A múlt titkai...
Irta: mindannyiunknak - Datum: 2013. January 24. 22:19:12
Túl sok hasznos információt ezúttal sem tudok felmutatni. Keresgéltem és találtam. Hogy mit kerestem? Tárgyalási jegyzéket. S hogy miért? Hát mondom, hogy csak úgy! ( Persze ez nem igaz. )
www.birosag.hu http://www.birosa...
Média -> Összesített tárgyalási jegyzék
( valamiért az utóbbi idõben többször is eltüntették a szem elõl, de aki keres, az a talál )
A legutóbbi 2013. 3. heti jegyzékbõl:
Fõvárosi Törvényszék, II., Fõ u. 70-78.
dr. K. Ernõ hivatali visszaélés bûntette 2013. 01. 21. 8:30
A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint dr. K. Ernı I. r. vádlott 2007. november 23-án
reggel a XIII. kerületben ittas állapotban gépjármõjével nekiütközött egy helyszínen parkoló
autónak. Az ütközés következtében több másik autó is megsérült. Az I. r. vádlottat az ütközést
követıen ismeretlen személy a helyszínrıl elszállította. A vádlott azt a valótlan tartalmú,
bõncselekmény elkövetésére utaló szóbeli jelentést tette felettesének, hogy a használatában
lévı gépkocsit eltulajdonították. Ezt követıen jármõ önkényes elvétele bõntettének gyanúja miatt
ismeretlen tettes ellen nyomozás indult. A nyomozást 2007. november 26-án bõncselekmény hiányában megszüntették. A Budapesti Nyomozó Ügyészség az I. r. vádlottat 1. rb. ittas
jármõvezetés vétségének és 1. rb. hatóság félrevezetése vétségének elkövetésével vádolja.
Az I. r. vádlott az általa okozott baleset helyszínérıl felhívta T. Imre II. r. vádlottat, aki
elhatározta, hogy hivatali helyzetével visszaélve segít az I. r. vádlottat a baleset miatt induló
eljárás alól kivonni. A II. r. vádlott ellen a vád 1. rb. hivatali visszaélés bõntette.
V. Bernadett III. r. és H. István IV. r. vádlottak 2007. november 23-án járırszolgálatot láttak el a
XIII. kerületben. Egy bejelentés alapján az I. r. vádlott által okozott baleset helyszínére érkeztek,
ahol észlelték, hogy az I. r. vádlott nekiütközött egy gépkocsinak és ennek következtében több
másik autó is megrongálódott. A III. és IV. r. vádlottak hivatali kötelességüket megszegve nem
kezdeményeztek intézkedést az I. r. vádlottal szemben és engedték, hogy a helyszínrıl
gépjármõvel elszállítsák, s így a baleset miatti felelısségre vonás és az alkoholszondás
ellenırzés alól mentesüljön.
A III. és IV. rendõ vádlottakat 1. rb. hivatali visszaélés bõntettének elkövetésével vádolja az
Ügyészség.
A Fıvárosi Bíróság 2010. július 12-én elsıfokú ítéletet hirdetett az ügyben.
A bíróság dr. K. Ernı I. r. vádlottat ittas jármõvezetés vétsége, valamint hatóság
félrevezetésének vétsége miatt 540 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét a
bíróság 1500 forintban állapította meg. Továbbá a közúti jármõvezetéstıl 2 évre eltiltotta.
T. Imre II. r. vádlottat hivatali visszaélés bõntette miatt 5 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A
bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidıre felfüggesztette.
V. Bernadett III. r. és H. István IV. r. vádlottakat hivatali visszaélés bõntette miatt 2-2 évre
próbára bocsátotta.
Az ügyben másodfokon eljáró Fıvárosi Ítélıtábla 2011. február 25-én kelt ítéletével az elsıfokú
ítéletet az I. r. vádlott tekintetében megváltoztatta és a vele szemben kiszabott pénzbüntetést
450.000 forintra enyhítette. Ugyancsak enyhítette a másodfokú bíróság a közúti jármõvezetéstıl
eltiltás tartamát is, melyet 1 évben határozott meg.
