Volt egyszer egy Görögország
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 29. 07:17:32
Héjjja banán! Érnek a majmok. Hamarosan ideérnek? Kéne csúszni?
Júniuban jöhet az államcsõd
Vad találgatások korát éljük, sokan próbálkoznak Görögország és az euró sorsának az elõrejelzésével. Már lassan igazán elcsépelt téma a válság, de egyes információk szerint akár júniusban bekövetkezhet a görög államcsõd, ugyanis a görögök tömegesen megtagadják az adók befizetését.
Teljes hir
Héjjja banán! Érnek a majmok. Hamarosan ideérnek? Kéne csúszni?
Júniuban jöhet az államcsõd
Vad találgatások korát éljük, sokan próbálkoznak Görögország és az euró sorsának az elõrejelzésével. Már lassan igazán elcsépelt téma a válság, de egyes információk szerint akár júniusban bekövetkezhet a görög államcsõd, ugyanis a görögök tömegesen megtagadják az adók befizetését. Nem szerencsés dolog kivárásra játszani, a lakosság lépései csak felgyorsíthatják az egyre elkerülhetetlenebbnek tûnõ gazdasági összeomlást. Felvetõdik a kérdés, hogy rendkívüli idõkben mennyire szabad hagyatkozni a demokratikus államberendezkedés kifulladó rendszerére?
A napokban az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde igen erõs és csípõs bírálattal illette a görög lakosságot. A világ egyik legbefolyásosabb politikusának elmondása szerint a Szubszaharai Afrikában éhezõ kisgyermekek sokkal nagyobb szimpátiát élveznek részérõl, mint az elszegényedõ görög lakosság. A kemény bírálatot a közelmúlt hírei váltották ki, amelyek szerint a görög lakosság egy jelentõs része a júniusi választásokig nem kíván adót fizetni jövedelme után, ugyanis nem kívánja a bizonytalanság sorsára bízni pénzét. Az IMF utóbbi húsz évben gyakorolt politikáját éppen olyan jogosan lehet bírálni, mint a fejlett országok vezetõit az Afrikában kialakult szegénység miatt, viszont a keserû szavak mögött az igazság rejtõzik. Ha Görögország valóban a demokrácia hazájának tartja magát, akkor a görög lakosság, élve demokratikus jogaival, miért nem ûzte el a közel 40 éve regnáló PASZOK és Új Demokrácia pártokat, amelyek a kialakult válság fõ felelõsei? Természetesen nem csak a két párt nomenklatúráját lehet bírálni, hanem a 90-es évek óta gyakorolt pazarló politika összes résztvevõjét. Tágabb aspektusban a kialakult válság felelõseinek hosszú padján az Európai Unió számos gazdasági vezetõjét is fel kellene sorakoztatni, akik elmulasztották górcsõ alá venni a görög gazdaság minden aspektusát az ezredfordulón. A megélhetési gondokkal küzdõ átlagos görög lakos és a pénzügyi integráció atyjaként is ismert Jacques Delors között annyira széles a potenciális felelõsök skálája, hogy értelmetlen „lenne” rövidtávon azon töprengeni, hogy ki a felelõs, valamint mi és mikor romlott el.
Kattintson és nézegessen képeket a görög szigetvilágról!
Menteni kell a menthetõt, a június 17-én esedékes megismételt országgyûlési választások minden bizonnyal sok kérdésre adnak majd választ, viszont jelen pillanatban az a kérdés, hogy megmarad-e addig Görögország? Pontosabban az a Görögország, amelyet ma ismerünk. Egyes becslések szerint a görög államháztartás már június elsõ-második hetére kongani fog az ürességtõl, ez többek között a második mentõcsomag megkurtított májusi részletének és a görög adóbevételek elapadásának a logikus következménye. Hogy mi történne egy görög államcsõd következtében? A gazdasági piacok pánikja nagy valószínûséggel elõidézheti az utóbbi idõkben mindenki által rémálomként aposztrofált görög kilépést az eurózónából. Drachma, infláció, menekültek, bankok csõdje, kuponrendszer, bankok államosítása… lehet folytatni a sötét konspirációs gondolatokat, viszont a görög állampolgároknak és vezetõiknek inkább a jelennel kell foglalkozniuk és nem a jövõvel. Végsõ soron a drachma visszavezetését gyors elértéktelenedés és tõkekiáramlás követné, viszont markáns lépésekkel (valuta tanács bevezetése, kedvezõ gazdasági zónák kialakítása, befektetés-ösztönzõ adórendszer kialakítása) helyes pályára lehetne állítani az országot.
