Minden második ember rákos beteg lesz 2020-ig
Irta: postaimre - Datum: 2013. June 10. 07:23:35
Garnéla, tarisznya, vagy anorák? A Macmillan Cancer Support jelentésének elõrejelzése szerint az Egyesült Királyságban folyamatosan növekszik a rákos betegek száma, várhatóan 2020-ra eléri a lakosság mintegy felét. A folyamatos növekedés legfõbb okozójának azt a tényt tartják, hogy az emberek egyre hosszabb ideig élnek. A rendkívül nyugtalanító adat és prognózis mellett valamelyest reményt ad az a tény, hogy párhuzamosan növekszik a rákot túlélõ betegek száma is.
Teljes hir
Garnéla, tarisznya, vagy anorák? A Macmillan Cancer Support jelentésének elõrejelzése szerint az Egyesült Királyságban folyamatosan növekszik a rákos betegek száma, várhatóan 2020-ra eléri a lakosság mintegy felét. A folyamatos növekedés legfõbb okozójának azt a tényt tartják, hogy az emberek egyre hosszabb ideig élnek. A rendkívül nyugtalanító adat és prognózis mellett valamelyest reményt ad az a tény, hogy párhuzamosan növekszik a rákot túlélõ betegek száma is.
A brit Macmillan Cancer Support jelentése kiemeli, hogy 1992-ben a rákban megbetegedõk aránya 32 százalék volt, 2010-re ez a szám 44 százalékra emelkedett, a prognózis szerint 2020–2030 között várhatóan 47 százalék lesz. A kutatók attól tartanak, hogy ez a szám akár alábecsült is lehet, mivel az emberek egyre hosszabb ideig élnek. A kutatók az elemzések elkészítéséhez külön választották a rákos megbetegedéseket és halálozásokat az egyéb betegségektõl.
A túlélési lehetõségeket a következõ számok illusztrálják. 1992-ben a rákos betegek 20 százaléka gyógyult meg. 2010-re ez a szám 35 százalékra emelkedett, és 2020-ra azt prognosztizálják, hogy a rákbetegek 38 százaléka nem a ráktól, hanem más betegségtõl hal majd meg. Az egyéb halálokok közül a leggyakoribbak a szívbetegségek, a légzõszervi betegségek és az agyérgörcs.
A rák kockázati tényezõirõl
az egyén megbetegedésének lehetõségét számtalan kockázati tényezõ alakíthatja
ezek közül néhányat nem lehet befolyásolni, ilyen a kor és az öröklõdés
más kockázati tényezõk, mint például az életmód, egyszerûen ellenõrizhetõ – a legfontosabb a dohányzás mellõzése, a mozgás és az egészséges testsúly megtartása
a rákos diagnózisok 25 százalékánál az derül ki, hogy a betegség elkerülhetõ lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.
A kutatás szerint a gyógyulási esélyek növekedését a korai diagnózis, a fejlettebb kezelések, és sikeresebb beteggondozás eredményezte. Ugyanakkor egyértelmû párhuzam figyelhetõ meg a magasabb életkorú populáció és a magasabb számú rákos megbetegedés között.
És a gyógyulás sem mindig teljes. Jane Maher professzor, a Macmillan Cancer Support vezetõ orvosa szerint sok páciensnek maradnak egészségügyi és lelki nehézségei a kezelések befejezése után is. Az emberek fáradékonysággal, fájdalommal, nehézkes mozgással, vagy éppen mozdulatlansággal, illetve komoly gondokat jelentõ mellékhatásokkal küzdenek.
„Minél rövidebb idõn belül felül kell kerekednünk ezeken a problémákon, elsõsorban a betegek, de az adófizetõk érdekében is. El kell érnünk azt, hogy az emberek számára több megelõzõ szolgáltatást tudjunk biztosítani ahelyett, hogy várnánk, amíg kórházi ellátásra kényszerülnek.