Dr. K. Ernı és védıje ezt követıen felülvizsgálati indítványt nyújtott be az elsı- és a másodfokú
ítéletekkel szemben a Legfelsıbb Bírósághoz. Ebben az ittas jármõvezetés vétsége
tekintetében kifogásolta, hogy a bõnössége megállapítására a szakértıi bizonyítás szabályainak
megszegésével és a 13. módszertani levélben írtak figyelmen kívül hagyásával került sor. A
Legfelsıbb Bíróság 2011. július 13-i végzésével dr. K. Ernı által benyújtott felülvizsgálati
indítványt elbírálta és az elsıfokú, illetve a másodfokú ítéletet az I. r. vádlott tekintetében
helybenhagyta.
A jogerıs határozattal szemben dr. K. Ernı 2011. október 4-én perújítási indítványt terjesztett
elı. A perújítási indítványában kifejtette, hogy az általános bírói gyakorlat és az ártatlanság
vélelmének alapelve szerint is a bíróságnak minden esetben a terhelt számára kedvezıbb
eredményt kell figyelembe vennie, ennek alapján kell a tényállást megállapítania, ez pedig
esetében - figyelemmel az általa becsatolt szakvélemény megállapítására - azt eredményezi,
hogy ıt az ittas jármõvezetés vétségének vádja alól fel kell menteni, mivel a véralkoholszintje a
0,8 ezreléket nem érte el. Az ügyben a perújítást a Fıvárosi Ítélıtábla rendelte el.
Az ügyben a Fıvárosi Törvényszék január 21-én perújítási tárgyalást tart.
Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21.
V. Virág és társai Különösen jelentıs kárt okozó
csalás bõntette és más
bõncselekmények
2013.01. 21. 9.00
A vádlottak egy hévízi szálloda adásvételével, bérbeadásával manipuláltak, és 2011
nyarán hamis közokiratba foglalt bérleti szerzıdéssel, az abban kikötött meghiúsulási
kötbér illetve valótlan tartalmú végrehajtási záradék révén 2 milliárd 284 millió forintot
emeltettek le az egyik bank számlájáról.
Folytatólagos tárgyalás. Bizonyítás.
Fıvárosi Törvényszék, II. 36.
B. György + 16 fı terrorcselekmény
bõntette
2013. 01. 21.
(23., 25.)
09:00
A Központi Nyomozó Fıügyészség vádirata szerint B. György I. r. vádlott és T. László 2007. április
21-én a Hısök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia –
Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevık kérdıíveket és jelentkezési lapokat kaptak,
amelyeken a „Hunnia szakértıinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A
mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértıkbıl álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a
polgárok támogatásával, idıvel majd átveszi az irányítást a Gyurcsány Ferenc által vezetett
kormánytól.
Sz. Endre István III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezıket és tartotta velük a kapcsolatot,
adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött B. György I. r.
vádlottnak. B. Györgynek azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezıkbıl létrehozzon
egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthetı, több személybıl álló, az Ír
Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyõlési képviselık
megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a késıbb kialakult céljuk az
volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötıdı politikusok, pártszékházak elleni, illetve a
nekik nem tetszı, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal
megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt,
hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erıszakos eszközökkel
megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendırökkel minden lehetséges alkalommal összetõzést
provokáljanak.
A vádirat szerint B. György erınléti-állóképességi felmérıket tartott a Hunnia katonáinak
jelentkezıknek. A felmérıkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A
kiválasztottak K. Csaba XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak,
és itt készítették elı a késıbbi támadásokat.
B. György I. r. és Sz. Endre a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy
levelezırendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy elıre kijelölt
személynek ezen a levelezırendszeren keresztül kellett jelentenie B. Györgynek. A csoport tagjai
által elkövetett bõncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális
néven ismeretlen személyek felelısségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a
közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítı propagandafilmet is
forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven késıbb felkerült az internetre.
A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket.
A vádhatóság szerint B. György azért, hogy akkor kormányon lévı MSZP és SZDSZ tagjait, valamint
a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az
MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E
vádpontokban S. József II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig B. Beáta XIV. r.
vádlott felelısségét is felveti a vádhatóság. B. György Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r., P. Gergely
VII. r. és T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlottaknak az MSZP kıbányai székháza elleni molotov-koktélos
támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot.
