Letartóztatták az iráni elnököt? Belsõ feszültség a választások elõtt
Irta: postaimre - Datum: 2013. May 02. 17:11:18
Sajtóhírek szerint a héten letartóztatták és több órán át kihallgatták Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt. Az elnököt elengedték, de elõtte figyelmeztették, hogy hallgasson az esetrõl – idézett egy, a nyomozáshoz közel álló forrást a brit The Guardian.
Teljes hir
Sajtóhírek szerint a héten letartóztatták és több órán át kihallgatták Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt. Az elnököt elengedték, de elõtte figyelmeztették, hogy hallgasson az esetrõl – idézett egy, a nyomozáshoz közel álló forrást a brit The Guardian.
Több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy az Iráni Forradalmi Gárda hírszerzési egysége elõállította és hét órán át kihallgatta hétfõn Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt.
Ahmadinezsád éppen egy könyvvásárról tartott konvojával egy találkozóra Ali Hamenei ajatollah-hoz, amikor a beszámolók szerint három újabb autó csatlakozott az iráni államfõ kíséretéhez, majd a legfõbb vezetõ irodája helyett az Iráni Forradalmi Gárda hírszerzési vezetõjéhez, Hosszein Táebhez vitték az államfõt.
Ahmadinezsád kíséretét lefegyverezték, a telekommunikációs eszközeiket pedig elvették – idézett egy forrást az Iráni Forradalmi Gárda nyomozáshoz közel álló köreibõl a brit The Guardian. Az iráni államfõ kihallgatásával párhuzamosan több száz gárdista nyomozó kereste fel Ahmadinezsád munkatársait Teheránban, a rezsimet kompromittáló anyagok után kutatva.
Ali Hamenei (k) és Mahmúd Ahmadinezsád (j).
Az iráni államfõ kihallgatásán részt vett Táeb, valamint Modzstaba Hamenei, Irán legfõbb vezetõjének a fia, valamint Holam-Hosszein Mohszeni-Edzsei legfõbb ügyész. A jelentések szerint Ahmadinezsád ultimátumot kapott, és arra figyelmeztették, hogy vonja vissza a rezsim tisztviselõivel szembeni vádjait. Az iráni rezsimhez közel álló Baztab nevû hírportál szerint Ahmadinezsád közölte munkatársaival: ha jelöltje –Eszfándiar Rahim Masej – nem kerül föl a listára a közelgõ elnökválasztásokon, olyan felvételeket fog nyilvánosságra hozni, melyek bizonyítják, hogy a rezsim átverte a szavazókat a 2009-es elnökválasztásokon.
Belpolitikai csatározások
A brit Dailymail szerint amerikai és brit diplomaták nagy érdeklõdéssel vizsgálják az esetet. „Tekintettel arra, hogy közelegnek a választások, és folynak a belpolitikai csatározások, komoly jelentõsége lehet” – utaltak név nélkül diplomáciai források Ahmadinezsád fenyegetésére, valamint a kihallgatására.
Ahmadinezsád kihallgatására mindössze néhány órával azt követõen került sor, hogy az államfõ közölte fenyegetéseit a júniusban esedékes elnökválasztásokra kiszemelt jelöltjével kapcsolatban.
A konzervatív frakciók küzdelme, Láridzsániék
Ahmadinezsád kihallgatása újabb jele annak, hogy romlik kapcsolata az ország legfõbb vezetõjével, a keményvonalas konzervatívokkal, akik szerint az államfõ „jobbra tolódott”. „A választás után a különbözõ konzervatív táborok között kialakuló erõegyensúly fogja meghatározni a – sokkal fontosabb – 2013-as elnökválasztás végkimenetelét” – vélekedett még a 2012-es iráni parlamenti választások idején James Reynolds, a BBC iráni tudósítója. Az iráni államfõ és a konzervatívok közötti hatalmi harcot jól jellemzi Ahmadinezsád és Ali Láridzsáni, az iráni parlament elnöke közötti feszültség. Még februárban letartóztatták Ahmadinezsád egyik közeli szövetségesét, Szaíd Mortazavit. Holott a hatósági intézkedéseknek nem volt hivatalos indoka, az elõállításra azt követõen került sor, hogy Ahmadinezsád bemutatott a parlamentben egy filmet, amelyen Mortazavi egy illegális üzleti ajánlatról számolt be, melyet a 49 esztendõs Fázel Láridzsáni, az iráni házelnök testvére vetett föl.
