Lánglovagok tûzvonalban
Irta: postaimre - Datum: 2013. March 29. 13:48:32
Hóhelyzet nyomán a katasztrófavédelmi szervezetrõl
Az elmúlt évben megjelent írásaim után harmadszorra igyekszem szakmai szempontok alapján bebizonyítani, hogy a jelenlegi katasztrófavédelmi szervezet egy rettenetes vízfejjel létrehozott mûködésképtelen szervezet. Ezt bizonyították a napokban bekövetkezett hóhelyzettel kapcsolatos - finoman fogalmazva - anomáliák.
Teljes hir
Hóhelyzet nyomán a katasztrófavédelmi szervezetrõl
Az elmúlt évben megjelent írásaim után harmadszorra igyekszem szakmai szempontok alapján bebizonyítani, hogy a jelenlegi katasztrófavédelmi szervezet egy rettenetes vízfejjel létrehozott mûködésképtelen szervezet. Ezt bizonyították a napokban bekövetkezett hóhelyzettel kapcsolatos - finoman fogalmazva - anomáliák.
Engedtessék meg nekem, hogy ne a felszámolással kapcsolatos konkrét tevékenységet értékeljem, ezt már megtették helyettem olyanok is, akik szakmailag értenek egy vészhelyzet felszámolásához, meg olyanok is, akiknek fogalmuk sincs a témáról. Szándékosan nem katasztrófahelyzetrõl írok, mert a katasztrófahelyzet kialakulásához egy elem hiányzott, mégpedig a váratlanság, vagyis a megelõzhetetlenség, például ilyen volt a vörösiszapömlés.
Itt errõl szó sem lehetett, mert már napokkal korábban jelzések érkeztek a rendkívüli idõjárási viszonyok bekövetkezésérõl. Már a korábbi cikkeimben is kifejtettem, hogy olyan, mint katasztrófavédelmi szervezet, Magyarországon soha nem létezett. A Honvédelmi Minisztériumtól a rendszerváltáskor átkerült polgári védelmi szervezetet vonták össze a tûzoltóság országos és megyei irányító szervezeteivel 2000-ben (melybõl a fõváros akkor ki is maradt) és ezeket nevezték el katasztrófavédelmi igazgatóságoknak. Majd 2012. január 1-jével az önkormányzati tûzoltóságokat államosítva, hozták létre a mai "mamut" szervezetet, melybõl tûzoltást, mûszaki mentést, vészhelyzet-felszámolást stb. végrehajtani csak a ma már nevében alig megtalálható tûzoltóság képes.
Országosan õk rendelkeznek mintegy 7-8 ezer fõs létszámmal, melybõl naponta kb. 2500-an vannak szolgálatban a 24/48 órás rendszer miatt. Összefoglalva ez a létszám, a régi értelemben vett önkéntes és vállalati tûzoltóságokkal együtt a mentési munkálatok végrehajtására alkalmas volt és ma is alkalmas lenne. Az úgynevezett polgári védelmi feladatokat (emberek elhelyezése, ellátása stb.) a rendszerváltás elõtt a honvédség kötelékében lévõ mintegy ezer fõ polgári védelmi katonatiszt látta el, szükség esetén a katonai állomány, illetve az akkor még a polgári védelmi feladatokra kötelezhetõ állampolgárok segítségével.
A rendszerváltáskor a Belügyminisztérium (BM) irányítása alatt létrejött Polgári Védelmi Országos Parancsnokság már nem rendelkezett végrehajtói állománnyal. Ezzel a szervezettel végrehajtó állomány nélkül a BM nem tudott mit kezdeni. A tûzoltósággal történõ többszöri eredménytelen összevonási kísérlet után 2012-ben létrehozták a nagy állami szervezetet, melyben a végrehajtó létszámnak megmarad a hivatásos tûzoltóság 7-8 ezer fõs készültségi állománya.
Õk "a" tûzoltók. A szervezet ezen felül rendelkezik 3,5-4 ezer fõs tiszti létszámmal, mely a polgári védelmi szervezet eredeti, valamint a tûzoltóság korábbi országos és megyei létszámából tevõdik össze. Ezzel a létszámmal kellene megoldani a mentési, a polgári védelmi továbbá a késõbbiekben besorolt vízügyi, helyre állítási, pályázat kiírási, vállalatirányítási, kártalanítás megszervezési és ki tudja hány fajta újabban begyûjtendõ feladatot. Az utóbbi állománynak irányítási, szervezési, hatósági ellenõrzési stb. feladatai lennének.
Anélkül, hogy ezen feladatok végrehajtási színvonalának értékelésébe mélyebben belemennék, nekik sikerült olyan elõírásokat megalkotni, hogy a lakóházak lépcsõházaiban, folyosóin még virágcserepeket sem szabad elhelyezni, a menekülési utak szabadon tartása miatt! Továbbra sem lehet elfogadtatni velük, hogy azok a "szárazfelszálló vezetékek", amelyek a négyszintesnél magasabb lakóházakban kerülnek kötelezõen beépítésre és rendszeres ellenõrzésre sok-sok milliókért teljesen feleslegesek, mivel a végrehajtói állomány biztonsági okok miatt sosem használja. De ide sorolom azt az újabban iparbiztonsági ellenõrzésnek elnevezett vizsgálatot is, mellyel „sikerült” a vörösiszap-katasztrófát elkerülni.
Tehát õk a katasztrófavédõk, akik végrehajtói munkát nem végeznek. Ezt bizonyítja a belügyminiszternek a parlamentben március 18-án elhangzott beszéde, melyben felsorolta, hogy honnan, milyen erõk vettek részt a mentésben: „ötezer-ötszáz tûzoltót, kilencezer-hatszáz rendõrt, hatezer polgárõrt vetettünk be, a honvédség harckocsikkal és több század katonával vett részt a mentésben, az önkéntesek számát pedig fel sem lehet becsülni.” Õ sem említett meg egyetlen katasztrófavédõt sem, pedig az eddig megfogalmazottak alapján nekik kellett volna irányítani a mentési munkálatokat.
Mit lehet tanácsolni a vészhelyzetek jövõbeni felszámolásának szakszerû irányítása érdekében? A hivatásos tûzoltóságok központi és megyei szintû irányítását helyre kell állítani. Ezeknek az irányítási szinteknek a méretét minimálisra kell csökkenteni, de vissza kell adni hatásköreiket. Pl. egy tûzoltásvezetõ vagy kárhelyparancsnok közvetlen kérhessen a honvédségtõl esetleg más szervtõl segítséget. Mivel valódi katasztrófák igen ritkán fordulnak elõ, ezért egy állományt rendszerben tartani felesleges. A polgári védelmi feladatokat és az ehhez szükséges humánerõt vissza kell telepíteni a honvédség, hiszen mint a „hóhelyzet” is bizonyította, ott is mûködik hasonló szervezet, megfelelõ mûszaki felszereltséggel és bevethetõ létszámmal. A katasztrófavédelem által pluszban maga alá gyûrt feladatokat szintén vissza kell telepíteni eredeti helyére, pl. vízügy stb., és ekkor mindegyik szervezet a maga dolgával foglalkozik, és az elvégzett munkáért maga vállal felelõsséget. A kapcsolattartásra és az egyeztetett kommunikációra a jövõben is szükség lesz.
Dr. Jókai Oszkár ny. tû. vezérõrnagy
tiszteletbeli alelnök
Nemzetközi Tûzoltó Szövetség
(2013. március 24.)