2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven
vendéglátó helyiség nyílik. B. György azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil
lakosságban félelmet keltsenek, utasította Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r., P. Gergely VII. r. és T.
Csaba Zoltán VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevõ presszót molotov-koktéllal támadják
meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot.
A következı vádpont szerint Cs. Sándor a Hír Tv mõsorvezetıje, mõsorában a 2006. ıszét követı
utcai demonstrációkban résztvevıket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak,
rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. B. György elhatározta, hogy a
mõsorvezetıt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. Sándor
mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák ıt. A felderítést T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlott és pontosan
nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra T. Csaba Zoltán VIII. r., Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r. és P. Gergely VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. Sándor a bántalmazás
következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az
egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelezı egészségbiztosítás természetbeni ellátásai
igénybevételének rendjérıl. B. György a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy,
az MSZP-s és SZDSZ-es országgyõlési képviselık nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy
molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselık a törvény ellen szavazzanak. A vád
szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, B. György utasítására S. József
engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. István országgyõlési
képviselı/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot.
B. György 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bõntársával és B. Beátával dr. K. János
országgyõlési képviselı/miniszter épülı családi házához mentek. B. György és ismeretlenül maradt
társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot.
A vádhatóság szerint B. György utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az
egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-rıl 8-ra
virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön,
Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon elıre egyeztetett idıpontban, összehangolt
molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyõlési képviselık ingatlanjai
ellen. Több százezer forint volt a kár.
A következı vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar
koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt,
s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. B. Györgyöt
felháborította az eset, ezért utasítást adott M. Csaba Mihály V. rendõ, Sz. Frigyes IV. rendõ , T.
Csaba Zoltán VIII. rendõ, P. László VI. rendõ és P. Gergely VII. rendõ vádlottaknak, hogy molotovkoktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot.
Egy másik vádpont szerint B. György nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg
Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a
felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. B. György felhívta a
csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája,
melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re
virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan
felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek
támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül
veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon
múlt, hogy csak kisebb értékõ kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton
a melegfelvonulást, melynek megzavarásában a B. György által vezetett csoport tagjai észt vettek,.
Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendırség fellépése, a
tömegoszlatás miatt nem használták.
A vádirat szerint B. György 2008 májusában felvetette, hogy egy késıbbi támadáshoz fel kellene
térképezni dr. Sz. György lesencefalui házát. B. György és több vádlott is úgy gondolta, hogy az
ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a
titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék.
B. György utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. B. György
ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételõ robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után
egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta
mellett meg is történt, ahol B. György elsısorban a magával vitt idızítıt próbálta ki.
2008. szeptember 2-án B. György, Sz. Endre és N. Zoltán Péter vádlottak elindultak Lesencefalura,
ahova magukkal vittek egy elızıleg összeállított bombát is, mellyel Sz. György házánál robbantottak.
A kár meghaladta a 250 000 forintot.
A következı vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során S. József felvetette, hogy
valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények
végrehajtásához. S. József II. r., Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r. és P. Gergely VII. r. vádlottak úgy
döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás
következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres
körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez.Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére
demonstrációt tartottak a Hısök terén, ahol felszólították az Országgyõlést, hogy oszlassa fel magát
és legyenek elıre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára
nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erıszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további
kormányzásáról az Országgyõlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s
országgyõlési képviselık elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy Bajnai
Gordont miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy
támadással az volt a céljuk, hogy Bajnai megválasztása helyett elırehozott országgyõlési választás
legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendırségi ellenırzések során a csoport egyes
tagjait elfogták.
Az ügyészség B. Györgyöt társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából
lıfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel
megvalósított terrorcselekmény bõntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság
megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bõntettével, valamint
felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bõntettével vádolja. A büntetıpernek
összesen 17 vádlottja van. B. György mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény
elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendõ vádlottat lıszerrel visszaélés bõntettével vádolják.
