Afganisztánná válhat Szíria
Irta: postaimre - Datum: 2013. June 26. 08:59:53
Kezdetben csak a damaszkuszi rezsim beszélt arról, hogy külföldi terroristák harcolnak a szíriai felkelõk oldalán, majd rövidesen tagadhatatlanná vált a külföldi harcosok jelenléte, s az is, hogy a nemzetközi al-Kaida terrorszervezettel kapcsolatban álló nemzetközi szunnita "szabadságharcosok" jelentek meg az egymással is rivalizáló ellenzéki táborban.
Teljes hir
Kezdetben csak a damaszkuszi rezsim beszélt arról, hogy külföldi terroristák harcolnak a szíriai felkelõk oldalán, majd rövidesen tagadhatatlanná vált a külföldi harcosok jelenléte, s az is, hogy a nemzetközi al-Kaida terrorszervezettel kapcsolatban álló nemzetközi szunnita "szabadságharcosok" jelentek meg az egymással is rivalizáló ellenzéki táborban.
De nem maradt nemzetközi támasz nélkül Aszad elnök sem, az iszlám síita ágához tartozó alavita szír vezetés mellett felsorakozott az iráni vezetés és a libanoni Hezbollah terrorszervezet. Nemzetközi brigádok háborújává vált a rendszer ellenes felkelés, végkifejletét is az dönti el, lesz-e és milyen mértékû lesz a nemzetközi beavatkozás.
A szíriai harcok változó szerencsével zajlanak. A kormányerõk megfékezték a lázadók látványos elõretörését, mára visszafoglalták a kulcsfontosságú települések és stratégiai létesítmények zömét. Az ellenzék megosztott, a lázadók külföldön székelõ katonai, politikai vezetése képtelen összefogni a Szíriában harcoló csoportokat, de befolyásolni is képtelen, így a terrorista módszerek - öngyilkos merényletek, robbantások - továbbra is a harci eszköztár elengedhetetlen kellékei maradtak.
HIRDETÉS
A kormányerõk és a mögöttük álló milíciák sem válogatnak az eszközökben egy-egy település ostromakor, de õk a légierõ és nehéztüzérség bevetése nyomán a civil áldozatok sokaságát egy szabályos háború elengedhetetlen veszteségeként könyvelik el, s arra hivatkoznak, hogy a lázadók szándékosan telepítik központjaikat lakott területre. Az áldozatok száma egyre növekedik, az ENSZ júniusi adatai szerint is elérte a 93 ezret, közülük 1700 tíz évesnél fiatalabb gyerek. A kiskorúakat a lázadók öngyilkos merénylõkként és élõ pajzsként is használják, a kormányerõk pedig válogatás nélkül bombáznak olyan célpontokat is, ahol kiskorúak tartózkodnak.
Az európai uniós, Szíriába irányuló fegyverszállítási embargó május végi lejárta után új helyzet van alakulóban. Azzal párhuzamosan, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közös erõvel próbálja tárgyalóasztalhoz ültetni egy genfi békekonferencia keretében a harcoló feleket, folynak az ígéretek a felek felfegyverzésére is. Noha az uniós külügyminiszterek az embargó meg nem hosszabbításáról hozott döntésük után közölték, hogy az EU tagországai a közeljövõben tartózkodnak az ellenzék felfegyverzésétõl, Franciaország és Nagy-Britannia szinte azonnal az ellenzék felfegyverzése mellett állt ki.
Miután London és Párizs bemutatta bizonyítékait arra vonatkozóan, hogy a szíriai kormányerõk vegyi fegyvert használtak a konfliktusban, az Obama-kormányzat is jelezte, kész a lázadókat katonai eszközökkel is támogatni, ám ezek a fegyverek Az európai országok és az Egyesült Államok is azért tartanak a lázadók felfegyverzésétõl, mert nehéz garantálni, hogy a a fegyverek csakis a Szelim Idrisz tábornok vezette Szabad Szíriai Hadsereg, azaz a mérsékelt ellenzék kezébe kerülhetnek, a a szélsõséges lázadó csoportok kezébe viszont nem. Az ellenzék szervezetlensége miatt egyáltalán nincs garancia e szállítmányok biztonságára.
Oroszország, Aszad elnök egyik leghûségesebb támogatója kényes helyzetbe került, miután a fegyverembargó megszûntérõl szóló döntést követõen Aszad egy interjúban azt mondta, Moszkva leszállította a korábbi szerzõdés szerinti S-300-as rakétákat Damaszkusznak. Maga Putyin elnök cáfolta a bejelentést, hangsúlyozva, hogy Oroszország még "nem realizálta a szerzõdést". Vagyis egyelõre mindkét támogatói térfélen várakozó álláspontra helyezkedtek, mert bár nyilvánvaló, hogy valamit tenni kellene a vérontás megfékezésére, a líbiai és afganisztáni helyzet intõ példa a nemzetközi közösség számára. Minkét országban az egykoron külföldi segítséggel felfegyverzett csoportoknak köszönhetõen tombol az erõszak, káosz és instabilitás uralkodik.
Izrael álláspontja is jelzi a szíriai helyzet bonyolultságát. A zsidó állam jelezte, bármilyen esetleges nemzetközi katonai beavatkozás esetén is semleges maradna, viszont Izrael nemzetbiztonsága érdekében, ha szükséges, közbelép annak megakadályozásáért, hogy modern fegyverek kerüljenek a Hezbollah kezére, vagy hogy széthordják a vegyi fegyvereket. A zsidó állam tart attól, hogy az ellenzéki erõk térnyerése, a vegyi fegyverek ellenõrizhetetlensége olyan destabilizációt indíthat el, amely tartós fenyegetést hozhat Izrael és az egész térség számára. A téma minden bizonnyal John Kerry amerikai külügyminiszter eheti izraeli látogatása során is terítékre kerül.
Link