Mióta vagyunk fehér bõrûek?
Irta: postaimre - Datum: 2013. May 31. 07:48:09
Egyszer csak éppen 11 ezer éve mentünk mendegéltünk és azon kaptuk magunkat, hogy elvesztettük a bõrünk fekete színét. Én a mai napig is keresem, de gondolom a sárgák, rézbõrûek, rózsaszínnûek is így jártak. Ezek vagy teljesen hülyék, vagy annak néznek. Legfrissebb kutatások szerint az európaiak az ötezer éve a Stonehenge-t is építõ népek elõtt mindössze hatezer évvel veszítették el afrikai õseiktõl örökölt sötétebb bõrszínüket.
Teljes hir
Egyszer csak éppen 11 ezer éve mentünk mendegéltünk és azon kaptuk magunkat, hogy elvesztettük a bõrünk fekete színét. Én a mai napig is keresem, de gondolom a sárgák, rézbõrûek, rózsaszínnûek is így jártak. Ezek vagy teljesen hülyék, vagy annak néznek. Legfrissebb kutatások szerint az európaiak az ötezer éve a Stonehenge-t is építõ népek elõtt mindössze hatezer évvel veszítették el afrikai õseiktõl örökölt sötétebb bõrszínüket.
Egyértelmû összefüggés figyelhetõ meg a bõrpigmentáció és a földrajzi szélesség között: azok a népek, amelyek hosszabb idõt töltenek el magasabb földrajzi szélességeken úgy alkalmazkodnak a környezethez, hogy elveszítik azt a fajta pigmentképzõdést, ami az alacsonyabb szélességi körökön élõ emberekre jellemzõ – monda el Sandra Beleza, a portugál Porto Egyetem munkatársa, kutatásvezetõ a NewScientistnek.
A világosabb színû bõr ugyanis több létfontosságú D-vitamint képes elõállítani napfény hatására, mint a sötétebb színû bõr. Azt már tudjuk, hogy a mai ember mintegy 45 ezer éve vándorolt be Európába, de az nem volt világos, mikor „fakult ki” a bõrszíne. A Beleza vezette kutatócsoport három, a világosabb bõrpigmentációért felelõs gént vizsgált. Noha ezek a gének minden népcsoportban megtalálhatók, jóval általánosabbak az Európában, mint például az Afrikában élõk körében, és éppen ez magyarázza azt a bõrszín-különbséget, ami megfigyelhetõ az európai és a nyugati-afrikai népességek között.
A kutatócsoport 50 európai és 70 szubszaharai származású ember genomját elemezve állapította meg, hogy a három gén – és a világosabb bõrszín – 11 000-19 000 évvel ezelõtt terjedt el az európai népcsoportok körében. Vagyis jóval azután, hogy az elsõ modern emberek megérkeztek Európába – mondta el Beleza a NewScientistnek. A portugál kutatási eredmények alátámasztják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek révén úgy gondoltuk, hogy a modern ember nem rögtön azután veszítette el sötétebb bõrszínét, hogy megérkezett Európába – mondta el a NewScientistnek Katerina Harvati, a németországi Tübingen Egyetem munkatársa.
Korábban Spanyolországban és Olaszországban 40 000-50 000 éves neander-völgyi csontmaradványok DNS-elemzése azt mutatta ki, hogy a Dél-Európában élõ unokatestvéreinknek világosabb bõrszíne volt, mint máshol élõ társaiknak, hajuk színe pedig vöröses volt. De a neander-völgyiek mintegy 28 000 éve haltak ki, vagyis jóval azelõtt, hogy a mai ember világosabb bõrszínû lett. Nyilvánvaló tehát, hogy – bár genetikusok kimutatták, hogy a két faj keveredett egymással - nem Európában élt unokatestvéreinktõl származik ez a hasznos helyi alkalmazkodás.
Ez elsõ megközelítésre nehezen magyarázhatónak tûnik, de mindjárt érthetõbb, ha azt tételezzük fel, hogy a keveredés még a Közel-Keleten megtörtént, amikor a két faj elõször találkozott egymással. Abban a régióban a neander-völgyinek sötétebb bõrszíne lehetett, ez lehet az oka, hogy a keveredés után sem világosodott ki bõrszínünk – mondta el Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa a NewScientistnek. Harvati szerint a Neander-völgyiek bõrszíne is változó lehetett, ami nem is csoda olyan faj esetében, amely földrajzilag nagy területet népesített be.
Link