Mindenki megdöbbent: eltûntek másfél millióan Németországból
Irta: postaimre - Datum: 2013. June 03. 06:36:22
Biztos nem tudták összeszámolni a máig is harcoló SS, Luftwaff és Wermacht alakulatokat, melyek hirtelen a semmibõl csak úgy elõtûnnek. Németországban elvégezték az elsõ népszámlálást az 1990-es újraegyesítés óta, a vizsgálat szerint 1,5 millióval kevesebben laknak az országban, mint a szakértõk eddig gondolták.
Teljes hir
Biztos nem tudták összeszámolni a máig is harcoló SS, Luftwaff és Wermacht alakulatokat, melyek hirtelen a semmibõl csak úgy elõtûnnek. Németországban elvégezték az elsõ népszámlálást az 1990-es újraegyesítés óta, a vizsgálat szerint 1,5 millióval kevesebben laknak az országban, mint a szakértõk eddig gondolták.
A 2011-ben végzett felmérésnek a hét végén megjelent adatai szerint Németországban 80,2 millióan laknak, szemben a szakértõi becslésekben szereplõ 81,7 millióval. A statisztikusok fõleg a bevándorlók számát becsülték túl, az adatok szerint 6,2 millió külföldi állampolgár él az országban, ami 1,1 millióval – 14,9 százalékkal – marad el a becslésektõl.
1987 óta nem számlálták meg a németeket
Az eltérés fõ oka a legutóbbi népszámlálás óta eltelt idõ hosszúsága. Az NDK-ban utoljára 1981-ben, Nyugat-Németországban 1987-ben mérték fel a lakosságot, és azóta csak becslések készültek, amelyek az idõ múlásával egyre pontatlanabbak voltak – vélik szakértõk.
Hirdetés
A német lakosság csaknem 20 százalékának külföldi gyökerei vannak. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akiknek legalább az egyik szülõje 1995 után költözött az országba. A 15 milliós tömeg nagy részének, 60 százalékának van német állampolgársága. A migráns hátterû népesség jellemzõen az ország nyugati részén és nagyvárosokban él, a helyi lakossághoz viszonyított arányuk Baden-Württemberg tartományban, illetve Hamburgban és Berlinben a legnagyobb, egyaránt 25 százalék körüli. A származási országot tekintve 18 százalékos részaránnyal a török származásúak csoportja a legnagyobb, õket követi a lengyel származásúaké 13 százalékos részaránnyal. Jelentõs még az orosz, a kazah és az olasz származásúak aránya is.
A népesség korszerkezete lényegében nem változott a legutóbbi népszámlálásokhoz képest. A 18 éven aluliak és a 18–29 éves korosztály aránya 16-16 százalék, a 30 és 49 év közöttiek a teljes lakosság 30 százalékát adják. A legnagyobb – a teljes lakosság mintegy 40 százalékát alkotó – csoport a 49 éven felülieké, az 50 és 65 év közöttiek és a 65 éven felüliek aránya egyaránt 20 százalék körül van.
A nemi összetétel enyhe nõi többséget mutat, 41,1 millió nõre 39,1 millió férfi jut. A házasságok száma 18,2 millió, az azonos nemû párok által létesített bejegyzett élettársi kapcsolatoké 34 ezer. A lakosság kétharmada, 66,8 százaléka keresztény, az iszlám vallásúak aránya 1,9 százalék. A lakosság 10,5 százaléka felekezeten kívüli. A volt NDK területén 33 százalék, a nyugati tartományokban 6 százalék a vallástalanok aránya.
Sosem voltak még ilyen képzettek
A képzettségi és foglalkoztatási szerkezet jelentõsen átalakult: a német lakosság képzettebb, mint bármikor korábban, és történelmi csúcsra emelkedett a valamiféle munkát végzõk aránya is. A semmilyen végzettséggel nem rendelkezõk aránya csupán 5 százalékos, és míg a 65 éven felüliek közül csupán 10 százalék rendelkezik felsõfokú végzettséggel, a 30–49 éves korosztályban már meghaladja a 20 százalékot a diplomások aránya. Az országban csecsemõtõl aggastyánig minden második ember dolgozik. A 30–49 év közötti korosztály a legaktívabb, körükben a férfiak 90 százaléka és a nõk 80 százaléka áll munkaviszonyban.
A németek többsége az évtizedes hagyományoknak megfelelõen bérlakásban lakik, de ebbõl a szempontból jelentõs régiós különbségek mutatkoznak. A lakosság egészét tekintve 55,2 százalék a bérlakásban élõk és 45,8 százalék az öröklakásban élõk aránya. A berliniek közül csupán 15,6 százalék lakik saját tulajdonú otthonban, míg Saar-vidék tartományban 62,8 százalékos az öröklakásban élõk aránya.
Kevesebb pénzt kap Berlin
A népszámlálási adatoknak komoly pénzügyi hatásuk is van, mert elsõsorban a lakosságszám alapján formálódik a tartományok fejlettségi különbségeinek kiegyenlítését célzó újraelosztási rendszer. A tartományi rangú Berlinben például a becslésekhez képest 180 ezerrel kevesebben, összesen 3,3 millióan laknak a népszámlálás alapján, amibõl a kölni FiFo pénzügyi kutatóintézet számításai szerint az következik, hogy évente 515 millió euróval kevesebb pénz jár a fõvárosnak a pénzügyi szolidaritási rendszer (Länderfinanzausgleich) forrásaiból.
Link