Posta Imre weboldala

Oroszokra vár a fürdõváros a bénázás évtizedei után
Irta: Bulcsu - Datum: 2013. May 27. 07:24:01

Teljes hir

A kormány a kistelepülések adósságrendezése keretében a legtöbbet, 3,2 milliárd forintot Harkányra költötte. Az eladósodottságot a város egy katasztrofális befektetésnek és a helyi erõk bénázásának köszönhette. Harkány most az orosz atomvárosokból érkezõ vendégekben bízik.

Kiadó és eladó – ilyen feliratokkal van tele az óriási alapterületû harkányi fürdõ. Az üdülõkomplexumok kapuin is eladó táblák sorakoznak. Az üdülési szokások átalakulása és a gazdasági válság keményen rajtahagyta a nyomát az egykor legnépszerûbb magyarországi fürdõvároson. A harkányiak most abban reménykednek, hogy a rekordméretû kormányzati adósságátvállalás kihúzza õket a bajból, és újból fejlõdési pályára állhatnak az évtizedes hanyatlás után.

A kormány a tavalyi költségvetésben átvállalta az 5000 fõ alatti települések devizaadósságát. Csak 14 olyan kistelepülés volt, melyrõl idénre halasztotta a döntést. Akkor a kormány azt mondta, hogy a szóban forgó önkormányzatok olyan vállalkozási jellegû nagyberuházásba fogtak, melyekbõl pluszbevételeket remélnek, ezért nem lenne igazságos, ha egy kalap alá vennék azokkal a forráshiányos önkormányzatokkal, amiknek esélyük sincs vállalkozói bevételre, ezért száz százalékosan konszolidáltak õket.

Az okfejtésnek ellentmondott, hogy a kapcsolódó beruházások jóval meghaladták az önkormányzatok teljesítõképességét, és hogy a 14 közül végül csak ötnek nem törölték el teljesen az adósságát. Harkány messze a legkirívóbb esett közöttük: a település lakosaira fejenként több mint 1,1 millió forint adósság jutott. Míg Harkány adóssága 4,6 milliárdra rúgott, milliárdos adóssága a kistelepülések között csak Bükkszéknek, Balatonfûzfõnek és Abának volt. A kormány két hete jelentette be, hogy Harkány adósságából 3,2 milliárdot kifizet.

Elvesztegetett évek

Harkány hosszú utat járt be, míg elnyerte a legeladósodottabb magyar település kétes értékû címét. A rendszerváltás környékén éppenséggel sikersztorinak számított egyedülálló adottságai miatt, amely ebben az esetben nem üres kifejezés. A harkányi gyógyvíz Európa-szerte ismert volt, a határok megnyílása után özönlöttek is ide a német turisták – az aranykor nyomai máig tetten érhetõek az itt-ott még felbukkanó Zimmer Frei feliratok és a tébláboló német nyugdíjasok révén.

Az általunk megkérdezett helyiek sóvárogva idézik fel az aranykort: óvoda, iskola, sportcsarnok épült, az elsõ önkormányzati választást megnyerõ, elõször kisgazda, késõbb fideszes színekben politizáló Bédy István agrárközgazdász pedig két évtizedre bebetonozta hatalmát. Bár a volt polgármester 2010-ben viharos körülmények között kényszerült távozni, a település a kilencvenes években még dinamikusan fejlõdött, 1999-ben a városi címet is megkapta. De aztán jött a stagnálás, majd a hanyatlás.

Harkány sorsa a fürdõtõl függ, ám a rendszerváltás után az a sajátos helyzet állt elõ, hogy a harkányiak nem voltak saját sorsuk urai. A helyi önkormányzat fele-fele arányban birtokolta a fürdõt a Baranya Megyei Önkormányzattal, és a stratégiai kérdések terén ritkán volt egyetértés; így maradt ki Harkány az elsõ Széchenyi terv által elindított nagy fürdõépítési és fejlesztési lázból a kétezres évek elején.