Annak ellenére, hogy Ahmadinezsád már hosszú ideje bírálja a Láridzsáni családot, azzal vádolva, hogy hatalomkoncentrációra törnek, a házelnök szerint pozícióikat „legitim” módon szerezték meg.
Ali Láridzsáni várhatóan elindul a júniusi elnökválasztásokon.
Hamenei (b), Láridzsáni (b2) és Ahmadinezsád (b3).
A família
Az 54 esztendõs Ali Láridzsáni jelenleg az iráni parlament elnöke, korábban õ volt a nukleáris tárgyalások vezetõje. A konzervatív politikus Ali Hamenei legfõbb vezetõ tanácsadója.
Az 52 esztendõs Szadeg Láridzsáni az iráni bírósági hivatal vezetõje.
A 61 esztendõs, matematikus végzettségû Mohammed-Dzsavád Láridzsáni az iráni Iszlám Köztársaság egyik fõideológusa.
Kritikus napok várnak Iránra
Elemzõk szerint a június 14-én esedékes iráni elnökválasztások kritikus eseménynek számítanak az ország történelmében. Elõször fordul ugyanis elõ hosszú éveket követõen, hogy nem két frakció, hanem legalább négy frakció indít jelöltet az elnöki székért. A közvélemény is eléggé megosztott, legalább öt táborba lehet sorolni a potenciális szavazókat: azokra, akik támogatják a jelenlegi rezsimet; akik inkább Ahmadinezsáddal szimpatizálnak; a demokratizálódásért küzdõ reformerekre; az elõzõ választás utáni káosz miatti távolmaradókra, valamint a bizonytalan szavazókra.
Az elõzõ, 2009-es elnökválasztást követõen mély belpolitikai válság robbant ki az országban. Új választások kiírását követelõ, milliós tömegek vonultak az utcára azt állítva, hogy a hatalom átverte õket, és csalással erõsítették meg Ahmadinezsádot egy újabb elnöki ciklusra.
Most éppen a távozófélben lévõ iráni elnök fenyeget azzal, hogy nyilvánosságra hozza az állítólagos felvételeket, amelyek bizonyíthatják: a hivatalosan bejelentett 24 millió szavazat helyett csupán 16 millió voksot kapott négy éve.
A tüntetéseket a rendõrség és a titkosrendõrség egységei brutális eszközökkel leverték, több ezer embert letartóztattak, többeket pedig megkínoztak.
Az ellenzék jelöltjei biztosan nem indulhatnak júniusban
Nem indulhat az iráni elnökválasztáson a két legfontosabb ellenzéki politikus – jelentette csütörtökön a félhivatalos Farsz hírügynökség. A hírügynökség Holam-Hosszein Mohszeni-Edzsei iráni fõügyészt idézi, aki szerint Mir Hoszein Muszavi volt kormányfõ és Mehdi Karubi volt parlamenti elnök "erõszakkal lépett fel a rendszerrel és a nemzettel szemben" és megtiltják számukra az indulást a június 14-i elnökválasztáson - hacsak nem tanúsítanak bûnbánatot. Muszavi és Karubi a 2009-es választások utáni utcai tömegtüntetések élére állt, hogy tiltakozzanak Mahmúd Ahmadinezsád elnök állítólagos gyõzelme ellen. Az ellenzék szerint hatalmas csalások történtek, és a békés tiltakozást páratlan erõszakkal verték le a biztonsági erõk. (MTI)
Link