Választhatunk - szabadon!
Irta: postaimre - Datum: 2013. April 22. 11:19:31
Csak nektek, csak most és csak azért is!
Kihirdették a választási eljárási törvényt. Áder János köztársasági elnök aláírásával csütörtökön látott napvilágot a Magyar Közlönyben.
Teljes hir
Csak nektek, csak most és csak azért is!
Kihirdették a választási eljárási törvényt. Áder János köztársasági elnök aláírásával csütörtökön látott napvilágot a Magyar Közlönyben.
A kormánypárti szavazatokkal módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezõk elõzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élõ magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezõk augusztus 1-jétõl kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétõl.
A kihirdetett eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.
A törvény szerint megszûnik az ajánlószelvény-gyûjtés. Az egyéni jelölteknek ehelyett ötszáz aláírást kell összegyûjteniük az induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Az EP-választásokon a listaállításhoz továbbra is húszezer ajánlás lesz szükséges a tervezett ötezer helyett.
A törvény értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás elõtt adja át az ajánlóíveket az igénylõknek. A korábbi tervekkel szemben az ajánlóíven mégsem kell bejelenteni az aláírások gyûjtésében részt vevõk nevét és lakcímét.
A választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely - legalább kilenc megyében és a fõvárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
A választást a szavazás elõtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök.
A választásokat vasárnap kell megtartani, és idõpontjuk a jövõben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Országos népszavazás nem rendezhetõ a parlamenti, illetve az önkormányzati választás napján.
A szavazóköröket úgy alakítják ki, hogy a hozzájuk tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Továbbra is minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek.
Szavazni, ahogy eddig, 6 órától 19 óráig lehet. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat. A választók döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik-e, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek.
***
Az Alkotmánybíróság január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál elõzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök elõzetes normakontrollt kért.
Az Alkotmánybíróság mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál - a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezõ magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor - a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elõ, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése.
A Taláros Testület azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidõszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyûlési és az európai parlamenti választást megelõzõ kampányidõszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölõszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva. A reklámozásra szánt mûsoridõt a Nemzeti Választási Bizottság fogja beosztani. Ez a korlátozás viszont nem érvényes a többi jelöltre, illetve a listát nem állító pártokra, amelyek így az errõl szóló módosító javaslat indoklása szerint szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak reklámozni. Az alkotmány értelmében politikai reklám azonban csak ellenérték nélkül közölhetõ.
Az elfogadott törvény alapján megszûnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelõzõ napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni.
Az országos listát állító pártok a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. Ám a kormányoldal azzal számol, hogy a 2014. tavaszi parlamenti választást egy idõben tartják majd az európai parlamenti választással, ez pedig összesen további ötórányi hirdetés közlését teszi lehetõvé a pártoknak.
A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erõk.
A kampánykorlátozások a jövõben lazulhatnak, ugyanis a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetõi azt kezdeményezték: a pártok ne csak a közszolgálati médiában hirdethessenek az európai parlamenti választás elõtt. Ugyanakkor a kereskedelmi televíziók és rádiók nem kérhetnének pénzt a reklámok közzétételéért. Navracsics Tibor miniszter és két államtitkára, Répássy Róbert és Rétvári Bence a héten nyújtotta be indítványát az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvénycsomaghoz, amelyet kedden már tárgyalni is kezdett a T. Ház.
kdnp. hu – Bartha Szabó József