A kilencvenes évek csúcsidõszaka után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a harkányi víz gyógyereje nem elég, a vendégek többre vágytak, a fürdõ elhanyagoltsága és elmaradottsága pedig egyre látványosabbá vált. Ezzel párhuzamosan elkezdõdött a forgalom máig tartó visszaesése: a csúcsidõszak évi 1,1 milliós vendégszáma mára 550 ezerre csökkent.

Az évszázad legõrültebb üzlete

Nem csoda, hogy a frusztrált harkányiak ilyen körülmények között kifejezetten örültek annak az ügyletnek, amelyet visszanézve leginkább õrültségnek nevezhetünk. 2006-ban a megyei önkormányzat eladásra kínálta tulajdonrészét a harkányi fürdõben, a helyi önkormányzat pedig élt elõvásárlási jogával, és elõteremtette a vételárat: a város akkori éves költségvetését jóval meghaladó 1,65 milliárd forintot svájci frank alapú kötvény kibocsátása révén.

Svájci frank alapon eladósodni akkoriban mind az önkormányzatok, mind a magánszemélyek esetében divatos szokásnak számított, a már meglévõ egymilliárdos adósságállományra rávállalni még 1,65 milliárdot igencsak kockázatos húzásnak tûnt, és a katasztrófa nem is maradt el. A magát túlvállaló városnak az égetõen szükséges fejlesztésekre már nem futotta, a fürdõ pedig maga is egyre jobban eladósodott – valószínûleg nem teljesen függetlenül attól a sajátos üzletpolitikától, amelynek köszönhetõen megyei és országos notabilitások százai jutottak ingyenes éves VIP belépõkhöz. Slusszpoénként a megyei önkormányzat aztán a Mecsek másik oldalán, Orfûn húzott fel egy élményfürdõt, többek között a Harkánytól kapott pénzbõl.

2008-ban beköszöntött a gazdasági válság és elszabadult a svájci frank árfolyama, egyik napról a másikra totálisan eladósítva a várost. A városvezetés 2010 tavaszán már azon gondolkodott, hogy magánbefektetõt von be a fürdõ üzemeltetésébe, a helyiek idegeit pedig egy újabb befulladt beruházás, a városközpont felújítása borzolta. Ez utóbbi során az önkormányzati hivatalt ideiglenesen egy panzióba helyezték 2009-ben, azzal a felkiáltással, hogy egy évvel késõbb majd az új városházára költözhet vissza – a hivatal azóta is a néhai Stefáni panzióban állomásozik, miután a befektetõ nyomtalanul eltûnt. 2010-ben a város már csak újabb és újabb hitelinjekciók révén tudta megõrizni a mûködõképességét, de a közalkalmazottak idõben való fizetésére így sem futotta.

Harkányi rendszerváltás

„A postamaci is megnyerte volna a választást a Pistával szemben, ha elindul” - jellemezte a 2010-es hangulatot a helyi közügyekre rálátó egyik forrásunk. Az 1998-ban és 2002-ben 75, 2006-ban pedig 61 százalékkal gyõzõ Bédy István megalázó vereséget szenvedett az addig szinte teljesen ismeretlen független jelölttõl, Imri Sándortól. Bédy mindössze a szavazatok negyedét tudta megszerezni.

A rekordméretû hitelállomány mellett az új városvezetés 400 milliós lejárt szállítói tartozást örökölt meg, miután már a közszolgáltatóknak sem volt képes fizetni a város – ezt a követelésállományt 2012 végére sikerült nagy nehezen rendezni. Az új vezetés nem elsõsorban a fürdõ megvételében látja a Bédy-éra legnagyobb bûnét, mindez szerintük is olyan kényszermegoldás volt, amelyet a fürdõ lehetetlen tulajdonjogi helyzete kényszerített ki. A kisváros azonban már addig is túlvállalta magát: olyan intézmények sorát tartotta fenn, amelyek nem tartoztak a kötelezõ önkormányzati feladatok közé, illetve anélkül vásárolta fel a helyi ingatlanokat, hogy aztán azokkal bármit kezdett volna.

