Megkezdõdött a drónok háborúja.
Irta: lica - Datum: 2013. May 24. 20:00:17
Nem riogatás vagy jóslás akar lenni, hogy megkezdõdött a pilóta nélküli repülõ jármûvek térhódítása és hadrendbe állítása a világ nagyhatalmainál.
Teljes hir
Nem riogatás vagy jóslás akar lenni, hogy megkezdõdött a pilóta nélküli repülõ jármûvek térhódítása és hadrendbe állítása a világ nagyhatalmainál. Ennek kapcsán a következõ kérdések vetõdnek fel: mennyiben legálisak és mennyiben humánusak a drónok? Mekkora drónarzenállal rendelkeznek ma a szuperhatalmak? Hogyan változtatja meg a hadászati szokásokat a drónok forradalma? Van-e egyáltalán értelme bármiféle tiltakozásnak egy ilyen fegyverkezési versenyben.
forrás: http://thepolitic.org/
Ma már közhelynek számít, hogy katonai repülõgépek és helikopterek cikáznak a fejünk felett és mûholdakról vagy éppen a saját személyes számítógépeinken keresztül gyûjtenek rólunk információkat a háttérben meghúzódó hatalmak. Jogról felesleges beszélni, hiszen ma már nagyszerûen kimunkált paragrafusok gondoskodnak arról, hogy a hatóságoknak legyen hivatkozási alapjuk és felhatalmazásuk a kémkedés és az információszerzés megannyi fajtájára. A nemzetbiztonsági érdek, továbbá az „amirõl nem tudsz, az nem fáj” elve teljesen eleresztette a hatalom gyeplõit. A szabadság illúzióját fokozatosan az orwelli megfigyelés veszi át, amelyet mi mások is végezhetnének, mint a gépek.
Na, nem rögtön terminátorok – bár azok kifejlesztésén is dolgoznak a szakemberek –, hanem sokkal inkább a jelenben már létezõ drónok azok, amik a fejünk felett repkedve pásztázzák az életünket.
Ha nem lett volna 9/11, vagyis a 2001. szeptember 11-i esemény, akkor valószínûleg lett volna más ürügy arra, hogy a terrorizmus elleni harc álcája alatt egyéb technológiák mellett a drónok korszakában találjuk magunkat 2013-ban. Tudtad, hogy a világ már több mint 50 országa mûködtet megfigyelõ céllal drónokat? Bármennyire is bírálják a különféle jogvédõ csoportok az amerikai döntéshozókat, nem érnek el semmilyen tiltást vagy valós korlátozást. Hogyan is érhetnék el, amikor az USA hivatalosan 240 darab Predator, Reaper és Global Hawks drónnal rendelkezik a CIA 30-35 drónján kívül. Más források szerint, melyek persze csak becslések, hiszen az igazat nem árulhatják el, ez a szám eléri a 8000-t. Az Egyesült Államok a következõ években 35%-kal akarja dollár milliárdokat nem sajnálva bõvíteni a flottáját. A kisebb méretû drónok száma azonban ezen valószínûleg messze túltesz.
forrás: http://dronewarsuk.files.wordpress.com/
A The New York Times címû lap szerint elõször az 1990-es években, a balkáni konfliktus felügyeletére vetettek be drónokat. 2004-tõl kezdték el igazán aktívan használni terroristaellenes célokra, ha ragaszkodunk a hivatalos bejelentés dátumához. Azóta Afganisztánban, Pakisztánban, Iránban, Jemenben, Szomáliában és más országokban 4700 áldozatot követeltek a drónok.
Míg a Bush-kormányzat alatt 52, addig az Obama éra alatt 310 támadásra került sor a londoni Oknyomozó Újságírás Irodája szerint. A civil áldozatok száma 20% körül mozoghat egy-egy támadás alkalmával. Érdemes a helyszínre utazó oknyomozó újságírók leírásait tanulmányozni e kérdésben az újságok mellett. Rémületrõl, állandósuló félelemrõl, pánikról írnak, mert a drónok alatt élést egy igazi börtönként éli meg a helyi lakosság – például Pakisztánban, ahol a kormány kénytelen-kelletlen beletörõdött az amerikai drónok jelenlétébe. A helyiek szerint nem csak a „harcosokra” csapnak le a drónok – az áldozatok hozzátartozóit és a szemtanúkat ugyanis nem lehet meggyõzni az ellenkezõjérõl, bármennyire is kozmetikázzák a harci cselekményeket egy kontinensnyi távolságból a szuperhatalmak a bársonyszékükben.
forrás: http://jessehirsh.com/
2013 márciusában már ott tartottunk, hogy a republikánus szenátor, Rand Paul szegezte a kérdést Eric Holder igazságügy-miniszternek, mely szerint akkor pontosan milyen esetben vethet be célzott likviditásra drónokat az USA légterében az amerikai állampolgárok ellen (!) a kormány.