A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan
tanúkat hallgat meg a bíróság.
Az ügyben a januári tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik.
Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. II./221.
Dr. K.I. és 5 társa Hõtlen kezelés
2013.01.21.
(22., 23., 24.)
9.00
Az I. r. vádlottat és 5 társát a Fıvárosi Fıügyészség vádiratában bõnszervezetben elkövetett,
különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozó hõtlen kezelés bõntettével vádolja.
Az I. r. vádlott az MVM Zrt. tulajdonában álló Paksi Atomerımõ Zrt. vezérigazgatója, a II. r.
vádlott az MVM Zrt. vezérigazgatói fıtanácsadója, a III. r. vádlott a System Consulting Zrt.
igazgatósági tagja, a IV. r. vádlott a Paksi Atomerımõ Zrt. vezérigazgatója, az V. r. vádlott
ugyancsak a Paksi Atomerımõ Zrt. osztályvezetıje, míg a VI. r. vádlott szintén a Paksi
Atomerımõ Zrt fıosztályvezetıje volt.
A vádlottak munkájuk során elınytelen szerzıdéseket kötöttek, melynek következtében a MVM
Zrt. sérelmére 15.118.877.750 forint vagyoni hátrány okoztak, melybıl 12.097.075.275 forint
térül meg.
Elsı tárgyalás, a négy napban a vádlottak kihallgatását tervezi a bíróság
Miskolci Törvényszék fsz.28. tárgyaló
Dr. P.Gábor és 2 társa Hivatali visszaélés bõntette
2013.01.21 9.00
A vádirati tényállás szerint az ügy elsı rendõ vádlottja ügyészségi fogalmazóként
rendszeresen tájékoztatta barátnıjét (III.r.vádlott) arról, hogy az édesanyja (jelen ügy
II.r. vádlottja, aki korábban Felsızsolca jegyzıje volt) ellen az ügyészséghez érkezette feljelentés, ill. az ügyészség milyen nyomozati cselekményeket tervez. Az I.r.
vádlott mindezt a III. r. vádlott kérésére tette.
Az ügy a tanúk kihallgatásával folytatódik.
Ítélet egyenlıre még nem várható.
Szolnoki Törvényszék – I. em. 53. sz. tárgyalóterem
T. Miklós és társai Hõtlen kezelés bõntettének
kísérlete
2013.01.21
(23.)
9.00
A Központi Nyomozó Fıügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentıs
vagyoni hátrányt okozó hõtlen kezelés bõntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendõ, Cs.
Zsolt II. rendõ, M. Andrea III. rendõ, F. Zsolt IV. rendõ vádlottakat, a IV. rendõ vádlottat mint a
cselekmény bõnsegédét. V. Bálint V. rendõ vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bõntettével, II.
rendõ és IV. rendõ vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is.
A vádlottak közül az I. rendõ vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatója, a
II. rendõ vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendõ vádlott a
Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV.
rendõ vádlott egy értékbecslı kft. értékbecslıje, V. rendõ vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve
ügyvéd volt a vádbeli cselekmények idıpontjában.
Egy magyar állampolgársággal is rendelkezı vállalkozó Albertirsa, illetıleg Pilis területén
akként szerzett meg termıföldeket, hogy az V. rendõ vádlott, mint ügyvédjelölt, illetıleg
ügyvéd segítségével a termıföldrıl szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy
amennyiben a termıföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet
elıvásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termıföld tulajdonjogához ajándékozás
útján jut a megszerzı, elıvásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi
termıföldek elenyészı tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerzıdéseket kötöttek,
majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzését követıen a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta.
- o -
Külföldi befektetık játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését
magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát
képezı albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint
Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelıdött a
befektetıi kör figyelme.
A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak
lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetıknek az volt az érdeke, hogy Sukoró
területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja
olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami
tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetıi kör és az I. rendõ vádlottnak címzett
kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak
helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvı 60-70 hektár területõ állami tulajdonban lévı
ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történı
felhasználásának lehetıvé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a
vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében.
