy befolyási központ sem vállalná ezt, talán Szaúd-Arábia és Katar kivételével. De valószínûleg, ez a két ország sem vállalkozik erre, mert ha elkezdõdik Szíria és Irak területi átrendezése, akkor a következõ e sorban maga Szaúd-Arábia lesz.
Link