Posta Imre weboldala

Biztatja, de nem segíti a kormány a becsületes árulkodókat
Irta: postaimre - Datum: 2013. May 27. 14:29:58

Teljes hir

Van egy õszinte kérdésem rohadt zsidó banda! A qva anyátok hogy van? Ölég disztingvált voltam? Diplomatikus?
Látott valami nagy disznóságot egy hivatalban, de nem tudja, hogyan leplezhetné le? A kormány szeretne segíteni azokon, akik hasonló helyzetbe kerülnek, ezért átszervezi a korrupciógyanús ügyek bejelentésének módját. A kormány házon belül vizsgálná ki a korrupciós ügyeket, de ezzel több baj is van: a vizsgálat függetlenségét nem tudják biztosítani, ráadásul a feljelentõ környezete mindig azt lesi, ki árulkodhatott.

Az üzenet rövid volt és velõs. Megölnek engem is és a családomat is, ha nem hagyom abba a spicliskedést. Fel voltam készülve a támadásokra, de azt nem gondoltam, hogy a szeretteimet is belekeverik. Meg kell valljam, félek - mondta a budapesti parkolási maffiát lebuktató Duka József parkolóõr a Blikknek, miután elindult az ügyben a nyomozás. Duka Józsefet már nem lehet megvédeni. A parkolási cégnél történt visszaélésekrõl bizonyítékokat szolgáltató bejelentése után elbocsátották és megfenyegették. A kormány most a Duka Józsefhez hasonló becsületes embereknek szeretne segíteni egy - várhatóan jövõ januárban életbe lépõ - törvényjavaslattal.

Közérdekû bejelentõk azok az emberek, akik a közösség érdekeit elõrébb helyezik egyéni érdekeiknél, személyes biztonságuknál, és bejelentik a munkahelyükön tapasztalt visszaéléseket. A korrupció csak a legritkább esetben derül ki, ha pedig kiderül, bizonyításuk nagyon nehéz, éppen ezért a közérdekû bejelentések segíthetik a hatóságok munkáját.

Négy helyen panaszkodhatunk

A javaslat értelmében bárki bejelentést tehet, ha úgy gondolja, hogy valami visszás dolgot tapasztalt a környezetében. Például amennyiben valaki egy nagyobb állami szervnél észreveszi, hogy a felettese rendszeresen, nagy tételben lopja a gémkapcsokat, és azzal a privát cégében fûzi össze a papírokat, akkor az ügyet sejtõ dolgozónak négy lehetõsége lesz a bejelentésre.

Forrás: AFP
Nem gépkapcsokkal foglalkoznak

Fordulhat a hatóságokhoz, az ombudsmanhoz, bejelentheti az esetet az interneten, vagy megkeresheti a munkahelyén mûködõ integritás tanácsadót. Az integritás tanácsadók azok, akik a nagyobb állami szerveknél kezelik a korrupciós kockázatokat, a kormánytisztviselõk közül választja ki õket az intézmény vezetõje a KIM jóváhagyásával. Az elektronikus úton beérkezett bejelentéseket az ombudsman kezeli majd. Az így beérkezett bejelentésekkel pedig két dolgot tehet az állampolgári jogok biztosa: vagy kivizsgálja, vagy az illetékes integritás tanácsadóhoz továbbítja az ügyet, aki minden adatot megismerhet, kivéve, ha valaki arra kéri az ombudsmant, hogy ne adja ki azokat.

Az uram-bátyám világ probléma

"A bizalom megléte a legfontosabb a bejelentõ-rendszerek mûködésénél" - mondta egy korrupciós ügyekkel foglalkozó szakember, aki ismeri a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellekkel foglalkozó részlegének munkamódszerét is. Szerinte a bejelentõ rendszerek csak azután kezdenek el hatékonyan mûködni, ha a dolgozók úgy látják, biztonságban vannak és van eredménye a bejelentéseiknek, de a törvénytervezet egyáltalán nem ilyennek néz ki.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
A fõnök emberének kell jelenteni a fõnök stiklijeit

A magyar állami szervezeti kultúra és az uram-bátyám miatt minden bizonnyal a fõnök által kinevezett integritás tanácsadó az utolsó, akihez fordulna valaki az információval, mert egyszerûen nem bízik bennük - mondták egyöntetûen az [origo] által megkérdezett, korrupcióval foglalkozó szakértõk, akik azt is megjegyezték, hogy egy új rendszer bevezetésével biztosan több lesz a bejelentés, de az nem jelenti azt, hogy kisebb lenne a korrupció.

