Magyarországot is eléri a vész? - Figyelmeztet az EBRD
Irta: postaimre - Datum: 2013. April 09. 06:54:56
A ciprusi mentõakció következményeként tõkekivonás indulhat meg Kelet-Európából, ami visszafoghatja az amúgy sem acélos növekedést - figyelmeztet a régió 29 országát hitelezõ EBRD. Szlovénia pengeélen táncol.
Teljes hir
A ciprusi mentõakció következményeként tõkekivonás indulhat meg Kelet-Európából, ami visszafoghatja az amúgy sem acélos növekedést - figyelmeztet a régió 29 országát hitelezõ EBRD. Szlovénia pengeélen táncol.
Ha a 100 ezer euró feletti ciprusi bankbetétek megadóztatása miatt tõkekivonás kezdõdik az eurózóna legeladósodottabb országiból, az súlyos hatással lesz a kelet-közép-európai régióra. A szoros kereskedelmi és banki kapcsolatok miatt a gyengébb pénzintézeti rendszerrel, illetve bizonytalanabb költségvetéssel rendelkezõ államok - Magyarország a régió legeladósodottabb országa - a betétek és a befektetések nagy kivonásával nézhetnek szembe - állítja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgazdásza, Jeromin Zettelmeyer.
A pénzintézetet a rendszerváltás idején a 29 kelet-közép-európai ország felzárkózásának segítésére hozták létre, egyik alelnöke július 1-jétõl Simor András, volt jegybankelnök lesz. Amint arról beszámoltunk, az MNB szerint Simor kinevezése nem ütközik a volt monetáristanács-tagok banki munkavállalását is tiltó jegybanktörvénybe.
A nagyokon keresztül jön a negatív hatás
Olaszországban és Spanyolországban is gyengítheti a gazdaság teljesítményét a finanszírozási bizonytalanság, s miután ezek az országok nagyok, gondjaik lassíthatják az EU gazdaságának bõvülését is. Ez viszont elkerülhetetlenül hatással lesz a régióra is - fejtegette Zettelmeyer. A kockázatok nagyobbak, mint amekkorára korábban számítottak, és egyértelmûen a lassúbb GDP-bõvülés irányába mutatnak. Az EBRD januárban azt jósolta, hogy a Kelet-Európában a 2012-es 2,6 százalékról 3,0 százalékra gyorsulhat a növekedés. Ezt a prognózis május elején vizsgálják felül.
Betétekbõl mentenék a bankokat
Az Európai Unió egy olyan direktívát készít elõ, mely a jövõbeli bankmentések alkalmával lehetõvé tenné, hogy a százezer euró feletti betétesek is beszálljanak a költségekbe − mondta szombaton Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy a százezer euró alatti megtakarítások biztonságban vannak, azokért mindig jótáll a közösség.
Vasárnap Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke nyilatkozott egy német rádiónak, szerinte a ciprusi mentõ csomag éppen azt bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére is megmenthetõk a bankok. Weidmann nem zárta ki, hogy Ciprusnak nem lesz elég a közelmúltban megszavazott tízmilliárd eurós mentõ csomag, azonban kiemelte, hogy az ország problémáira nem a pénz, hanem a hosszú távú reformok jelentenek végleges megoldást. A német szakember szerint a ciprusi mentõ csomag a jövõben nem fog példaként szolgálni, azonban fontos, hogy akik felelõsek a bankok problémáiért, valamilyen szinten felelõsséget vállaljanak. Hozzátette: nem menthetnek meg állandóan minden bajba került pénzintézetet az adófizetõk pénzébõl.
Arra számítottunk, hogy a régió gazdaságai az elsõ negyedévben lábra kapnak, ám szinte megjósolhatatlan, hogy a ciprusi események kibillentik-e a jó vágányról a folyamatokat - véli az EBRD szakértõje. Szerinte a betétesek aggodalma túlzott lehet, ám az EU nem tett eleget annak érdekében, hogy meggyõzze õket: a ciprusi betétcsökkentés egyszeri eset volt. Zettelmeyer úgy véli, hogy Brüsszelnek változtatnia kellene ezen, azaz világossá kellene tennie, hogy a nagyobb betétek is biztonságban vannak az unióban.
Nem lesz betétes roham
A szakértõ ezzel egyidejûleg igyekezett eloszlatni az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy a kelet-közép-európai bankokból is nagy betétkivonás indulhat el. Ennek elsõsorban az az oka, hogy az itteni pénzintézetekben nincsenek olyan nagy külföldi betétek, mint amelyek Cipruson lapultak. Szerinte a legnagyobb veszélyben lévõ ország, Szlovénia is elkerülheti, hogy uniós segítségre szoruljon. Ehhez a kormánynak végre kell hajtania a bankok megtisztítását rossz hiteleiktõl, majd fel kell tõkésíteni azokat. Az IMF becslése szerint az országnak hárommilliárd euróra van szüksége idén, plusz egymilliárd friss tõkét kell a pénzintézetekbe pumpálni.
Életveszélyes üzenet
Ciprus kapcsán Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter azt mondta: "életveszélyes" és nagyon rossz üzenet a bankbetétek megadóztatása; a magyar kormány soha nem készült ilyenre, és nem is tervez ilyet. A miniszter elmondta azt is, hogy a pénzintézetekkel való viszonyban is kiszámíthatóságot, folyamatos párbeszédet szeretne. Hozzáfûzte ugyanakkor, hogy hozhat olyan intézkedést a kormány, amelyet a bankszövetség nem tud elfogadni, de tudják, hogy a kabinet mire készül, és ha kell, módosít, egyeztet az adott kérdésben.
Link