A befektetıi körnek az ingatlanok csere útján történı megszerzése állt érdekében, mert e
módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Errıl az álláspontjáról tájékoztatták az
MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetık részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az
volt, hogy a befektetık kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévı Magyar Állam
tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történı megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a
Közép-Dunántúli régióban megfelelı idıben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó
üzemeltetésére irányuló koncessziós szerzıdésre vonatkozó pályázat. Ezen a
megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendõ vádlott is, a felkészítı anyagot mindketten
ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan,
kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörõ,
legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és
különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az
esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan
megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetıi csoport olyan
szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelı
kaszinó mõködne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített
beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendõ vádlott kapta azt a feladatot, hogy
vizsgálja meg annak lehetıségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggı állami
földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendõ vádlott ezt követıen beosztottjainak
egyértelmõvé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok
csereszerzıdés keretében történı értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetıséget nem
fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerõségét igazolják,
és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék.
Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendõ vádlott feladata volt a szükséges
értékbecslések megrendelése, az értékbecslıkkel való kapcsolattartás, a beérkezett
értékbecslések ellenırzése, a csereszerzıdés megszövegezése. Mivel egyértelmõvé vált,
hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt munkatársai azt vizsgálták,
hogy a 4. számú fıút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló
törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá
közérdekõ cél megvalósítása érdekében történı eladás- csere- illetve haszonbérletbe adás
esetén lehetıség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termıföld vagyont ne nyilvános
pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam.
A csere jogszerõségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt.
megfelelı állásfoglalására volt szükség. Nivel az Zrt. elsı alkalommal adott írásos
állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendõ vádlott a tájékoztatást több esetben
pontosíttatta, kiegészíttette oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere
indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a
tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntı többségében nem
kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül
megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület
megszerzésére sem került ekkor még sor.
A csereügylettel összefüggésben a II. rendõ és I. rendõ vádlott felügyelte az MNV Zrt.
tevékenységét. II. rendõ volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel
megbízott egy értékbecslı céget, - melynek képviselıje a IV. rendõ vádlott volt -, az
albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült
értékbecslés ismeretében a II. rendõ vádlott felszólította a IV. rendõ vádlottat, az
értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentıs, - sukorói ingatlanok
esetében - csökkentéssel történı megváltoztatására, oly formában, hogy az
ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetıvé tegye. A IV. rendõ vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül,
ellenırizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal
átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendõ vádlott részére. Ezt követıen
ugyancsak a II. rendõ vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi
ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendõ vádlott ezt követıen elıterjesztést készített a
csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy
ebben az elıkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az
értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített
feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását.
Az elıterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetıi értekezlet támogatta az
elıterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendõ vádlott ezen álláspont ismeretében
jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos elıterjesztés benyújtását. A határozat egyben
javaslatot tett a csereügyletnek az elıterjesztésben megjelölt forgalmi értékek
figyelembevételével történı megkötésére. A vezetıi értekezletre tett elıterjesztést I. rendõ és
II. rendõ vádlottak is ismerték.
Az I. rendõ vádlott elıterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A
csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi
lehetıvé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a
tervezett 4. számú fıút Monor, Pilis közötti elkerülı szakasza, így megszerzésük közérdeket
szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelybıl azonban az
útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az elıkészítı anyag alapján a
csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával
hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatóját a
csereszerzıdés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendõ vádlott is
támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig
az I. rendõ vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történı
átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt
hozzájáruláson alapuló csereszerzıdést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami
tulajdonban lévı sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi
területek képezték. A csereszerzıdést az I. rendõ vádlott írta alá és a II. rendõ vádlott
jegyezte ellen. Magában a szerzıdésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok
értékét illetıen.
A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésére nem került sor.
Ezen ügylet elıkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendõ vádlottak több
kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendõ vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt
arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely
magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendõ vádlott 1.014.897.250 forint
erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetıleg a megalapozatlan értékbecslések
elfogadásával a II. rendõ vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott.
