Orosz lap: Románia magyar 'lázadást' provokált
Irta: postaimre - Datum: 2013. April 01. 18:20:29
Románia Moldáviára igényt tartva kiprovokálta, hogy fellázadjanak a Romániában élõ magyarok - vélekedett a Nyezaviszimaja Gazeta címû orosz napilap hétfõi kommentárjának szerzõje.
Teljes hir
Románia Moldáviára igényt tartva kiprovokálta, hogy fellázadjanak a Romániában élõ magyarok - vélekedett a Nyezaviszimaja Gazeta címû orosz napilap hétfõi kommentárjának szerzõje.
A hidegháború befejezõdését, a Szovjetunió széthullását és a szocialista tömbön belüli fegyelem megszûnését követõen Kelet-Európában számos gócpont, Koszovótól a Hegyi-Karabahig egy sor etnikumi és területi konfliktus jelent meg - írta a független újság elemzõje.
Alla Jazkova rámutat, hogy az egyik konfliktus a Moldovai Köztársaság területén alakult ki, amelyet a Dnyeszter jobb és bal partján az 1990-es években felerõsödött moldáviai nacionalista mozgalmak provokáltak ki.
Ezek egy része a Romániával való egyesülésért lépett fel. A konfliktus új lendületet vett 2006 júliusát követõen, amikor Traian Basescu román államfõ nyíltan beszélt a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülésérõl.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója szerint egy ilyen szintû román vezetõ szájából minimum átgondolatlan volt a kijelentés, tekintettel arra, hogy Romániában körülbelül kétmillió magyar él.
Az országos orosz lap kommentátora ezt írta: "az elmúlt években Erdély magyarok lakta megyéiben nem egyszer alakultak ki nemzetiségi alapú forrongások". Az idén február elején súlyosbodott a helyzet, amikor a Bukarest által kinevezett elöljáró azt követelte, hogy távolítsák el a helyhatóság épületérõl a székely zászlót - tette hozzá.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikke szerint a romániai magyarság vezetõi - minthogy kötik õket az Európai Unió és NATO keretében vállalt kötelezettségek - nem lépnek túl a Hargita, Kovászna és Maros megye számára követelt autonómián.
A szerzõ szerint azonban Bukarest várhatóan elutasítja a romániai magyarság nemzetiségi jogainak bõvítését, és ez csak erõsíteni fogja az ellenállást.
A cikkíró szerint "nem nehéz elõre látni, hogy "a zászlók háborúja" sokkal komolyabb konfliktusokba is átnõhet". Jazkova kiemelte, hogy 1990 után Magyarország hivatalosan nem jelentett be területi igényt sem Románia, sem más országgal kapcsolatosan, és honfitársai autonómiaköveteléseinek támogatásáig ment el.
Hozzátette: "ugyanakkor a szomszédos országokban élõ magyar kisebbség helyzetének befolyásolására tett gyakori kísérletek, amelyek a hivatalos csatornák mellõzésével, úgymond az adott kormányok feje felett történtek, megnehezítették a konstruktív párbeszédet".
Az orosz lap cikkírója nem zárja ki, hogy az elmúlt hetek eseményei megismétlõdnek, legalábbis addig, amíg a Székelyföldön élõ magyar lakosságnak nem biztosítják a helyi önkormányzat megteremtését és anyanyelvük hivatalos használatát.
Link