Konferencia a NATO és Oroszország kapcsolatáról Budapesten
Irta: postaimre - Datum: 2012. April 23. 18:42:41
A NATO és Oroszország közötti együttmûködés jelentõségére, a nyitottság és a "stratégiai türelem" szerepére hívták fel a figyelmet a felszólalók a nemzetközi szervezet és Moszkva kapcsolatáról tartott konferencián hétfõn Budapesten. Kovács István nagykövet, a magyar állandó NATO-képviselet vezetõje beszédében kiemelte, a NATO és Oroszország együttmûködésének lényege a nyitottság, hiszen a két fél felismerte, hogy a biztonsági kihívások - "akár hagyományosak, akár új típusúak" - globálisak a kalózkodástól a kábítószer-kereskedelemig.
Teljes hir
A NATO és Oroszország közötti együttmûködés jelentõségére, a nyitottság és a "stratégiai türelem" szerepére hívták fel a figyelmet a felszólalók a nemzetközi szervezet és Moszkva kapcsolatáról tartott konferencián hétfõn Budapesten. Kovács István nagykövet, a magyar állandó NATO-képviselet vezetõje beszédében kiemelte, a NATO és Oroszország együttmûködésének lényege a nyitottság, hiszen a két fél felismerte, hogy a biztonsági kihívások - "akár hagyományosak, akár új típusúak" - globálisak a kalózkodástól a kábítószer-kereskedelemig.
A NATO és Oroszország stratégiai partnerségi viszonyra törekszik, hiszen "már nem ellenfelek állnak egymással szemben", hanem együttmûködõ partnerek - mutatott rá. Hozzátette: természetesen még ma is van bizalomhiány köztük, ami "érthetõ", mert a hidegháborús éveket nem sikerült teljes egészében feldolgozni. A rakétavédelmi együttmûködéssel kapcsolatban a diplomata azt mondta, "mindkét fél az ajtót nyitva hagyta, a NATO részérõl talán ki is van tárva". Úgy vélte, a megállapodást késlelteti, hogy míg Oroszországban nemrég volt elnökválasztás, az Egyesült Államokban még csak novemberben lesz, ezért ugyan a szakmai tárgyalások folytatódnak, de valós eredmény csak jövõ január után várható, a megválasztott amerikai elnök beiktatását követõen. A tárgyalások akadozása nem jelenti, hogy általában megromlott volna a viszony a NATO és Oroszország között - jegyezte meg.
Mint emlékeztetett, az együttmûködés szorosabbá válásához hozzájárult, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az Egyesült Államok rádöbbent, "senki sem támadhatatlan", az új típusú kihívások ellen - mint amilyen a nemzetközi terrorizmus - közös fellépésre van szükség. A kapcsolatokat ugyanakkor kedvezõtlenül befolyásolta a 2008-as orosz-grúz háború, de mindkét fél felismerte, hogy az együttmûködésnek úgy "nincs sok értelme", ha csak azokról a kérdésekrõl beszélnek, amelyekben egyetértenek.
Kovács István szerint a NATO és Oroszország kapcsolatát mindkét oldalon a "stratégiai türelemnek" kell meghatároznia, hiszen mindkettejük érdeke az együttmûködés. Emellett a bizalomépítés is fontos feladat - fûzte hozzá.
Ivan Lucisin ezredes, a budapesti orosz nagykövetség katonai és légügyi attaséja arról beszélt, hogy a NATO és Oroszország együttmûködésének célja, hogy reagáljanak a közös fenyegetésekre. A kooperáció területei egyebek mellett a terrorizmus elleni harc, a kalózokkal szembeni fellépés, a légtérvédelem és az oktatás - fejtette ki.
Mint hangsúlyozta, a felek közötti bizalmat akadályozza a rakétavédelmi kérdés megoldatlansága. Oroszország nem akarja korlátozni a NATO-t a rakétavédelmi pajzs létrehozásában, de fontosnak tartja, hogy ne Moszkva kárára próbálják megvalósítani a tagállamok védelmét - mondta. Hozzátette: úgy kell elhelyezni a rakétákat, hogy azok ne érhessék el Oroszország területét.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója kiemelte, Oroszország "világhatalomként megmutatkozni akaró regionális hatalom", amelynek érdekérvényesítõ képessége a volt Szovjetunió területén és az azzal határos térségben a legnagyobb. Az ország legjelentõsebb nagyhatalmi eszköze az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött tagsága, a nukleáris fegyverei, az orosz haderõ, amely erõs, de "modernizációja várat még magára", továbbá az olajpiacon és a fegyverkereskedelemben betöltött szerepe - vélekedett.
Hangsúlyozta, Oroszországnak azért lényeges a rakétavédelmi pajzs kérdése, mert az leértékelheti atomütõerejét, vélt nagyhatalmi szerepének egyik kulcstényezõjét.
Forrás: Link