A nyugati országok szépen, csöndben elkezdtek felkészülni a görög sokkra, Svájc és Nagy-Britannia a napokban korlátozta a letelepedési engedélyek számát bizonyos uniós országok vonatkozásában, egyes pénzintézetek felélesztették a 10 éve szunnyadó drachma árfolyamát követõ rendszereiket és az uniós tagországok is „buffer” gazdasági terveket készítenek a kilépés negatív hatásainak kibekkelése érdekében. Egyes áruházak és vállalkozások már az árcímkéket és a pénztárgépeket is elkezdték visszaállítani, annak érdekében, hogy zökkenõmentes legyen az euróról történõ átállás. A TUI német utazási iroda már tanácsokkal is ellátja azon üzletfeleit, akik Görögországba mennek nyaralni. A vállalat szerint a drachma bevezetésével akár élelmiszerhiány is kialakulhat, amelyet csak extra euró készpénzzel tudnak majd megoldani a külföldiek.
Drachma vagy euró?
A környezõ országok érzékelik legjobban a görög betegség tüneteit – Ciprusban a napokban fognak dönteni arról, hogy csatlakozzanak-e az Európai Stabilitási Mechanizmushoz, amelyet várhatóan 2012 júliusában fognak létrehozni. A megrendült ciprusi gazdaság egy esetleges görög csõd után akár gyors mentõakcióra szorulhat, ugyanis jelentõs a ciprusi részesedés a görög bankok tõkekihelyezésében. Hasonló cipõben van Bulgária is, viszont ott a kormány fiskális szigorának köszönhetõen a görög hatás nem fog olyan mértékben hatást gyakorolni. A balkáni ország valamelyest még profitált is a görög válságból, ugyanis görög vállalkozások százai települtek át a görög-bolgár határ északi oldalára, hogy élvezzék Európa legkedvezõbb befektetés-ösztönzõ adórendszerét. A legsúlyosabban minden bizonnyal Spanyolország és Portugália fogja megsínyleni Görögország csõdjét – az ibériai államok értékpapírjai a legkisebb negatívumokra is zuhanással reagáltak az elmúlt hónapban.
Viszonylag késõn kezd ráeszmélni Nyugat-Európa arra, hogy a megszorításokra épülõ politika nem tudja eltávolítani Dél-Európát a szakadék szélérõl. Kevésnek bizonyulhatnak az utolsó pillanatokban elindított gazdaságélénkítõ intézkedések, a görög lakosság kiábrándult az európai mentési módszerekbõl és június 17-én keményen megbüntetheti az európárti politikusokat. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a megszorításokat csípõbõl elutasító Szélsõbaloldali Koalíció (SYRIZA) a masszív európai ellenkampánynak köszönhetõen visszacsúszott a második helyre és az Új Demokrácia visszaszerezte a legkedveltebb görög párt címet. Érdekesség, hogy az Új Demokrácia és a SYRIZA a többi párt kárára valamelyest növelni tudta elõnyét. Az Ethnos közvélemény-kutatása alapján az elsõ körben bejutott pártokon túl a liberális Drasinak és a Dimiorgia Xana pártnak lenne esélye átlépni a 6 százalékos küszöbhatárt. A megszorításokat támogató Új Demokráciának és PASOK-nak mindenképpen találniuk kell egy szövetségest, akinek segítségével szilárd kormánykoalíciót tudnának alkotni. A görög pártok mindegyike az eurózónán belül maradást kívánja elérni, a görög lakosság 80 százaléka szintén a közös európai valuta mellett állt ki.
A görögök (beleértve pártjaik vezetõit is) nem engedhetik meg azt a luxust maguknak, hogy harmadjára is az urnák elé vonuljanak. Bármelyik fél is alkot kormánykoalíciót, az törékeny és sebezhetõ lesz. Az egységkormány megoldása jelentené a legkedvezõbb kimenetelt, viszont az Alexis Tsiprast és pártját, a SZYRIZA-t támogató lobbi csoportok túlságosan is komoly befolyásossal bírnak – csekély annak a valószínûsége, hogy az elsõ választást követõ tárgyalási fiaskó után sikerülne elérni a pártok közötti konszenzust.
Ha sikerül is a megszorításpárti politikusoknak kormányt alakítani, akkor sem biztos, hogy sokáig lesznek hatalmon – a tüntetések szüntelenül folytatódnak, az öngyilkosságok száma vészesen megugrott és júliusban már elfogyhat az állami nyugdíjakra és fizetésekre szánt pénz is. Volt egyszer egy Görögország, júniustól változás következik be, de hogy pozitív vagy negatív értelemben vett új Görögországot ismerhetünk meg, az csakis a görög lakosságon múlik.
Link