A földtulajdonosok 3 százaléka birtokolja az európai földek felé
Irta: Bulcsu - Datum: 2013. April 19. 10:53:11
Afrikával, Ázsiával és Latin-Amerikával hasonló tempóban rabolják az európai földeket ; írja egy most megjelent nemzetközi tanulmány. A földterületek fölötti tulajdonkoncentráció nem csak Magyarországon jelent problémát, hanem az egész kontinensen.
Teljes hir
Afrikával, Ázsiával és Latin-Amerikával hasonló tempóban rabolják az európai földeket ; írja egy most megjelent nemzetközi tanulmány. A földterületek fölötti tulajdonkoncentráció nem csak Magyarországon jelent problémát, hanem az egész kontinensen. A European Coordination Via Campesina és a Hands off the Land hálózat 11 országból származó 25 szerzõje az Európai Unió költségvetésének mintegy 44%-át, évi 42,5 milliárd eurót kitevõ támogatási rendszert, a Közös Agrárpolitikát teszik a folyamat egyik felelõsévé.
Az elmúlt öt évben 66 országban legalább 35 millió hektárnyi termõföldet szereztek meg külföldi befektetõk állítja egy barcelonai székhelyû nonprofit szervezet, a GRAIN. Angolul "land grabbing"-nek, vagyis fölszerzésnek, sõt földlenyúlásnak vagy földrablásnak nevezik, amikor jellemzõen fejletlenebb afrikai, dél-amerikai és ázsiai országok szántóföldjeit, erdeit, vizeit, természeti erõforrásait felvásárolják, vagy hosszú távú bérleti szerzõdésekkel veszik birtokba tõkeerõs külföldiek." - Land grabbing világszerte gyorsuló ütemben zajlik a termõföldek felvásárlása
A Földkoncentráció, földlenyúlás és az emberek küzdelmei Európában" címmel szerdán, a Parasztság Nemzetközi Napján megjelent jelentés szerint Brazília, a Fülöp-szigetek és Kolumbia helyzetét idézi, hogy az európai földterületek mindössze a tulajdonosok 3%-ának kezében vannak, írja a tni.org. Bár a jelenség nem új, az utóbbi évtizedekben jellemzõen Kelet-Európában erõsödtek fel igazán az ilyen tendenciák. Miközben a magyar sajtó a helyi gazdák ellenében politikusokhoz köthetõ gazdasági érdekcsoportok által megnyert földpályázatokról szokott cikkezni, a jelentés szerint az európai folyamatokból kínai, közel-keleti és globális szereplõk is próbálnak hasznot húzni. A földlenyúlásokban" közös, hogy a folyamat átláthatatlanul mûködik.
A jelentés 15 oldalon keresztül vizsgálja a magyar helyzetet és már a szöveg elején kiemeli, hogy a magyar földhasználat egyszerre nagyon koncentrált és töredezett, sok kis gazdaságnak kell versenyeznie kevés naggyal és ezt a földtörvény a földbérletek rendszerén keresztül is lehetõvé teszi. A KSH 2008-as hivatkozott adata szerint mindössze 35%-a a földeknek volt egyéni kézben, 45%-ot kereskedelmi szervezetek tulajdonoltak, a maradék 20% pedig ismeretlen nevek alatt volt. A tanulmány megemlíti az elõzõ kormányok idején lejátszódott a Grupo Milton ügyet a pátyi golflakóparktól a sávolyi Balatonring terveiig és kitér az atlatszo.hu riportjai alapján a felcsúti Orbán-uradalom növekedésére, a kajászói gazdák földfoglalására és az Ángyán József által kiborított Fejér-megyei bilire is. A jelentés szerint a helyi gazdák földhöz jutása elengedhetetlen szükséglete az élelmiszer-szuverenitás csökkentésének és a vidéki családok túlélésének. Ezzel szemben az EU csatlakozás után is növekedett a nagybirtokosok tulajdona a vidéken, a közeljövõben elfogadásra váró új földtörvény, valamint az illegális zsebszerzõdések gyakorlata szintén a nagybirtokosok, mezõgazdasági oligarchák kezére játsszák a földeket.
Alcsútdoboz-Göböljárás lakóit nem kérdezte meg terveirõl Mészáros Lõrinc, Felcsút polgármestere, aki tavaly vetette meg lábát József fõherceg egykori majorjának központjában. Az önfenntartó életmódra berendezkedett családok körül azóta elfogyott az eddig megélhetést adó föld. Évtizedeken át megéltek belõle, ám amikor az egykori Csákvári Állami Gazdaság területébõl vásárolni szerettek volna, nem jártak sikerrel. A Nemzeti Földalapkezelõ által meghirdetett valamennyi alcsútdobozi állami földet az egykori gázszerelõ frissiben alapított mezõgazdasági társasága nyerte el. - Új földesúr Göbölpusztán: "Itt minden Mészáros Lõrincé"
A tanulmány szerzõi javaslatokat is megfogalmaznak: szerintük a helyi közösségek birtokában kell lennie a földeknek, hogy az fenntartható és önellátó gazdálkodást biztosíthasson. A szerzõk szerint kormányzati szinten kell kivizsgálni a zsebszerzõdések ügyét és betömni a megmaradt lyukakat", melyek továbbra sem zárják ki ezek lehetõségét, a földbérlet-pályázatokból politikai kapcsolatokkal rendelkezõ jelentkezõk helyett helyi gazdákat kell elõnyben részesíteni, a kiírt pályázatok részleteit hozzák nyilvánosságra és a földtörvényt is a nagybirtokok hátrányára módosítsák. Javasolják továbbá az EU pályázatok ilyen elvek alapján történõ újracsatornázását. A szerzõk szerint a bioüzemanyagok termelése is a földrablás lehetõségét tartja fent, ezért a megújuló energia-források támogatását szélesebb skálára kéne kiterjeszteni. Az EU csatlakozási szerzõdésekben rögzített, külföldiek földszerzését elõíró pontokat is újra kéne tárgyalni, hogy a lehetõség 2014 után se nyílhasson meg a határainkon kívül élõknek, akik a nyugatihoz képest olcsóbb területeket szeretnék megvásárolni.
Magyar földrablók Afrikában
A tanulmány megemlíti Csányi Sándor OTP-vezért, mint az egyik legnagyobb magyar földesurat. A Csányihoz tartozó Bonafarm pár éve Zambiában próbált résztvenni egy beruházásban, mely 9000 helyi lakos kitelepítésével járt volna egy 18000 hektáros területrõl. Az üzlet végül nem jött össze, mert a 2011-es zambiai választások nyertese nem kért a külföldi befektetõkbõl. A Bonafarm jelenleg Romániában tárgyal nagyméretû földüzletekrõl, írja a tanulmány.
A teljes jelentés letölthetõ innen (angol, PDF)
http://atlatszo.b...inek_felet