A közérdekû bejelentõk védelmének lényege, hogy a bejelentõt ne érhesse retorzió azért, hogy szóvá tesz olyan visszaéléseket, rendellenességeket, amelyek sértik a szervezet vagy a közösség érdekeit. Mivel ezek a szervezet vezetését is érinthetik, fontos, hogy a bejelentések kivizsgálásáért felelõs személy vagy szerv, széles autonómiával bírjon - mondta Léderer Sándor, a K-Monitor Független Közpénzfigyelõ Iroda vezetõje. A kizárólag a szervezet vezetõjének alárendelt tanácsadó ezt nem tudja garantálni. A tanácsadókról szóló, februárban megjelent rendelet külön kiemeli, hogy "az integritás tanácsadó a hivatali szervezet vezetõjének közvetlen irányítása alatt áll", az ezt kiküszöbölõ garanciákat pedig a tapasztalatok szerint könnyû kijátszani.

Sértettség, düh, bosszúvágy

A GVH már évek óta mûködtet bejelentõ rendszereket. Egyrészt a hivatal erre szolgáló felületén bárki bejelentheti a tisztességtelen piaci magatartásra utaló jeleket, amiért akár informátori díjat is kaphat. Ez a pénz az ügyben kiszabott teljes bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint lehet. Másik eset, ha egy kartellben résztvevõ cég szolgáltat a kartellt leleplezõ információkat. Ekkor alkalmazható a versenyhivatal engedékenységi politikája, aminek keretében az együttmûködõ cég mentesülhet a bírság kifizetése alól.

Forrás: MTI/Czimbal Gyula
A GVH-nál jutalmat kaphatnak a bejelentõk

"Legtöbbször sértettség, düh és bosszúvágy sodorja az embereket a GVH felé" - mondta a GVH-s szakember, aki krimibe illõ történeteket mesélt a bejelentõkkel való találkozókról. "Volt, aki kocsmában vagy utcán akart találkozni, de volt olyan is, aki anonim e-mail címrõl keresett meg minket, és úgy küldte el a dokumentumokat". Szerinte a hivatal dolgozói garantálták a bejelentõk homályban maradását, és a nyomozásokat, rajtaütéseket is úgy intézték, nehogy kiderüljön, honnan kapták a fülest. Mindig egy sokkal általánosabb vizsgálatot folytattak, mint amirõl a bejelentés szólt, a fülesként kapott dokumentumokra pedig csak a legritkább esetben volt szükség egy bíró engedéllyel végrehajtott rajtaütés után - mondta a szakértõ.

A hülyeségen el lehet bukni

"Az emberi hülyeség azonban mindig benne van a pakliban, mert volt olyan is, aki a kocsmában hangosan dicsekedett azzal, hogy ezt és ezt én dobtam fel" - mesélte egy másik bejelentõ-rendszerekkel foglalkozó szakember, aki azt is elmondta, hogy mikor egy bejelentés nyomán a GVH vagy más hatóság vizsgálódni kezd, akkor az egész érintett szakma azt próbálja kideríteni, ki volt a tippadó, ezért rendkívül körültekintõ módon kell folytatni a vizsgálatokat.

