Tajvan cirkálórakétákat állított hadrendbe
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 28. 16:21:36
Tajvan elsõ ízben telepített a szigetre olyan cirkálórakétákat, amelyek képesek elérni a szárazföldi Kína délkeleti partvidékeinek katonai bázisait, kilövõ állásait - jelentette a tajvani helyi média hétfõn.
Teljes hir
Tajvan elsõ ízben telepített a szigetre olyan cirkálórakétákat, amelyek képesek elérni a szárazföldi Kína délkeleti partvidékeinek katonai bázisait, kilövõ állásait - jelentette a tajvani helyi média hétfõn.

Az 500 kilométer hatótávolságú, saját gyártású Hsziungfeng (Hsiungfeng) 2E, vagyis Bátor Szél névre keresztelt cirkálórakétákat (vagyis manõverezõ robotrepülõgépeket) a Liberty Times címû lapnak nyilatkozó katonai forrás szerint már hadrendbe állították. A projekt több mint egymilliárd dollárba (237,7 milliárd forint) került. A tajvani védelmi tárca nem kívánta kommentálni az értesülést.

A lap által megszólaltatott szakértõ szerint "bizonyos körülmények között" a rakétáknak elrettentõ hatásuk lehet. Kevin Cseng (Cheng) úgy vélte: egy, a Tajvani-szoros két partja közötti háború esetén repülõterek és más katonai célpontok ellen lehetnének bevethetõk. Becslése szerint több mint száz Hsziungfeng 2E típusú rakéta irányulhat a szárazföld felé. Tajvani katonai szakértõk azt feltételezik, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg szárazföldi kínai, part menti bázisain több mint 1600 rövid hatótávolságú rakéta fenyegeti Tajvant.

Peking és Tajpej viszonya 2008 óta látványosan enyhült, a soha nem látott közeledés elsõsorban a gazdasági, a kereskedelmi, a pénzügyi, a kulturális és a turisztikai területeken jellemzõ. A fejlõdés egybeesik a Kuomintang-párti Ma Jing-csiu (Ma Ying-jeou) elnökké választásával. A Peking-barátként jellemzett Ma-t idén januárban megerõsítették a pozíciójában.

A kínai polgárháborút követõen a Kuomintang-kormány Tajvanra menekült, s az ENSZ-ben 1971-ig a Kínai Köztársaság, azaz Tajvan képviselte Kínát. Jelenleg mindkét fél elfogadja az úgynevezett "egy-Kína" elvet, bár a két oldalon különbözõképpen értelmezik.

Peking korábban többször is hangsúlyosan kifejezte, hogy amennyiben a sziget vezetése a függetlenség kikiáltására készülne, azt erõ alkalmazásával akadályozná meg. A Kínai Népköztársaság és a Kínai Kommunista Párt nyíltan hirdetett célja az ország békés újraegyesítése, de Tajvan elsõ embere idén közölte, egyelõre nem látja itt az idejét a politikai tárgyalásoknak.

Tajvannak jelenleg 23 országgal van diplomáciai kapcsolata, ezek többségükben szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai államok, Európából egyedüliként a Vatikán ismeri el.
Link