Feloldhatják a Portik-Laborc-találkozók hanganyagának titkosságát
Irta: postaimre - Datum: 2013. April 03. 06:54:00
Az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának döntésén múlik, feloldják-e a Portik–Laborc-találkozók hanganyagának titkosságát – derül ki egy keddi minisztériumi közleménybõl. Ha az adathordozók megismerhetõk lesznek, és igazolják a korábban a Heti Válasz által megírt megfigyelési sztorit, akkor az alvilág és a politika összefonódásának legcsúnyább esete válhat egészen közelrõl tanulmányozhatóvá.
Teljes hir
Az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának döntésén múlik, feloldják-e a Portik–Laborc-találkozók hanganyagának titkosságát – derül ki egy keddi minisztériumi közleménybõl. Ha az adathordozók megismerhetõk lesznek, és igazolják a korábban a Heti Válasz által megírt megfigyelési sztorit, akkor az alvilág és a politika összefonódásának legcsúnyább esete válhat egészen közelrõl tanulmányozhatóvá.
A Magyar Nemzet elsõ információit követõen elõször a Heti Válasz számolt be a maga teljességében a Portik–Laborc–Szilvásy-ügyként emlegetett, még a leghajmeresztõbb összeesküvés-elméleteket is megszégyenítõ sztoriról. Az általunk rekonstruált 2007-2008-as eseménysor szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt fõigazgatója, Laborc Sándor azt a feladatot adta Portik Tamásnak, az olajügyekbõl ismert Energol Rt. tavaly nyáron letartóztatott volt vezetõjének, hogy gyûjtsön vagy gyártson a Fidesz vezetõire nézve terhelõ információkat.
A jelenleg államtitoknak minõsülõ ügyben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága már meghallgatta Laborcot. Kiderült, hogy a volt kémfõnök minden konspirációs szabályt áthágott, azaz nem közérdekbõl ült le tárgyalni többször is Portikkal, hanem „magánügynöki” feladatokkal bízta meg az egykori olajvállalkozót. A Népszabadság szerint azonban Laborc nem saját szakállára cselekedett; felettese, Szilvásy György titokminiszter kérésére „szervezte be” a magyar éjszaka egyik fõalakját.
A Heti Válasz úgy értesült, hogy a sokat emlegetett, Laborc és Portik egyeztetésein készített hangfelvételek igazolják, hogy a volt Energol-vezért a Fidesz vezetõire nézve terhelõ információk gyûjtésére, sõt gyártására szervezik be. Lapunk úgy tudja, Portik cserébe azt várta, hogy szabaduljon meg az állam a neki útban lévõ – szerinte korrupt – rendõrségi potentátoktól.
A Portik-akció célszemélyei állítólag „csak” a Kósa Lajos-Rogán Antal-Lázár János-szintû pártvezetõk voltak, bár az NBH-exfõigazgató hivatali számítógépérõl olyan „Ovi” és „Bajusz” nevû mappák is elõkerültek, amelyekben Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról szóló adatsorok szerepeltek.
A vele szemben megfogalmazott gyanút Szilvásy György cáfolta, ugyanakkor Mile Lajos, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának LMP-s tagja nem sokkal cikkünk megjelenése után azt mondta, amióta Magyarországon demokrácia van, hasonlóan súlyos, „a titkosszolgálatok jogszerû mûködését alapjaiban megkérdõjelezõ üggyel nem találkoztunk”.
Az április másodikai BM-közlemény fordulópontot jelezhet: mivel a minisztérium szerint a Pintér Sándor által felkért, Gálszécsy András volt titokminiszter vezette szakértõi bizottság – például személyiségi jogok és egyéb szempontok alapján – nem tartja indokoltnak az adathordozók titkos minõsítésének fenntartását, az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága dönthet annak megváltoztatásáról.
Link