Ez történt a malomkartell leleplezésénél is, ahol a Cerbonánál dolgozó vezetõ megelégelte a kartellezési gyakorlatot és a volt munkahelyén lemásolt CD-vel a GVH-hoz fordult. "Az elsõ munkanapom 2007. szeptember 3-án volt a cégnél. Már az elõzõ héten felhívott a fõnököm, hogy az elsõ munkanapomat nem Székesfehérváron kezdem, hanem vele és egy közvetlen beosztottjával a Gyermely Rt. székhelyén kell találkoznunk reggel kilenckor. Kérdeztem, mivel kell készülnöm, de azt mondta, semmi különössel; ez legalább olyan furcsa volt, mint az, hogy azt mondta: ez egy rendkívül titkos tárgyalás lesz. Azt is kérte, hogy ezért a mobilomat harmadikán reggel már be se kapcsoljam, hogy utólag ne lehessen visszakeresni a cellainformációkat" - mesélte még 2009-ben az Indexnek a malomipar felosztásáról a bejelentõ, aki 2008 tavaszán határozta el, hogy nem kíván tovább részt venni a kartellezésben.

Leginkább az háborította fel, hogy a legalapvetõbb, még a legszegényebbek által is megvásárolt élelmiszerek alapanyagával nyerészkedtek. Úgy érezte, hogy fogyni kezd körülötte a levegõ, "ezután döntöttem el, hogy tovább nem leszek lojális a munkaadómhoz, és már Székesfehérvárról hazafelé jövet elhatároztam, hogy a versenyhivatalhoz fordulok" - idézte fel a bejelentõ a GVH megkeresésének elõzményeit. A volt Cerbona-dolgozó ezt követõen rendszeresen kapott fenyegetéseket; vonalas és kaputelefonját is ki kellett köttetnie az éjszakai zaklatások miatt.

A magáncégek nem hagyják veszni a pénzt

A hazai magánszektor bõségesen szolgáltat tapasztalatot arra, hogyan kéne mûködnie egy hatékony bejelentõ-rendszernek, ugyanis a legtöbb nagy cégnél mûködik ilyen. A vállalatok egyszerûen nem engedhetik meg azt a luxust, hogy nem áldoznak erre, hiszen a felmérések szerint globálisan egy cég nyereségének 5-7 százaléka folyik el különbözõ visszaélések útján - mondta Biró Ferenc, az Ernst and Young partnere, a Visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások üzletágvezetõje. Szerinte azoknál a cégeknél, ahol mûködik ilyen bejelentõ rendszer, ott csökkent a visszaélések mértéke.

A menedzsment olyan munkát adott, hogy rendszeresen borítékokat kellett szállítani valakinek; egy cég igazgatója a dolgozókkal a konkurens cég ügyeit intéztette; a vállalat igazgatója a cég helikopterén ment vadászni, és a töltényeket is a cég számlájára vette - jellemzõen ilyen panaszok bukkannak fel a magánszférában.

A legtöbb amerikai illetve nyugat-európai tõzsdéken jegyzett cégnél mûködõ bejelentõ rendszerek egy része kiszervezve mûködik, míg másik részük házon belül, egy teljesen elkülönült, ezzel foglalkozó csapattal oldja meg a feladatot, Magyarországon ez még ritka. A gyakorlatban úgy kellene mûködnie a rendszernek, hogy van egy forródrót vagy egy e-mail cím, amin a simlisséget sejtõ dolgozó elküldheti az információit. A beérkezõ bejelentéseket ezután feldolgozzák, kivizsgálják és az eredményt a cég megfelelõ szintû vezetõihez továbbítják, aki dönt arról, mit kezd az információval.

A közérdekû bejelentést szabályozó törvénytervezet a magánszféra tapasztalatait nem igazán vette figyelembe, viszont egy teljesen új bejelentõ-mechanizmust ajánl a privátszférának a már meglévõ hivatalos hatósági út mellé. Ez az új intézmény a bizalmi ügyvéd lesz, akit a cégek megbízási szerzõdéssel alkalmazhatnak azért, hogy fogadja a bejelentéseket, segítse a bejelentõket. A kormány szerint ezzel az ügyvédi titoktartás védi a bejelentõ személyét, aki így jogilag helytálló tájékoztatást kaphat lehetõségeirõl és jogairól, és elõszûrõként is felfoghatja az érdemi információt nem tartalmazó bejelentéseket. Biró szerint ez nem ideális megoldás: "annyira kicsi a magyar piac, hogy nagyon kevés megfelelõ tapasztalattal rendelkezõ ügyvédi iroda tudna megfelelni a szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak".
Link