Az I., II., III. rendõ vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetık érdekeit és
célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetık kérése alapján
került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történı értékesítést és az ezzel
járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerõ gazdálkodás
követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerõségének látszata a vonatkozó
jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegõ törvénysértı alkalmazásával, az ismert
adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítı értékek megalapozatlan
feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet elıkészítése
során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem
kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetıi elvárásoknak nem
felelhettek volna meg.
Az ügyben a január 7-én, 9-én, 10-én tartott tárgyalások, a II. rendõ vádlott kihallgatásának
folytatásával folytatódik.
Szekszárdi Törvényszék
Gy. Róbert Nyereségvágyból és más
aljas célból, különös
kegyetlenséggel elkövetett
emberölés bõntette
2013.01.21. 10.00
2011. február 18-án Dombóváron az irodájában megölték a 88. évét betöltött, de még
praktizáló ügyvédet.
Ítélethirdetés.
Fıvárosi Törvényszék, II. 36.
K. Attila +17 fı sikkasztás bõntette
2013.01.22. (24.) 08:30
Az úgynevezett brókerügy azt követıen került ismét a Fıvárosi Bíróság elé, hogy a Fıvárosi
Ítélıtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentıs értékre, folytatólagosan
elkövetett sikkasztás bõntette és más bõncselekmények miatt K. Attila és társai ellen indított
büntetıügyben hatályon kívül helyezte K. Attila I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fıvárosi
Bíróság ítéletét, és az elsıfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetıügy további
hat vádlottja esetében az elsı fokú ítélet jogerıre emelkedett.)
A 2010. december 1-jén kezdıdött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a
vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fıvárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett elsı
fokú ítéletében a következıképpen döntött:
K. Attila I. r. vádlottat különösen jelentıs értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bõntette,
folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bõntette miatt
halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektıl eltiltásra és a befektetési
szolgáltatói tevékenységtıl, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint
vagyonelkobzásra ítélte.
K. Csaba Imre II. r. vádlottat bõnsegédként, különösen jelentıs értékre elkövetett sikkasztás
bõntette, bõnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás
bõntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra és a
gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176
870 000 forint, valamint a Britton cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte.
R. Tibor Endre III. r. vádlottat az ellene bõnsegédként különösen jelentıs értékre elkövetett
sikkasztás bõntette miatt emelt vád alól felmentette.
M. János IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett
pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidıre felfüggesztett- fogházbüntetésre
és a Britton cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte.
El Abed H. V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett
pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bõntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte.
D. Gábor VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás
vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidıre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte.
B. Miklós Ferenc VII. r. vádlottat különösen jelentıs értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás
bõntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3
év börtönbüntetésre és 5 év közügyektıl eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a
gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A
bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés
bõntette miatt emelt vád alól.
dr. K. László Béla VIII. r. vádlottat orgazdaság bõntette miatt 1év, 3 év próbaidıre felfüggesztett
börtönbüntetésre ítélte, és egyben elızetes mentesítésben részesítette.
dr. G. Gábor IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bõntette
miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történı
tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra
ítélte.
F. Tamás X. r. vádlottat jelentıs értékre, folytatólagosan, üzletszerõen, elkövetett sikkasztás
bõntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó
szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint
vagyonelkobzásra ítélte.
V-né V. Julianna XI. r. vádlottat jelentıs értékre, folytatólagosan, üzletszerõen elkövetett sikkasztás
bõntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidıre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint
vagyonelkobzásra ítélte.
O. Ágnes XII. r. vádlottat jelentıs értékre, folytatólagosan és üzletszerõen elkövetett sikkasztás
bõntette miatt 1 év, 2 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint
vagyonelkobzásra ítélte.
V. János XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerõen és folytatólagosan elkövetett
vesztegetés bõntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerõen,
kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bõntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év
próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte.
dr. V. Szabolcs XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bõnpártolás vétsége miatt
halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000
forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell
1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni.
N. Károly XIX. r. vádlottat bõnpártolás bõntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás
vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre
és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte.
