Csökken a nyugati nemzetek IQ-ja
Irta: lica - Datum: 2013. June 01. 20:45:31
Ha az összeesküvés elméletek nem lennének igazak, akkor ez sem következett volna be. Mint tudjuk elõre eltervezték az elhülyítést amit most tudományosan igazolnak is.
Egy új tanulmány szerint a nyugat-európaiak IQ-ja az elmúlt évszázad során nem kevesebb, mint 14,1 ponttal csökkent.
Teljes hir
Elõzmény Link
"Egy metaanalitikai tanulmánnyal, az egyszerû vizuális reakcióidõ mérésével teszteltük azt a feltevést, mely szerint a viktoriánus kor nemzedéke okosabb volt a high-tech eszközöket használó modern lakosságnál" - írták az Intelligence szaklapban megjelent tanulmány szerzõi. "A reakcióidõ szoros összefüggésben van az általános intelligenciával és az észlelés elemi mércéjeként tekintenek rá"
Az eredmények többeket meglephetnek, különösen, hogy a kutatók a vizuális reakcióidõt mérték, pedig egy digitális világban, ami folyamatosan próbára teszi a figyelmünket, azt gondolnánk, hogy a ma embere gyorsabban reagál a vizuális ingerekre. A kutatók szerint azonban nem is errõl van szó.
A viktoriánus kor nagyjából 1837-tõl 1901-ig tartott, az eredményeket 1889 és 2004 közötti adatok mérésébõl állapították meg, melyeket Michael A. Woodleya, a brüsszeli Vrije Egyetem, Jan te Nijenhuis, az Amsterdami Egyetem, és Reagan Murphy, az írországi Cork Egyetem kutatói elemeztek ki.
Hogyan alakulhatott ki ez a visszaesés? A korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a 20. században a magasabb intelligenciahányadossal rendelkezõ nõk az átlagot tekintve kevesebb gyermeket vállaltak, ami azt jelenti, hogy a populáció gyarapodását az alacsonyabb IQ-val rendelkezõk segítették elõ. Idõvel a kevésbé intelligens utódok száma hatással lehet az adott földrajzi régió általános intelligenciahányadosára.
A mérések szerint a nyugati populációk általános IQ-ja évtizedenként 1,23 ponttal csökkent. "Ezek az eredmények egyöntetûen jelzik, hogy az általános intelligencia szempontjából a viktoriánusok lényegesen okosabbak voltak, mint a modern nyugati társadalmak" - mondja ki a tanulmány, ami más tekintetben is kedvezõbben ítéli meg a viktoriánus kort.
Kiemeli, hogy akkoriban kezdett virágozni a gazdasági hatékonyság, és az egy fõre jutó tudományos és mûszaki innovációk száma, valamint a tudományos géniuszok száma is akkoriban tetõzõdött, melyet stabil visszaesés követett.
Az IQ (intelligence quotient, azaz intelligenciahányados) egy viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége (értsd: intelligenciája) és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkezõ személy szellemi teljesítménye között milyen mértékû pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható.
Az intelligencia számszerûsítésére többféle módszert dolgoztak ki a kutatók. Az egyik legismertebb eljárást a német származású Stern dolgozta ki, ezt vette át 1916-ban, Terman. Az intelligenciahányados megállapítására többnyire a Mill Hill Szótártesztet, az úgynevezett Raven-tesztet (Raven's Advanced Progressive Matrices) együtt használják, amelyeket Raven angol pszichológus a harmincas években dolgozott ki.
A különbözõ társadalmi csoportok approximált IQ-görbéje; alakjában közelít a normál eloszlás görbéjéhez.
Az intelligencia tesztelése a Stanford–Binet-teszttel kezdõdött, amit 1905-ben hoztak létre diákok részére. Úgy tartották, hogy az átlagosnál alacsonyabb értelmi képesség nem azt jelenti, hogy nem képes tanulni a diák, hanem hogy több segítségre van szüksége.
A modern intelligenciamérés statisztikai skálázást alkalmaz. A teszten elért lehetséges pontszámokat kell IQ számokká skálázni. Ehhez feltételezik, hogy az emberek teljesítménye a teszteken az úgynevezett normális eloszlást követi. A skálázást ezek után úgy dolgozzák ki, hogy egy adott népcsoport, amelynek IQ-tesztjérõl van szó, átlagos teljesítménye 100 legyen. Az IQ egységét pedig úgy állapítják meg, hogy 15 pont legyen a szórás. Léteznek 16 illetve 24-es szórású normális eloszlást adó tesztek. Ezért önmagában nem elég azt mondani, hogy valakinek ennyi és ennyi az IQ-ja, hozzá kell tenni, hogy milyen szórású skálán.
Link