A tûzoltás során rengeteg tevékenységet kiszerveztek, a városházi apparátust leépítették, és így 2012-re a város likviditása legalább helyreállt, ám az igazán nagy problémák terén nem sikerült elõrelépni. A város folyamatosan bukta el a fejlesztési pályázatokat az önerõ hiánya miatt, amiben a gazdaságiak mellett politikai indokok is szerepet játszottak, miután a megye fideszes vezetése képtelen volt együttmûködni a szintén jobboldali, ám független Imri Sándorral. Emellett végül magánbefektetõt sem sikerült találni a gyógyfürdõbe.

2012 decemberében a képviselõ-testület Horváth Tamás fideszes alpolgármester vezetésével bizalmatlansági indítványt nyújtott be Imri ellen, majd feloszlatta önmagát – ezzel párhuzamosan az országos Fidesz vezetés feloszlatta a párt helyi csoportját.

Az idõközi választáson a Fidesz nagy erõkkel készült visszahódítani Harkányt, a csodafegyver pedig az állami adósságátvállalás volt, amely Harkány esetében épp az óriási adósságállomány miatt 2013-ra csúszott. A Fidesz fõ kampányüzenete az volt, hogy az adósságátvállalást csak egy kormányhû városvezetés tudja elintézni, és jelzésértékû módon az adósságról nem Imri, hanem kihívója, a semmilyen formális pozícióval nem rendelkezõ Baksai Tamás tárgyalt Budapesten, Más kérdés, hogy a régi-új városvezetéshez közeli forrásaink szerint eközben a háttérben zavartalanul folytak a tárgyalások az önkormányzat és a minisztérium között.

Jöjjön az orosz atomvárosok népe!

Imri végül szorosan ugyan, de megverte kihívóját, a Fidesz-KDNP jelöltjei csúfosan leszerepeltek, és május 10-én az adósságátvállalás kérdése is rendezõdött, miután a 4,6 milliárdos adósságállományból 3,2 milliárdot kifizetett az állam. Mindez mind a városvezetés, mind a helyiek reményei szerint egy új korszak kezdete.

Bár még így is marad 1,4 milliárdos hitelállomány, ezt a hitelezõ bankkal való megállapodás értelmében 2033-ig kell visszafizetni forintalapon, ráadásul a törlesztés megkezdésérere türelmi idõt is kap a város, ami elég lehet az égetõ fontosságú fejlesztések beindításához, mondja Biró Károly, Harkány jegyzõje. A fürdõvárosnak ugyanis 500 milliós éves adóbevétele van, aminek egy részét most fejlesztésekre lehet fordítani: idén 100, jövõre pedig már 200 milliós fejlesztési kerettel számol az önkormányzat, amely az önerõk biztosítására is képes lehet a pályázatok esetében.

A fürdõ helyrehozása azonban önmagában nem elég, új stratégiák kellenek. A Harkányt eddig éltetõ német vendégforgalom mostanra nagyobbrészt elapadt, ugyanakkor megjelentek az Oroszországból érkezõ vendégek, akikbõl eddig Hévíz csinált szerencsét. Harkány most ennek a forgalomnak a lefölözésében reménykedik, miután Hévíz lassan eléri a maximális kihasználtságot. A település már több orosz atomvárossal kapcsolatba lépett, ahol nagy igény lenne a harkányi gyógyvízre, ráadásul a fizetõképes kereslet sem jelenthet gondot. Bár az egymilliárdos wellness fejlesztés tavaly kútba esett, talán új értelmet nyerhet a nyolcvanas évek végén a harkányi fürdõben a túlzsúfoltságra használt mondat: „annyian vannak, mint az oroszok”.

http://hvg.hu/gaz...gyelt_furd