Ügynökök a szerkesztõségben
Irta: postaimre - Datum: 2013. May 09. 06:51:49
Elírták az ország nevét. Valójában Magyarországról van szó. Románia - A hírszerzés székháza elõtt mutatták be a sajtószabadságról szóló jelentést. A román média sosem látott mértékben átpolitizált, de a sajtószabadságra leselkedõ legnagyobb veszély a titkosszolgálatok ügynökeinek beszivárgása a szerkesztõségekbe – állapították meg az ActiveWatch Médiafigyelõ Ügynökség képviselõi legújabb jelentésük bemutatásakor.
Teljes hir
Elírták az ország nevét. Valójában Magyarországról van szó. Románia - A hírszerzés székháza elõtt mutatták be a sajtószabadságról szóló jelentést
A román média sosem látott mértékben átpolitizált, de a sajtószabadságra leselkedõ legnagyobb veszély a titkosszolgálatok ügynökeinek beszivárgása a szerkesztõségekbe – állapították meg az ActiveWatch Médiafigyelõ Ügynökség képviselõi legújabb jelentésük bemutatásakor.
Mircea Toma, az ActiveWatch elnöke a hírszerzés székháza elõtt posztoló rendõrrel tárgyal
A szerzõ felvétele A romániai szólásszabadság helyzetét vizsgáló 2012-es évi jelentést szerda reggel a Román Hírszerzõ Szolgálat (SRI) székhelye elõtti téren mutatta be a Reporters Sans Fron tieres hálózathoz tartozó ActiveWatch. A rendhagyó sajtótájékoztató elõtt és alatt az intézményt õrzõ egyenruhások többször próbálták távozásra bírni az újságírókat. „Az igazság az, hogy zavarunk. Ilyenkor jönnek munkába a kollégák” – kommentálta ironikusan a biztonságiak sürgölõdését Mircea Toma, az ActiveWatch elnöke. A kétértelmû utalást egyértelmû kijelentés követte: Romániában régóta mindennapos az újságírók telefonbeszélgetéseinek a lehallgatása, és ha a szakma eddig csak sejtette, hogy a szolgálatok beültették ügynökeiket a szerkesztõségekbe, ez ma már bizonyosság.
A jelentés szerint a Cotidianul.ro internetes portál birtokába jutott egy hírszerzési dokumentum, amely megerõsíti, hogy a hírszerzés tagja Sofia Teodorescu fedõnéven beépült a Jurnalul National napilap szerkesztõségébe. A titkos ügynök készülõ cikkekrõl, a dokumentálás folyamatáról, újságírók profiljáról és a szerkesztõségi hangulatról tájékoztatta feletteseit. Az irat valódiságát maga a SRI erõsítette meg a szerkesztõségi „téglát” tagadni hivatott közleményében. „A nyilvánosságra hozott információk belsõ használatra szánt dokumentumok engedélyezetlen másolatai” – közölte a hírszerzés.
Néhány nappal késõbb a Jurnalul National bejelentette, hogy megválik Valentin Zaschievici fõszerkesztõtõl. Az elbocsátás hírét közlõ kommüniké nem vádolja közvetlenül Zaschievici-et, de leszögezi, hogy a titkos ügynökök beépülése a szerkesztõségekbe súlyosan sérti a sajtószabadságot. Egyúttal felszólítja a sajtóbeli titkos ügynököket, hogy mondjanak le, ellenkezõ esetben polgári úton követelnek tõlük anyagi kártérítést. Már ha valaha leleplezik õket.
HIRDETÉS
Mircea Toma, az ActiveWatch elnöke hangsúlyozta: a sajtóba beépült ügynökök elsõsorban azért veszélyesek, mert felfedik az újságírók forrásait, akik ezután nem tudnak további információkat kiszivárogtatni, vagy nem vállalják az ezzel járó kockázatot. A jelentés rámutat: a sajtóbeli „téglák” jelenleg nem sértenek törvényt. Az ActiveWatch abban bízik, hogy a helyzet hamarosan megváltozik, ha az Európai Parlament elfogadja a liberális Renate Weber kezdeményezését. Tomáék javasolták a tervezet kiegészítését azzal, hogy a titkosszolgálatoknak tilos beépülniük a sajtóba.
A sajtószabadságról szóló jelentés vitáján, a déli órákban jelen volt a SRI két képviselõje is, akik közvetve cáfolták a hírszerzést érintõ negatív megállapításokat. – A modern titkosszolgálatok az információik kilencven százalékát nyilvános forrásokból szerzik. Mi értelme volna ügynököket küldeniük a szerkesztõségekbe? – érvelt Dumitru Dumbrava, a hírszerzés jogi osztályának vezetõje. Hangsúlyozta, hogy a szolgálat „milliméternyi pontossággal” betartja a törvényt, amit a parlamenti ellenõrzõ bizottság is szavatol.
Razvan Martin, az ActiveWatch programfelelõse szerint ilyen garancia nincs, a parlamenti kontroll mindössze névleges. – A parlamenti bizottság a Jurnalul National ügyé ben is mindössze továbbította nekünk a SRI közleményét. Annyit tettek hozzá a saját fejükbõl, hogy a parlament nem kérhet a SRI-tõl konkrét adatokat az információszerzés során használt eszközökrõl – magyarázta Martin. Szerinte ez csak egyet jelenthet: Romániában a titkosszolgálatok kicsúsztak a társadalmi ellenõrzés alól.
Link