Az autonómia a megoldás
Irta: postaimre - Datum: 2013. May 12. 07:24:34
Az autonómia kérdése nem kisebbségi probléma, hanem a többség problémája, amely nem akarja, nem hajlandó megérteni annak lényegét, elõnyeit – fogalmazott a Sepsiszentgyörgyön megrendezett autonómiatanácskozás Finnországból érkezett svéd résztvevõje.
Teljes hir
Az autonómia kérdése nem kisebbségi probléma, hanem a többség problémája, amely nem akarja, nem hajlandó megérteni annak lényegét, elõnyeit – fogalmazott a Sepsiszentgyörgyön megrendezett autonómiatanácskozás Finnországból érkezett svéd résztvevõje.


S hozzáfûzte azt is, a többségi állam csak akkor várhat lojalitást nemzeti kisebbségeitõl, ha azok igazán biztonságban, jól érzik magukat, s bizony ma a legjobban, legmegnyugtatóbban az autonómiákban sikerült rendezni a kisebbségek helyzetét. Az ötnapos mûhelymunka résztvevõi hasznosnak nevezték a tapasztalatcserét, hisz voltak, akik jól mûködõ autonómiákból érkeztek (Dél-Tirolból, az Aland-szigetekrõl), a felvidéki vagy a székelyföldi magyarok azonban a többségi társadalom határozott tiltakozása dacára szeretnék elérni a kulturális, illetve területi önrendelkezést.

Tartalmas elõadásokkal szol­gáltak a szervezõk, a fiatal szakemberek megismerkedhettek az európai autonómiákkal, elméleti megfontolások és gyakorlati példák egyaránt szerepeltek Székely István Gergõ politológus elõadásában, a Finnországból érkezett svéd Ann-Sofi Backgren a többnemzetiségû régiók turisztikai elõnyeirõl beszélt, a felvidéki Horányi Ákos a szlovákiai magyarság helyzetét ismertette. A dél-tiroli Davide Zaffi az autonómia pénzügyi eszközeirõl szólt, a helyben maradt adó jelentõségérõl, arról, milyen felhajtóerõt jelent, ha az emberek érzik, hozzájárulásukkal saját szülõföldjük fejlõdését segítik. Bakk Miklós politológus a nyugat- és kelet-európai kisebbségek helyzetét hasonlította össze.

Tegnap délben, a mûhelymunka záróülésén elõbb a részt vevõ hallgatók osztották meg tapasztalataikat, s mutatták be hazájukat, majd Tamás Sándor megyeitanács-elnök ismertette Székelyföld jellegzetességeit, érvelt az itt élõ magyarság autonómiaigénye mellett. Színes, szellemes elõadást tartott Valentin Stan bukaresti egyetemi tanár, aki a román politika ellentmondásaira világított rá.

„Nagyon sajnálom, önök nem léteznek” – ez volt felszólalása visszatérõ motívuma, melyet minden felvetés után megismételt Tamás Sándor felé fordulva. Rámutatott, Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök 2010-ben kijelentette: Székelyföld nem létezik, pedig nagynevû elõdje, Ale­xandru Vaida Voievod 1919 decemberében Párizsban arról beszélt, hogy autonómiát kell biztosítaniuk a székelyek­nek és szászoknak.

Tra­ian Bãsescu államfõ 2008-ban Brüsszelben azt fejtegette, hogy a kollektív jogok megadása ellentétes az európai gyakorlattal, és ha erre sor kerülne, az veszélyes precedenst jelentene. A nagyra becsült Iuliu Maniu azonban 1924-ben állította, hogy kollektív jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek.

Ugyanez a kettõsség észlelhetõ az al­kotmányban a nemzetállami meghatározás körül, egyfajta értelmezés szerepel az alkotók megfogalmazásában, de a politikusok mai diskurzusában egyértelmûen etnikai jelleget nyer a nemzetállam. Valentin Stan szellemes, frappáns elõadását azzal zárta: „Sok sikert kívánok. Nem irigylem önöket”.
Link