A kitérõ válasz után nagyjából úgy áll a helyzet, hogy ha az illetõ valós fenyegetést jelent, vagy harci cselekményként ítélik meg a tevékenységét, akkor az elnök utasítást adhat arra, hogy akár robotrepülõgép bevetésével semmisítsék meg a veszélyesnek ítélt amerikai polgárt vagy állampolgárokat.
Az amerikai igazságügy-miniszter szavait sokan – köztük a CNN is – azonosan értelmezték, nevezetesen, rendkívüli esetben elképzelhetõ a dróncsapás elrendelése az amerikai állampolgárok ellen belföldön. Mi számít rendkívüli körülmények? Amit annak kiáltanak ki.
forrás: http://www.helicoptere-rc-24.com/
Azt sem árt tudni, hogy 2015. szeptember 30-ig a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) engedélyezi, hogy katonai, kereskedelmi és magántulajdonban lévõ drónokat használhassanak az amerikai belföldi légtérben. Már egy ideje létezik olyan szövetségi törvény, amely a drónok kereskedelmi és hivatali használatát is lehetõvé teszi. A drónok elõnyei között egyebek mellett szerepel, hogy fáradhatatlanok, pontosak, napi 24 órában bevethetõk, zord körülmények között is viszonylag jól elboldogulnak, akár több mint egy napig a levegõben tudnak maradni és nagy távolságokból irányíthatók, illetve 8-10 kilométeres távolságból is pontosan semmisítik meg a célpontjaikat.
Az USA is tervez már nanodrónokat, amelyekre parányi fegyvereket szerelnének fel, s az elképzelések alapján majd rajban támadnának. Ugyanakkor nem csak nano, hanem mikrodrónok is készülnek majd, amelyek elsõsorban a hírszerzésnek fogják megkönnyíteni a feladatait. E miniatûr drónok vitathatatlan elõnye az, hogy könnyedén kijátsszák a mai légvédelmi rendszereket és az elkészítésük sem olyan bonyolult, mint hisszük. Pláne, azok után, hogy egymás drónjait lövik le az ellenségek, amelyek utána sok új ötlettel gazdagítják a fejlesztõket.
Például 2012. október 6-án egy drón repült be az izraeli légtérbe, s tett meg sikeresen 60 kilométert, mielõtt lelõtték volna. Célja a dimonai atomreaktor lett volna. Késõbb a Hezbollah bejelentette, hogy a drónt õ küldte. A Hezbollah minden bizonnyal Irántól szerezte be a robotot, aki az atombomba gõzerõvel történõ kifejlesztése mellet a drónok iránt is élént érdeklõdést mutat.
S akkor még nem beszéltünk Kínáról, aki a repülési és légi ipari vásáron már több drónt is bemutatott. Nem is akármilyeneket, ugyanis találunk köztük olyan típusokat, amelyek rakétákkal is felszerelhetõk és mûholdas irányítással navigálhatók. Kb. 3500 kilométeres repülési távolságra képesek.
Természetesen Kína drónjait önvédelmi célokra is használja. 2015-ig 11 drónbázis kíván építeni.
forrás: http://images.gizmag.com/
De nekünk, magyaroknak is vannak már drónjaink, méghozzá olyanok, amelyeknek minden porcikáját magyarok fejlesztették ki. A híradások szerint 2012-re már komplex rendszert fejlesztettünk ki és mindössze háromfõs földi személyzet már képes irányítani a roborrepülõgépeket.
A drónokat követõen hadrendbe álltak a robothelikopterek, amelyek Afganisztánban már bizonyították képességeiket: élelmiszert, lõszert vagy épp üzemanyagot juttatva el a célponthoz az elõre megtervezett útvonalon.
Ugyanakkor a kisméretû robothelikopterekre sem kell már sokat várni, melyek életmentõ gyógyszereket vagy vérmintákat tudnak majd egyik helyrõl a másikra szállítani gombnyomásra.
Véleményem szerint a robotrepülõgépek nemzetközi szerzõdések általi tiltása meddõ vitákat fog eredményezni. Hiába értünk egyet abban, hogy a drónok nem tudják megkülönböztetni a civileket a katonáktól, az ártatlanokat a bûnösöktõl, a fegyverkezési hajszának megvannak a visszafordíthatatlan szükségszerûségei.
Ez lenne hát a „szép új világ”!
Boldog napot!
Link