'El akarjuk mondani önöknek, hogy mit csinálunk' - íme, egy közlékeny tábornok
Irta: postaimre - Datum: 2013. June 13. 05:39:08
Aha! Saját szervezésû egymás "ellen" dolgozó csapataitokat cionék tologatják és ezt még mindig nem fogjátok? BeszélhetnékíTEK támadt? Nosza! Siet ám, míg van "média"! Több tucat potenciális terrorcselekményt akadályozott meg, vagy segített megakadályozni az adatforgalomnak a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) általi megfigyelése - jelentette ki szerdai szenátusi meghallgatásán Keith Alexander tábornok, a szolgálat igazgatója.
Teljes hir
Aha! Saját szervezésû egymás "ellen" dolgozó csapataitokat cionék tologatják és ezt még mindig nem fogjátok? BeszélhetnékíTEK támadt? Nosza! Siet ám, míg van "média"! Több tucat potenciális terrorcselekményt akadályozott meg, vagy segített megakadályozni az adatforgalomnak a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) általi megfigyelése - jelentette ki szerdai szenátusi meghallgatásán Keith Alexander tábornok, a szolgálat igazgatója.
A tábornok, aki a botrány kirobbanása óta elõször szerepelt a nyilvánosság elõtt, helyesnek és törvényesnek nevezte az adatforgalom múlt héten leleplezõdött titkos megfigyelését. Állítása szerint az NSA nem kívánja elrejteni tevékenységét és támogatja, hogy azzal kapcsolatban oldják fel minél több dokumentum titkosságát.
Infinety network
"El akarjuk mondani önöknek, hogy mit csinálunk" - mondta az elektronikus hírszerzésre szakosodott ügynökség igazgatója. Alexander hangsúlyozta, hogy a biztonság és a szabadság nem mehet egymás rovására.
A tábornok elmondta, hogy az NSA felül kívánja vizsgálni azokat az átvilágítási szabályokat, amelyek nem akadályozták meg, hogy az adatgyûjtéssel kapcsolatos információkat a sajtónak kiszivárogtató Edward Snowden az ügynökségnél dolgozhasson.
Alexander a törvényhozáshoz elõre benyújtott írásos tanúvallomásában rámutatott, hogy az Egyesült Államok kritikus infrastruktúrája - a telekommunikációtól a víz- és energiaellátási hálózatig - nincs megfelelõen felkészítve egy kibernetikai támadás kezelésére.
"Az 1-tõl 10-ig terjedõ skálán, ahol a 10-es az erõs védelmet jelenti, a létfontosságú infrastruktúrának a romboló kibernetikai támadással szembeni állóképessége a tapasztalatom szerint 3-as körüli" - hangsúlyozta a tábornok, aki egyben a Pentagon kibernetikai parancsnokságának vezetõje is.
A kritikus fontosságú amerikai infrastruktúra 90 százaléka magántulajdonban van. Noha ez nem tartozik a kormányzat ellenõrzése alá, Alexander létfontosságúnak nevezte, hogy a védelmi minisztériumnak meghatározó szerepe legyen a valós és egyre növekvõ fenyegetésekkel szemben.
A tábornok rámutatott, hogy az Egyesült Államok idegen országok kibernetikai támadásának célpontja és az marad a jövõben is.
A Pentagon a jövõ évre 4,6 milliárd dollárt igényelt a kongresszustól a kibernetikai védelemre, szemben az idei költségvetés által biztosított 3,9 milliárd dollárral. Az amerikai védelmi tárca az elkövetkezõ öt év folyamán 23 milliárd dollárt kíván számítástechnikára fordítani.
Snowden: Hongkong és Kína a PRISM célpontjai között
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PPRISM programja kiterjed Hongkong és a szárazföldi Kína lakosaira és intézményeire - állította Edward Snowden a jelenleg a kínai különleges közigazgatási övezetben bujkáló amerikai informatikus, a titkos adatgyûjtési botrány kirobbantója a hongkongi South China Morning Post címû lapnak adott exkluzív interjújában, amelyet helyi idõ szerint csütörtökön hajnalban tettek közzé az interneten.
Snowden a közöltek bizonyításaként be is mutatott néhány dokumentumot a vele titkos találkozóhelyen interjút készítõ riporternek. Kijelentette, az NSA 2009 óta hekkeli, vagyis töri fel módszeresen a város és Kína számítógépeit. Az iratok között nem voltak olyanok, amelyek azt igazolnák, hogy a tevékenység katonai intézmények ellen irányulna.
Snowden szerint az NSA több mint 61 ezer globálisan végrehajtott hacker-mûveletbõl százak irányulnak szárazföldi kínai és hongkongi célpontokra. Ami a várost illeti, azon belül az egyik célpont a hongkongi kínai egyetem, továbbá közhivatalok és diákok.
"Mi alapvetõen nagy internet rúterekhez hasonló, gerinchálózatokra kapcsolódunk rá, ami kapcsolódási lehetõséget teremt számítógépek százaihoz vagy ezreihez, anélkül, hogy mindegyiket egyenként meghekkelnénk" - magyarázta az informatikai szakember.
A múlt héten az amerikai kormány még boldogan végezte dolgát titokban, anélkül, hogy figyelembe vette volna az általa kormányzottakat - jegyezte meg, hozzátéve, hogy "ennek vége". A társadalom minden rétege elszámoltathatóságot és felügyeletet követel - fûzte hozzá.
Snowden azt hangoztatta, hogy az információk közreadásával "az Egyesült Államok kormányának képmutató voltát" akarta demonstrálni, hiszen azt állítja, hogy célpontjai között nincsenek polgári intézmények, nem úgy, mint ellenfeleinek.
"És nem csak, hogy ezt cselekszi, de rendkívüli módon tart attól, hogy ez kiderül. Ezért kész minden eszközt, köztük a diplomáciai megfélemlítést is bevetni annak érdekében, hogy megelõzze ezeknek az információknak a nyilvánosságra kerülését" - jelentette ki.
Snowden a körülményeire és jövõjére utalóan megjegyezte, hogy sosem fogja már magát biztonságban érezni. "Minden szempontból nehéz helyzetben vagyok, de a hatalmat az igazsággal szembesíteni sosem kockázatmentes" - mondta. Egyúttal kifejezte, örül, hogy a globális közvélemény szót emel "a magánélet módszeres megsértései" ellen.
"Remélem, a világ kormányai vissza fogják utasítani, hogy az Egyesült Államok megfélemlítse õket annak érdekében, hogy üldözzék a politikai menedéket kérõket" - tette hozzá.
Link