Az orvostudomány versenyt fut a daganatos betegségekkel (is), számos biztató eredményt mutattak fel a kutatások, amelyeket az MNO is bemutatott:
Így lehet megállítani az agydaganat terjedését
Lenyûgözõ áttörést értek el a rákgyógyításban
Új gyógyszer a melanóma kezelésében
Hatékony rákkezelést tesztelnek egy japán kórházban
Ciarán Devane, a Macmillan Cancer Support vezérigazgatója szerint a prognózis óriási terhet ró az egészségügyi rendszerre és a társadalomra. „Ötbõl két beteg nem hal meg a daganatos betesége következtében, és õk utógondozást is igényelnek majd.”
Az Egyesült Királyságban arra számítanak, hogy 2014 és 2015 folyamán további 5000 beteget gyógyítanak ki a rákból, és számukra is biztosítani kell majd a gondoskodást, hogy az igényeiknek megfelelõ, jobb minõségû életet élhessenek majd.
Magyarország a rákhalálozásban élen jár az EU-ban
Magyarországon a daganatos betegségek a haláloki statisztikában a második helyet foglalják el (23%) – olvasható a Magyar Tudományban, a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában, Tompa Anna cikkében. A hazai rákhalálozásból kiemelkedik a tüdõrák-halálozás, ami a világon mindkét nemben a legelsõ. Ennek oka igen összetett, a dohányzás mellett a környezet, munkahely és a fokozott stressz is közrejátszik a betegség halmozódásában. Magyarországon halnak meg legtöbben a dohányzás következtében, holott nem nálunk a legmagasabb az egy fõre jutó cigarettafogyasztás. A szomszédos Ausztriában hasonló mértékû cigarettafogyasztás mellett a halálozás 2,5-szer kisebb, mint nálunk. Ennek magyarázata még nem teljesen világos, de valószínû, hogy a hazai alacsonyabb életszínvonal, a rosszabb higiénés körülmények és az életmód különbözõsége magyarázhatja az eltérést.
2008-ban például hazánkban 70 527 új daganatos beteget regisztráltak, ebbõl 36 190 férfit és 34 337 nõt. A rákban meghaltak száma 32 776 volt, amibõl 18 236 férfi és 14 540 nõ szerepelt. Ebben az évben is jellemzõ, hogy a daganatos megbetegedések számában alig van különbség a nemek között, ugyanakkor a halálozás a férfiaknál gyakoribb. Magyarországon a daganatos halálozás az elmúlt negyven évben némi ingadozást követõen fokozatosan emelkedett. 1945 és 2008 között a tüdõrák-elõfordulás tízszeresére nõtt.
Magyarországon a rákhalálozás (kb. 33 ezer) különösen kedvezõtlenül alakult, és jelenleg az EU-tagállamok között az élen áll. Ez nem csupán a diagnosztikus és szûrési módszerek hatékonyságának vagy egyszerûen az életkor meghosszabbodásának tudható be, mert abszolút mértékben korspecifikusan is emelkedett a megbetegedések száma. A 35–64 év közötti korosztályban az utóbbi harminc évben a hazai daganatos halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. Bár ez nem minden daganatféleségre igaz. Nálunk is, mint az összes fejlett ipari országban csökkenés mutatható ki a gyomorrák és a méhnyakrák halálozása terén, ugyanakkor a tüdõ-, szájüregi, emlõrák, prosztata- és vastagbélrák elõfordulása megemelkedett.
Az összesített halálozási szám 2003-ig fokozatosan emelkedett, majd némi csökkenés tapasztalható, bár ez idõ alatt a népesség száma is csökkent. A különbözõ daganatféleségek közül a tüdõrák és a szájüregi daganatok halálozása a népességfogyás ellenére is emelkedett mindkét nemben. A vastagbél-, végbél- és az emlõrák mortalitása stagnálni látszik. A szûrési programoknak köszönhetõen az emlõrák-halálozás várhatóan tovább fog csökkenni.
Link