Paks, lehet nem Pax
Irta: talpi - Datum: 2013. June 25. 12:37:33
Hogy mik vannak ? vagy nem is volt?
Teljes hir
Eltitkolt paksi nukleáris baleset és ami jöhet
A nyilvánosság számára hat év pereskedés után vált elérhetõvé, hogy mi történt 2003. április 10-rõl 11-re virradó éjszaka a paksi atomerõmû kettes blokkjában. Az üzemi balesetet a csernobili utáni legkomolyabbnak tartották – Fukusimáig, megcáfolva ezzel azok állítását, akik a világ 10 legbiztonságosabb atomerõmûvei közé sorolják a paksit. De ha így is van, józan ésszel felmérve teljesen mindegy, hogy egy nukleáris eszköz kicsit veszélyes vagy nagyon, mert ha a keletkezõ hiba olyan, amire még nem volt példa vagy nem ismert okokra vezethetõ majd vissza, a katasztrófa be fog következni ott is, ahol a biztonsági szint a legmagasabbnak kikiáltott! Azon egyszerû okból, mert arra az esetre nem lesznek felkészülve. Aki azt írja, hogy nem lehet Csernobil vagy Fukusima Magyarországon annak igaza van, mert azt majd Paksnak hívnák! Nem szeretném, ha a világ majdnem összes embere megismerné azt a szót, hogy Paks, mert az nem amiatt lenne, hogy az ottani kézisek világbajnokságot nyertek.
Továbbfejtegetve az ezzel kapcsolatos gondolataimat, engedjenek meg két idézetet:
Junichi Sato, a Greenpeace Japán igazgatója:
“A világ atomerõmûveinek környékén élõ embereket ugyanaz a veszély fenyegeti, mint Fukusima tartomány lakóit. Biztonságukat csak az atomerõmûvek bezárása garantálja. Ha az erõmûvek vezetõi és a reaktorok beszállítói teljes mértékben felelõsségre vonhatóak lennének, akkor baj esetén legalább az új élet kezdetének anyagi feltételeiben bízhatnának. Ez jelenleg sehol a világon nem adott. A megújulók mai fejlettsége lehetõvé teszi minden ország számára, hogy kivezesse az atomenergiát és átálljon a megújuló energia alapú, hatékonyabb energiaszolgáltatásra.”
Jan Haverkamp, a Greenpeace atomenergia és energiapolitikai szakértõje:
“Az anyagi felelõsség vállalására Magyarországon még kevesebb esély van, mint Japánban. Az üzemeltetõ MVM maximálisan 34,6 milliárd forintig vonható felelõsségre, ami a valós károk töredékét fedezi. A beszállítók pedig semmilyen felelõsséggel nem tartoznak. Így ha valamilyen hiba vagy tervezési hiányosság miatt egy nagyobb nukleáris baleset történik, a magyarországi és európai áldozatok nem számíthatnak semmilyen kártérítésre.”
De nézzük mi az, ami még jöhet. Itt van egy térkép az európai atomerõmûvekrõl:
Ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy elaknásított területet, hogyha valamelyikre rálépsz az felrobban. Hanem úgy, hogy ez egy idõzített bombákkal letelepített övezet. Csak nem tudjuk, melyiknél mikor nullázódik a számláló. Többen reméljük, hogy még idõben sikerül átállni a megújuló tiszta mechanizmusokat alkalmazó technológiákra mindenkinek.
Továbbá, idézve néhány tényt a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik dokumentumából:
” Fokozott veszélyforrást jelentenek még az orosz RBMK típusú* atomerõmûvek, melyek további használata veszélyezteti Európa biztonságát.
* (Csernobilban ez volt, több tervezési hibával rendelkezik)
A magyar határtól számított 50 km-es körzetben mûködõ, vagy most épülõ, de rövidesen üzembe helyezésre tervezett atomerõmûvek jelentik hazánkra a legnagyobb veszélyt. A Szlovák Köztársaságban Bohunicén négy blokk üzemel, amelybõl kettõ nem felel meg a világban és hazánkban is érvényes biztonsági elõírásoknak. A környezeti veszélyeztetés szempontjából a legnagyobb hátrányuk, hogy nincs konténmentjük (védõépületük, védõburkolatuk), csak kis térfogatú hermetikus teret alkalmaznak.
A Magyar Köztársaság közvetlen környezetében található:
■Szlovéniában KRSKO (664 MW)
■Szlovákiában BOHUMICE (4X440 MW), illetve az épülõ MOHOVCE (4X440 MW) atomerõmû.
Magyarország számára az említett három erõmû bármelyikének üzemzavara, balesete – az uralkodó meteorológiai viszonyok miatt – jelentõs kibocsátás esetén komoly veszélyt jelenthet, az egész ország erõsen sugárszennyezetté válhat.“
Az ember alapvetõen felelõtlen, ezért nem szabad olyan eszközt rábízni, mely országok, embercsoportok megsemmisülését eredményezheti, mert utána nem lehetséges a bocsánat.
Bízom benne, hogy sikerül rémisztgetés nélkül felnyitnom azon emberek szemét is, akik a jövõ generációi számára megfelelõ módon, felelõsen tudnak dönteni ebben a témában, bármilyen beosztásban is legyenek.
Rampasek László