Tovább duzzad a Miniszterelnökség, 360 millió egy új intézetre
Irta: Bulcsu - Datum: 2013. April 23. 21:40:02
Újabb intézetet hoz létre a Miniszterelnökség létszámának további növelésével a kormány a nemzeti örökség védelmére, illetve 360 millió forintot különített el a rendszerváltást kutató új intézet finanszírozására, melynek vezetõi posztját máris pályáztatják. Mint a hvg.hu korábban megírta, erre a posztra a pártállamból egykor kizárt Bíró Zoltán a legesélyesebb, aki az MDF elsõ elnöke volt, ma rendszeresen ír a Magyar Hírlapba.
Teljes hir
Újabb intézetet hoz létre a Miniszterelnökség létszámának további növelésével a kormány a nemzeti örökség védelmére, illetve 360 millió forintot különített el a rendszerváltást kutató új intézet finanszírozására, melynek vezetõi posztját máris pályáztatják. Mint a hvg.hu korábban megírta, erre a posztra a pártállamból egykor kizárt Bíró Zoltán a legesélyesebb, aki az MDF elsõ elnöke volt, ma rendszeresen ír a Magyar Hírlapba.



Az idei évben 360 millió forintból kutatja a kormány alá rendelt intézet és archívum a rendszerváltás idõszakát – derül ki a kedden megjelent Magyar Közlönybõl. A hivatalos kiadványban megjelent kormányrendelet szerint a kabinet a Miniszterelnökség fejezetébõl különítette el az új intézet létrehozásához és mûködéséhez szükséges támogatást.

A kormány még március 21-én határozatban döntött a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum felállításáról. Kedden a kabinet kormányrendeletben határozta meg az intézet idei költségvetését, és még aznap megjelent a fõigazgatói posztra kiírt pályázat is. Az intézet nem közalapítványként mûködne – mint például a Terror Háza Múzeumot is mûködtetõ Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány –, hanem költségvetési szervként, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár irányítása alatt.

A kozszolga.hu szerint május 22-ig lehet pályázni a fõigazgatói posztra. A kiírás szerint a pályázatot személyesen a Miniszterelnökségre kell benyújtani, amit öt napon belül el is fognak bírálni, mert május 27-tõl már el is kell látni a feladatkört. A hvg.hu korábban több kormánypárti forrásból is úgy értesült, hogy az 1980-as évek végét, 1990-es évek elejét újraértékelõ intézet élére a pártállamból 1988-ban kiárt politikust, az egykori MDF elsõ ügyvezetõ elnökét, a Magyar Hírlapban rendszeresen publikáló 72 éves Bíró Zoltánt akarják felkérni.


Bíró Zoltán (balra) és Csoóri Sándor a rendszerváltás idõszakában

Fotó: Bánkuti András
A pályázati kiírás szerint az elbírálásnál elõnyt élvez az egyetemi, szakirányú felsõfokú végzettség, tudományos fokozat (doktori cím), és legalább 3 éves, a mûvelõdésügy területén szerzett vezetõi tapasztalat. Bíró Zoltán a rendszerváltás elõtt doktorált, kandidátusi értekezését 1996-ban a két világháború közötti népi írói mozgalomról írta. Több éven keresztül töltött be vezetõi posztot: 1974–1980 között a Kulturális Minisztérium közmûvelõdési fõosztályának osztályvezetõje volt. 1981–1983 között – pont három évig – a Petõfi Irodalmi Múzeum megbízott igazgatói tisztségét töltötte be.

Egy új és egy elfeledett intézet

A kormány ugyanakkor kedden határozatot hozott egy másik intézet megalapításáról is. A miniszterelnök által aláírt határozat szerint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárnak haladéktalanul elõ kell készítenie a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖI) alapító okiratát. A NÖI 29 fõvel fog mûködni – ennyivel emelkedik majd a Miniszterelnökség egyébként is felduzzasztott létszáma –, és a határozat szerint feladata „a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendõ nemzedékek számára történõ megõrzése és átadása” lesz, illetve „a nemzeti emlékezet és emlékezés magyarság identitásának megõrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében” lesz szerepe.

A kormány tavaly májusra ígérte a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) felállítását is, amelynek feladata lenne feltárni és publikálni a kommunizmus bûneit. A NEB már az alaptörvény 2011. december 30-én elfogadott átmeneti rendelkezéseiben is szerepelt, de a testület felállításával senki nem foglalkozott. Lázár János a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta: belsõ politikai viták vannak a Fideszben többek közt arról, hogy mi legyen a bizottság célja, feladata, milyen eszközei legyenek, minden ügynök nevét hozzák-e nyilvánosságra, vagy például áldozatnak tekintsék-e azokat az ügynököket, akiket megzsaroltak.

http://hvg.hu/itt...eg_intezet