Hogyan figyeljük a liberalizmus összeomlását?
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 24. 05:37:02
A magyar politikai közösség egyik fele a rendszerellenességbe menekült, pedig a jelenlegi európai gazdasági és politikai helyzetben a változások hazánkban is elkerülhetetlenek – olvashatjuk a Méltányosság Politikaelemzõ Központ legfrissebb tanulmányában. Idõközben világszerte alapvetõen kérdõjelezõdik meg a liberális piacgazdaság eszméje, amely átalakítja az évtizedek óta berögzült gondolkodási kereteket.
Teljes hir
A magyar politikai közösség egyik fele a rendszerellenességbe menekült, pedig a jelenlegi európai gazdasági és politikai helyzetben a változások hazánkban is elkerülhetetlenek – olvashatjuk a Méltányosság Politikaelemzõ Központ legfrissebb tanulmányában. Idõközben világszerte alapvetõen kérdõjelezõdik meg a liberális piacgazdaság eszméje, amely átalakítja az évtizedek óta berögzült gondolkodási kereteket.
Nem mozdította meg érdemben az államadósság-törlesztési kockázatokra kínált biztosítási tranzakciók árazásait a szerdai londoni kereskedésben Lukasz Papademosz volt görög kormányfõ nagy feltûnést keltõ – késõbb részben korrigált – elõzõ esti kijelentése Görögország euróövezeti távozásának lehetõségérõl. Londoni elemzõi vélemény szerint ugyanakkor a forint szerdai gyengülésében szerepe lehet az IMF/EU-finanszírozási megállapodás körüli „bizonytalanságoknak” is.
Görögországban továbbra sem lehet tudni, hogy a június 17-i, immár második elõre hozott választás milyen eredményt tartogat. Egyelõre úgy tûnik, hogy a szélsõbaloldali Sziriza fogja megnyerni a voksolást, de vélhetõleg most sem lesz olyan többség, amely folytathatná a korábbi kabinet politikáját, amely az EU–IMF–Világbank által szabott keretben haladhat, hogy az ország megõrizze a fizetõképességét.
A mediterrán országban kialakult problémák természetesen nem önmagukban állnak, a válság egyre jobban mélyül Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában. Egyes vélemények szerint a problémák egyik oka, hogy a közös pénz bevezetése miatt jelentõs versenyhátrányba kerültek a németekkel szemben, valamint a termelékenység lényegesen lassabban nõtt a bérek növekedéséhez képest. A válság alapjaiban alakítja át ezeket a demokráciákat, amelynek hazai hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Modellválság
Leértékelhetõ görög eurót szeretne a német Deutsche Bank egyik vezetõje, ha mégis megszorításellenes párt alakítana kormányt Görögországban a júniusi választás után. Az EUobserver tudósítása szerint Thomas Mayer német közgazdász a drachma visszaállítását akarja elkerülni, mert az a görög államcsõdnél is nagyobb kárt okozna az európai gazdaságban. A szakértõ egy párhuzamos devizát, görög eurót tart elképzelhetõnek, melyet a görög és nem az európai gazdaság kárára lehet leértékelni.
A Méltányosság Politikaelemzõ Központ olyan aspektusból vizsgálta a történéseket, hogy a mostani válság hogyan változtatja meg demokrácia minõségét és a liberális piacgazdaság mennyiben felelõs a kialakult helyzetért. Jeskó József, az intézet elemzõje úgy látja, a problémák mögött az európai társadalmi modellek válsága áll. A 2008 óta újra és újra megerõsödõ válság azonban világosan mutatta, hogy a korábbi jóléti konszenzus hiányában a periféria országaiban a liberális piacgazdaság nem vagy nem teljesen váltotta be a két évtizeddel ezelõtt hozzá fûzött reményeket – vélekedett az elemzõ.
Alain de Benoist, a 20. századi francia jobboldali gondolkodás egyik legnagyobb alakja több írásában hívja fel a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyeket a liberalizmus jelent a demokrácia számára – olvashatjuk az elemzésben. Benoist szerint a liberális gondolat és a progresszió végsõ soron tönkreteszi a demokráciát azzal, hogy a közösség helyett az egyénre koncentrál, a szuverenitás forrása így nem a társadalom, hanem az egymástól elkülönülõ egyének lesznek. Jeskó úgy látja, a jelenlegi válság olyan élesen veti fel ezeket a dilemmákat és alakítja át évtizedek óta berögzült gondolkodási kereteinket, hogy nem lehet szó nélkül elmenni a probléma mellett.
Ez fel sem merült
A Fidesz által végrehajtott fordulat értékelésében azonban a diktatúra vagy legalábbis autokrácia narratívája lett az uralkodó, a demokrácia eltérõ értelmezéseinek egymásmellettisége, netán versenye fel sem merült mint lehetõség – állapítja meg Jeskó. Holott talán még Orbán rendszerének legélesebb kritikusai sem vitatják, hogy a hazai politikai berendezkedés modellproblémái nem a „fülkeforradalom” után születtek meg. Elég egy pillantást vetnünk a már a 2000-es évek közepe óta stagnáló állapotba kerülõ gazdasági mutatókra, a riasztó népesedési és egészségügyi statisztikákra vagy a liberális demokrácia által mûködtetett intézményrendszer iránti bizalom megrendülésére – tette hozzá.
Az adósságválság együttes európai megoldását sürgette kedden Berlinben a Sziriza vezére, miután a német reformkommunisták vezetõivel tárgyalt. Alexisz Ciprasz, akinek pártja egyes felmérések szerint gyõzelmet arathat a június 17-re kiírt újabb parlamenti választásokon, újságíróknak nyilatkozva kijelentette: kilátástalan dolog azzal próbálkozni, hogy a válságot földrajzi határok közé szorítsák és megpróbáljanak megsemmisíteni egy népet.
Jeskó szerint nem találjuk fel a spanyolviaszt azzal, ha kijelentjük, hogy a „rendszerváltás rendszere” komoly válságba került, 2010-re teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy valamilyen gyökeres fordulatra van szükség ennek megoldására. A fenti kérdések nyílt megvitatása helyett azonban a politikai közösség egyik fele a rendszerellenesség pozíciójába menekült, míg a másik hatalmi szóval, különösebb magyarázat nélkül hajtja végre valóban mély változásokat hozó elképzeléseit – vélekedik az elemzõ.
Link