B. Péter András XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bõntette miatt 2 év
börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte.
dr. S. Henrik Tivadar XXIII. r. vádlottat bõnsegédként, különösen jelentıs értékre, folytatólagosan
elkövetett sikkasztás bõntette, bõnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás
vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bõntette miatt
halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra, gazdálkodó szervezetben
történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint
vagyonelkobzásra ítélte.
D. György Sándor XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás
bõntette miatt emelt vád alól felmentette.
Az elsı fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára
utasította.
A Fıvárosi Ítélıtábla a hatályon kívül helyezı végzése indoklásakor elırebocsátotta, hogy a
büntetıügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a
kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy
nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182
kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentıs a
további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértıi
vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsıfokon eljáró
bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült
maradéktalanul. A Fıvárosi Ítélıtábla az elsı fokú döntést részben megalapozatlanság, részben
eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül.
A másodfokú bíróság az elsı fokú ítéletet hatályon kívül helyezı határozatában kimondta, hogy a
megismételt eljárás során elsıként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely
konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetıjogi következmény fõzhetı, s ez milyen
minısítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minısítés esetleges
megváltoztatása K. Attila esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel
arra, hogy az eddigi szakértıi bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád
megváltozása alapvetıen új helyzetet teremtene.
A Fıvárosi Ítélıtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád K. Attilával szemben
változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett-
az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható.
A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre
tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az elsı fokon eljáró bíróságnak. Azt
ugyanakkor elıírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi elıírások megtartásával
lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedı mérlegeléssel kell értékelni, majd
annak mikéntjérıl számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minısítésével összefüggésben az
alapos, elemzı vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során
figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos
betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellıen konkrét legyen.
A Fıvárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes
az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése
értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökbıl
álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme
indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró.
A Fıvárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon
meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak
közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott
tekintetében az elızı bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek
felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A májusi,
júliusi, októberi, novemberi, decemberi, januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi és júniusi
tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás keretében a törvényszék tanúkat és szakértıket hallgatott
meg.
A következı januári tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik.
Szegedi Ítélıtábla Fszt. 11-es tárgyaló
P. Jenı I. rendõ vádlott
és H. Zsolt II. rendõ
vádlott
Vesztegetés, befolyással
üzérkedés
2013. 01. 23. 9.00
Az I. fokú ítélet szerint a pénzügyır I. rendõ és a II. rendõ vádlott, aki egy kft. ügyvezetı
igazgatója, megegyeztek abban, hogy a II. rendõ vádlott rendszeresen tájékoztatja az I. rendõ
vádlottat a Magyarország területére a gyulai határátkelı helyen belépı, általa megjelölt
kamionok forgalmi rendszámáról és belépésük várható idıpontjáról, az I. rendõ vádlott pedig
ezen kamionok vámellenırzés nélküli beléptetését és áthaladását az ellenırzési ponton
biztosítja, amiért kamiononként 50 ezer forintot kap.
Az I. rendõ vádlott ismeretlen pénzügyır társaival együtt havonta legkevesebb öt olyan
kamion átléptetését végezte el, amelyek érkezésérıl a II. rendõ vádlott tájékoztatta, és ennek
ellenértékeként I. rendõ vádlott a II. rendõ vádlottól összesen legkevesebb 4.350.000 forintot
vett át. Ezért a bíróság az I. rendõ vádlottat – egyebek mellett - 6 év, a II. rendõ vádlottat 2 év
10 hónap börtönre ítélte.
Perbeszédek lesznek és ítélethirdetés várható
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Aki azt gondolná, hogy a fenti információk lényegesek, nagyon téved. Ezek azok, amiket nyilvánosan megosztottak velünk, tehát a figyelem elterelését szolgálják. A fontosabb tárgyalásokról ( megegyezésekrõl ) nem kapunk tájékoztatást. Ha valaki bizonyítékot szeretne erre az állításomra, akkor menjen el valamelyik tárgyalásra, de a tárgyalást megelõzõen írja fel az egyes termeknél kihelyezett listákat, majd vesse össze a www.birosag.hu weblapon szereplõvel. Meg fog lepõdni, mennyire kivonatos az, amit megadnak.