Egyedülálló csalássorozat: 27 milliárd párolgott el
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 31. 06:04:43
Hûtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt tett feljelentést a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal egy szövevényes ügyben, amelyben az állami Eximbank Zrt. korábbi vezetése egy moszkvai bevásárlóközpont fantomépítkezését támogatta. Úgy juttatott csaknem 124,2 millió eurós hitelhez egy offshore vállalkozást és a magyar Harcon Zrt.-t, hogy azok egy kapavágást sem ejtettek az építkezésen, s egy fillér önrészt sem vállaltak. A Harcon Zrt. végelszámolással megszûnik, az offshore cégek felszívódtak, a pénz eltûnt. A kárt a magyar adófizetõknek kell állniuk.
Teljes hir
Hûtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt tett feljelentést a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal egy szövevényes ügyben, amelyben az állami Eximbank Zrt. korábbi vezetése egy moszkvai bevásárlóközpont fantomépítkezését támogatta. Úgy juttatott csaknem 124,2 millió eurós hitelhez egy offshore vállalkozást és a magyar Harcon Zrt.-t, hogy azok egy kapavágást sem ejtettek az építkezésen, s egy fillér önrészt sem vállaltak. A Harcon Zrt. végelszámolással megszûnik, az offshore cégek felszívódtak, a pénz eltûnt. A kárt a magyar adófizetõknek kell állniuk.
Az exporthitelezés történetében egyedülálló csalássorozatot tárt fel a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (Kehi), amely feljelentést tett a Legfõbb Ügyészségen a magyar export ösztönzésével megbízott Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt., valamint a magyar Harcon Zrt. és egy offshore cég szerzõdése kapcsán. A kacifántos ügyben a magyar állam tulajdonában álló Eximbank azért juttatott 124,2 millió eurós (mai árfolyamon 37 milliárd forintos) hitelt egy kazah bankon keresztül egy offshore cégnek, mert az azt állította, egy moszkvai bevásárlóközpont kivitelezésében a magyar Harcon Zrt. fõvállalkozóként vesz részt. A hitelbõl ténylegesen 81,2 millió eurót (24,2 milliárd forintot) folyósítottak, de az építkezésen – a ma már végelszámolás alatt álló – Harcon Zrt. egy kapavágást sem ejtett, sõt idõközben az offshore cég is eltûnt.
A luxemburgi bejegyzésû Samuel Finance S. A. R. L.-nek mint megbízónak a Harcon úgy lett a fõvállalkozója, hogy a Samuel tulajdonosaival nem is találkozott a Harcon Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szakall Zoltán. Az ügy másik érdekessége, hogy a Harcon Zrt. – miután az Eximbank a szintén állami Mehib Zrt.-nél biztosította az ügyletet – alvállalkozói szerzõdést kötött egy másik titokzatos offshore céggel, amely szintén köddé vált. A Gamematch Ltd. elvileg az építkezés kivitelezését végezte volna, legalábbis papíron. A Harcon Zrt. képviselõi a több tíz milliárdos szerzõdés ellenére sem találkoztak személyesen a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Gamematch tulajdonosaival sem. Sõt, elmondásuk szerint nem is ismerik a pontos tulajdonosi szerkezetét. Az ügyben szereplõ offshore cégek korábbi elérhetõsége érdekes módon azonos, de állítólag ez sem tûnt fel senkinek sem a hitelt adó Eximbankban, sem a Harcon Zrt.-ben.
A kivitelezõk nem is látták a magyar „építõcéget”
Az ügyletben az Eximbank pénze végül a Harcon számláin landolt, és ennek zömét továbbutalták a rejtélyes alvállalkozónak, akinek se híre, se hamva. Az ügyben közremûködött ugyan egy kazah bank, a BTA is egyfajta biztosítékként, ez a pénzintézet azonban már tavaly a csõd küszöbén állt, és nem tud fizetni az Eximbanknak. Így a magyar bank kárát a szintén állami tulajdonú Mehib Zrt.-nek kell megtérítenie, mert az ügyletre biztosítást vállalt. Mivel a Mehib pénzügyi káraira állami készfizetõ kezesség van, ezért az ügyletbõl származó veszteségeket a költségvetésnek, vagyis végsõ soron a magyar adófizetõknek kell állniuk. Az Eximbank kára 27 milliárd forintot tehet ki.
Az ellenõrzés során kiderült, hogy a Harcon Zrt. valójában nem végzett tényleges építkezési tevékenységet a bevásárlóközpontnál (noha éppen a magyar export elõsegítése miatt jutott a hitelhez). Sõt, sem a Harcon Zrt. képviselõjével, sem pedig az állítólagos alvállalkozójával nem találkozott a moszkvai helyszínen az építkezést a valóságban lefolytató török ENKA S. A. vállalat. A Kehi szerint mindez arra enged következtetni, hogy a Harconhoz köthetõ „építkezés” csak papíron valósult meg, a számlákat bemutatták az Eximbanknak, amely a feltételezett teljesítés alapján utalta át a következõ hitelrészletet.
További furcsaság, hogy az Eximbank egy forint önrészt sem kért a teljesen ismeretlen Samuel Finance S. A. R. L.-tól a hitel folyósítása elõtt. Így még az ügylethez kapcsolódó biztosítás díját is az állami tulajdonban álló Eximbank hitelébõl finanszírozták. Az ügyben szereplõ offshore cégeket sem az Eximbank, sem a Mehib nem ismerte, sõt, a Harcon Zrt. állítása szerint õk is úgy írták alá a szerzõdéseket ezekkel a cégekkel, hogy csak postai úton vagy e-mailben tartották a kapcsolatot a tulajdonosokkal, akiket õk sem ismernek személyesen.
A Magyar Nemzet megkereste az ügyben az Eximbankot és a Mehibet, ahol közölték: banktitok miatt nem adhatnak ki információt. Így nem kaptak választ arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy senki nem vette észre, hogy a Harcon nem végzett építési tevékenységet a moszkvai bevásárlóközpont területén, s az alvállalkozói hányad, ami 98 százalék (!) volt, bõven meghaladta a megengedett 30 százalékot. Az Eximbank és a Mehib közös elnöke ekkor Csillag István, a Medgyessy-kabinet gazdasági és közlekedési minisztere volt mint az SZDSZ delegáltja, a bank vezérigazgatói feladatát Bodnár Zoltán, a biztosítóét pedig Szakács Tibor látta el.
Link