Hõs, vagy bûnös? 90 éve született a németgyûlölõ sajtócézár
Irta: postaimre - Datum: 2013. June 15. 10:56:11
Ugyan, csak egy hétköznapi zsidó-karrier... 90 éve született Robert Maxwell brit sajtómágnás, adócsaló, háborús bûnös, vagy hõs, aki anno a Magyarországhoz tartozó Kárpátalján született. Kalandos élet, sikersztorik és a bukás. Õ volt az, aki saját bevallása szerint az adót és a németeket utálta. Ez mind Maxwell. Született: Jan Ludvík Hoch
Teljes hir
Ugyan, csak egy hétköznapi zsidó-karrier... 90 éve született Robert Maxwell brit sajtómágnás, adócsaló, háborús bûnös, vagy hõs, aki anno a Magyarországhoz tartozó Kárpátalján született. Kalandos élet, sikersztorik és a bukás. Õ volt az, aki saját bevallása szerint az adót és a németeket utálta. Ez mind Maxwell.
Született: Jan Ludvík Hoch
1923. június 10-én született Robert Maxwell brit sajtómágnás, eredetileg Jan Ludvík Hoch Kárpátalján, ami akkor Csehszlovákiához tartozott. A szegény zsidó családba született Jan 1939-ben magyar állampolgár lett, hiszen az I. Bécsi döntés által a korábban elcsatolt területet visszakapta Magyarország.
Nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni? Nézze meg a lehetõségeket!
Jan családja a holokauszt áldozatává vált, õ maga pedig 1939-1940-ben kijutott az országból és beállt a Nagy-Britanniába menekült csehszlovák hadseregbe. Talpraesett, erõs fizikumú fiúként az egyesített brit seregben találta magát, és rész vett a normandiai partraszállásban is.
A háború segített az üzletben
A végig harcolt európai háború után Berlinben maradt brit hírszerzõként, és katonai cenzorként már Robert Maxwell néven. Ekkor alaposan megismeri a médiumok és a sajtó mûködését, és tudását késõbb, mint tudjuk kitûnõen kamatoztatja. Németországban a háború utáni káoszban pozíciójánál fogva sikerült jelentéktelen áron kizárólagos kiadói jogokat szerezni különbözõ irodalmi megjelenésekre.
1945-ben Robert feleségül vette Elisabeth Meynardot, akinek 100 ezer fontos hozománya jó táptalaj volt férje üzleti törekvésihez, hiszen ebbõl alapította a Pergamon kiadót, ami késõbb több száz cégbõl álló, átláthatatlan cégbirodalommá vált. Áttételesen kapcsolódott ide a tõzsdén is jegyzett Mirror Group Newspaper cég és a Maxwell Communication Corporation kiadó (egy ideig a Mirror Group magyarországi érdekeltségei közé tartozott a Magyar Hírlap és az Esti Hírlap is). Ugyanakkor Maxwell foglalkozott befektetés-menedzseléssel, részvény-kereskedelemmel, helikopterjavítással és idegenforgalommal, informatikával és futballcsapatokkal is. Ebben az idõszakban már keményen bírálták üzleti habitusa miatt.
Szocialista és kettõs ügynök
A szocialista nézeteit nyíltan hangoztató Maxwell kiváló kapcsolatokat ápolt a brit Munkáspárttal, amelynek 1964 és 1970 között parlamenti képviselõje is volt. Üzleti módszereit már ekkor sokan bírálták, kétségek merültek fel becsületességével kapcsolatban is, ám lehengerlõ stílusa és kritikusai ellen indított (és megnyert) perei révén karrierje töretlenül ívelt felfelé.
A 90-es évekre kiderült, hogy Maxwell birodalma már csak papíron létezik, gyermekeire vagyon helyett kétmilliárd font adósságot hagyott. Még saját alkalmazottait is megrövidítette, mert nyugdíjalapjukból 700 millió fontot elsikkasztott, a csõdeljárás után az összeg töredéke sem térült meg. Halálát követõen leleplezõ könyvek is megjelentek, melyek szerint Maxwell kapcsolatban állt a Moszaddal, az izraeli titkosszolgálattal és (a maga hasznát lefölözve) aktívan segítette a zsidó állam ügyleteit. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a zsidóságához idõs korában visszatalált Maxwellt - Izrael hálája jeleként - Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén temették el.
Mások szerint a szovjet titkosszolgálat, a KGB ügynöke is lehetett, állítólag ezzel összefüggésben indított - már akkor is kínos - könyvsorozatot kelet-európai kommunista vezetõkrõl. Saját érdekeit persze itt sem tévesztette szem elõl: a Todor Zsivkov bolgár pártvezetõrõl szóló könyv megjelenése után olcsón vehetett szállodát Bulgáriában. Az akkor még létezõ KGB viszont azt állította, Maxwell éppenséggel ellenük, a brit hírszerzésnek dolgozott Moszkvában.
A sajtócézár 1991. november 5-én, a Kanári-szigetek közelében jachtjáról a tengerbe esett és megfulladt - máig nem tisztázott, hogy birodalmának fenyegetõ összeomlása elõl menekült az öngyilkosságba vagy baleset történt.
Háborús hõs, vagy bûnös?
Halála elõtt Robert Maxwellt a brit rendõrség háborús bûncselekmény jogcímén készült megvádolni. Az okot az 1988-ban megjelent életrajzi könyvben található fejezet szolgáltatta, amiben Maxwell leírja, hogy századosként egy német várost szeretett volna elfoglalni. Szólt a polgármesternek, hogy értesítse a német városvédõket, hogy adják meg magukat vagy meghalnak. A polgármester késõbb a fegyverletétel hírével jött vissza, azonban egy német harckocsi tüzet nyitott Robert egységére, ezért visszavonulni kényszerült. Mielõtt azonban ezt megtette, saját maga lõtte agyon a német település vezetõjét.
Magasabb fizetést szeretne?
A brit rendõrség ugyanakkor az 1991-es háborús bûnösöket bíróság elõtti felelésérõl szóló törvény elfogadásáig nem csaphatott le Maxwellre. Ezért gyanakodnak sokan, hogy a baleset valójában öngyilkosság volt.
Maxwell kalandos élete elítélhetõ és irigyelhetõ is. Az utókor számára azonban csak egy adócsaló marad.
Link