Az ENSZ elfogadta a világ elsõ hagyományosfegyver-kereskedelmi szerzõdését
Irta: postaimre - Datum: 2013. April 03. 10:45:06
Az ENSZ Közgyûlése kedden elfogadta a világ elsõ olyan szerzõdését, amely a kézifegyverektõl a harckocsikon át a hadihajókig szabályozza a hagyományos fegyverekkel való globális kereskedelmet. A 193 tagú testületben a szerzõdés, amely a hagyományos fegyverek évi 70 milliárd dolláros forgalmú piacának a szabályozását célozza, 154 támogató és 3 elutasító szavazatot kapott, 23 ország pedig tartózkodott.
Teljes hir
Az ENSZ Közgyûlése kedden elfogadta a világ elsõ olyan szerzõdését, amely a kézifegyverektõl a harckocsikon át a hadihajókig szabályozza a hagyományos fegyverekkel való globális kereskedelmet.
A 193 tagú testületben a szerzõdés, amely a hagyományos fegyverek évi 70 milliárd dolláros forgalmú piacának a szabályozását célozza, 154 támogató és 3 elutasító szavazatot kapott, 23 ország pedig tartózkodott.
A közgyûlés azután döntött a szavazás megtartása mellett, hogy Irán, Szíria és Észak-Korea a múlt csütörtökön megakadályozta, hogy a szerzõdést, amelynek szövegét két hétig tartó egyeztetés során véglegesítették, konszenzussal fogadják el. Ez a három ország a közgyûlésben nemmel szavazott.
A legjelentõsebb fegyverexportõrök közé tartozó Oroszország és Kína tartózkodott a voksoláskor.
A szerzõdés nem szabályozza, hogy az ENSZ tagállamai területükön mire használhatják a fegyvereket, ugyanakkor a dokumentumot ratifikáló országoknak saját jogszabályt kell elfogadniuk a hagyományos fegyverek, illetve azok alkatrészeinek és tartozékainak szállításáról, valamint a fegyverkereskedõk mûködésérõl.
A megállapodás kiterjed a harckocsik, a páncélozott harcjármûvek, a nagy kaliberû tüzérségi rendszerek, a harci repülõgépek, a harci helikopterek, a hadihajók, a rakéták és rakétavetõk, valamint a kézi lõfegyverek és a könnyû fegyverek kereskedelmére.
A szerzõdés megtiltja az azt ratifikáló tagállamok számára a hagyományos fegyverek szállítását, ha azzal embargót sértenének, népirtást, emberiesség elleni vagy háborús bûncselekményt segítenének elõ. Tilos a hagyományos fegyverek eladása olyan esetben is, ha azokat a polgári lakosság vagy olyan civil épületek ellen vetnék be, mint amilyenek az iskolák és a kórházak.
Az eladások jóváhagyásakor az érintett országoknak mérlegelniük kell, hogy a fegyvert nem használhatják-e fel az emberi jogok vagy a humanitárius követelmények megsértésére, s hogy az nem kerül-e terroristák, szervezett bûnözõk birtokába. Tisztázniuk kell, hogy vajon a fegyverszállítás megerõsíti-e avagy aláássa a békét és a biztonságot.
A szerzõdés megköveteli részvevõitõl, hogy fellépjenek a fegyverek feketepiaci értékesítése ellen. A megállapodás csak annyiban terjed ki a lõszer-kereskedelemre, hogy annak szabályozását a tagállamok hatáskörébe utalja.
Link