A rasszista magyarokon kívül a katolikus egyházat üti a Stuttgarti Opera botrányelõadása
Irta: soveg - Datum: 2013. June 19. 10:39:16
Az eddig kiszivárgott részleteknél erõsebb a „rasszista magyar szál” a Stuttgarti Opera botránydarabjában, noha a gárdisták által péppé vert cigányok képe semmi ahhoz képest, amit a katolikus egyház kap Andrea Moses elõadásától - tudtuk meg egy helyi nézõ beszámolójából. Berlioz Faust elkárhozása (Fausts Verdammnis) címû mûve körül kialakult ügybõl azonban Ódor László kulturális követ szerint hazánk még profitálhat is.
Teljes hir
Az eddig kiszivárgott részleteknél erõsebb a „rasszista magyar szál” a Stuttgarti Opera botránydarabjában, noha a gárdisták által péppé vert cigányok képe semmi ahhoz képest, amit a katolikus egyház kap Andrea Moses elõadásától - tudtuk meg egy helyi nézõ beszámolójából. Berlioz Faust elkárhozása (Fausts Verdammnis) címû mûve körül kialakult ügybõl azonban Ódor László kulturális követ szerint hazánk még profitálhat is.
„Annak dacára, hogy a színek eredetileg Páriszban játszódnak, az elõadásban a magyar jelenlét sokkal áthatóbb, mint a hírekbõl és a kiszovárgott videós jelenetbõl gondolni lehet” – újságolta a Heti Válasz Online-nak egy magyar nézõ, aki azóta látta a darabot, hogy abból téma lett a hazai online sajtóban. (Ld. Cigányverõ gárdistákkal sokkolják a német operakedvelõket c. cikkünket!) Beszámolójából kiderül, hogy a Magyar Gárda ruházata nemcsak a darab legelején, hanem többször is, vezérjegyként jelenik meg a színen. „Egyszer vetítés formájában a magyar táj szép képeit felváltják a rettenet, gyilkolás, vér, emberi arcokra taposó csizmák, a félelem és a megfélemlítés képei” – ecseteli forrásunk.
Nem említik, hogy ez Magyarország
A Fausts Verdammnis jeleneteiben azonban a magyar ábrázolást egyszer sem értelmezik, fejtik meg; vagyis egyetlen kimondott szótõnyi utalás sincs arra, a színre vitt szörnyûségek Magyarországon történnek. Noha a jelek szerint a közönség soraiban elkéne a segítség: a kimondatlanság miatt a legtöbb nézõ nem is gondolja, hogy magyarokról van szó, magát a zászlónkat például nem ismerték fel. A szünetben gyûjtött tapasztalatok szerint többen francia trikolornak nézték a zászlónkat.
Forrásunk beszámolójából az is kiderül, hogy Andrea Moses darabja nem csak a magyarokkal bánt erõs kézzel: a katolikus egyházat például ebben a szimbólum–utalás-rohamban még nagyobb megszégyenítés éri, amikor Mefisztó mint pápa jelenik meg az utolsó színen.
Jobbikkal kormányzó Fidesz?
„Óvatosságra intek mindenkit: tudjuk, hogy a mûvészeti szabadság hatalmas kapukat nyit ma Nyugat-Európában és pillanatok alatt ránk süthetik a cenzoroknak járó bélyeget, ha annak módosítását, netán mûsorról való levételét követeljük” – mondja lapunknak Ódor László, a Stuttgarti Magyar Kultúrintézet igazgatója, aki szerint a darab a hamis ábrázolásokkal és súlyos inszinuációval együtt is kétségtelenül komoly mû. „Ez a darab a stuttgarti Operában önmagában, az önmaga láttatási keretében magas szintû termék” – hangsúlyozza Ódor, akinek a napokban lehetõsége nyílt részt venni egy, a darabról szóló vitában is.
„Egy szûkebb körû beszélgetésben, amit a színház klubjában a rendezõvel, a színészekkel és az intendánssal folytattunk, sikerült az egyes Magyarországot érintõ témákról mélyebben beszélgetnünk. Tudjuk, hogy szándékkal vagy tudatlanságból rengeteg hamis információ terjed: ezek mind elõkerültek este. Elõkerült tehát például az a hamis állítás, hogy Magyarországon a Fidesz (»Orbán«) a Jobbikkal együtt kormányoz, önmagának csak 53 százaléka van. Ehhez képest megdöbbenve hallgatták a választás elõtti idõbõl örökölt többszintû eladósítottsági állapotunkat vagy az ellenzéki alternatívátlanság tényérõl szóló adatokat” – ismertette lapuknak Ódor László.
Még használhat is
A Stuttgarti Magyar Kultúrintézet igazgatója elmesélte, hogy Andrea Moses rendezõ válaszában visszakozott a magyarokról szóló részek említésekor: „Azt mondta, õ nem a magyarok ellen akart cselekedni, hanem »a hatalom durva és kíméletlen megnyilvánulását« akarta ezekkel a jelenetekkel példázni. Ekkor én elmondtam, hogy egyértelmûbb példázatokat is találhatott volna mind a régibb mind az újabb német eseményekben: NSU, törököket legyilkoló, valóban szélsõjobb bandák ügye stb.” – mondja a Heti Válasz Online-nak.
Ódor szerint azonban a mostani konfliktus akár hasznos is lehet, mivel segítségével a magyar intézet olyan kapcsolatba került az Operaház egész vezetésével, aminek rövidesen talán több területen is tapasztalni lehet majd az elõnyeit.
http://hetivalasz...ban-65142/