A védõoltás nem véd
Irta: kincses - Datum: 2013. July 02. 13:48:28
(NaturaHirek.hu) Rövid áttekintést adunk az oltások történelmi szerepére vonatkozóan.
Teljes hir
Az adatok ellentmondanak a széles körben elterjedt oltási kampányoknak, amelyek azt állítják, hogy a védõoltások járultak hozzá a fertõzõ betegségek visszaszorulásához. A felülvizsgálat azokon a különbözõ országokból gyûjtött adatokon is alapul, amelyek azt mutatják, hogy egyre több és több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az oltások hatékonysága nem bizonyított, indokolatlan és hiányzik belõle a bizonyítékokon alapuló orvoslás. A tanulmány szerzõi egy lengyelországi egyetem, a Medical University of Bialystok gyermekgyógyász kutatói voltak. Eredményeiket a “Progress in Health Sciences” tudományos folyóirat nemzetközi orvosi hírek rovatában publikálták.
Már tömeges tudatosság jellemzõ a védõoltások veszélyeivel kapcsolatban. Csupán az oltások statisztikai valóságával lehetséges érvelni a vakcinák hatékonyságáért- mondják a kutatók.
Egy billiáns 1977-es, McKinlay JB és McKinlay SM által készített tanulmány alapjában kérdõjelezte meg az “az orvosi intézkedések hozzájárulását” a halálozási ráta csökkenéséhez a huszadik századi Egyesült Államokban. Mem Alap Q Health SOC. 1977 nyári, 55 (3): 405-28.
200 éves brit, amerikai és ausztrál hivatalos halálozási statisztikák mutatják meggyõzõen és tudományosan, hogy a modern orvostudomány nem felelõs, illetve igen kevés szerepet játszott a várható élettartam és a betegségekkel szembeni rezisztencia kialakulásában a nyugati országokban.
Történelmileg az oltóanyagokat nem tekintették eleve mérgezõ anyagoknak az azt szabályozó ügynökségek. Az ebbõl következõ bizonyítékok hiánya: az oltás és súlyos betegségek kialakulása közti ok-okozati összefüggéseket tekintve, ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy az oltóanyagok biztonságosak.
A wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal adatai alapján Buchwald egy hosszú távú megfigyeléseken alapuló, a fertõzõ betegségek által okozott morbiditás és mortalitás közti kapcsolatot vizsgálta. Az alábbi táblázatok az összegyûjtött adatokat mutatják a védõoltások bevezetésének elsõ évében.
mortalityTB56-88
Tuberkulózis halálozás a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK), 1956-1988 között.
A beárnyékolt terület – a BCG védõoltások száma. A piros nyíl az oltások bevezetését mutatja. Megjegyzés: figyeljen az 1956-1970 közötti hanyatlásra oltási rend nélkül. (Forrás: Deggeller L.: Concerning Childhood vaccinations today. Journal of Anthrop Med. , 1992, 9, 2,1-14)
mortalityTB49-87
Aktív tuberkulózisos esetek 1949-1987 között.
Beárnyékolt terület : BCG védõoltások száma. A piros nyíl az oltások bevezetését mutatja. Megjegyzés: figyelje meg a 1949-1970 közti hanyatlást oltások nélkül.
(Forrás: Deggeller L. Ami gyermekkori védõoltások Today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2, 1-14)
mortalitypertussis46-90
Szamárköhögés halálozás. A nyilak a pertussis és a DTP vakcina bevezetését jelzik. Árnyékolt terület – az oltások számát jelzi. A piros nyíl a tömeges oltások bevezetését mutatja. Megjegyzés: figyelje meg a betegség eltûnõ tendenciáját mielõtt akár a pertussis vagy a DPT vakcina bevezetésre került volna. (Forrás: Deggeller L. Childhood Vaccinations Today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2,1-14.
mortalitypertussis10-80
Szamárköhögés halálozás Svájcban: 1910-1980 között.
Piros nyíl – oltások bevezetése. A legnagyobb visszaesés a csecsemõk általános védõoltásának bevezetése elõtt történt. (Forrás: Deggeller L. Concerning Childhood Vaccinations today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2,1-14)
DPT20-90
Diftériás esetek.
Árnyékolt terület – az oltások számát mutatja. Piros nyíl: tömeges oltás. Figyelje meg a hanyatlást már az oltás nagy számban történõ alkalmazása elõtt. (Forrás: Deggeller L.: Concerning Childhood Vaccinations Today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2,1-14.
Érdekes, hogy az elmúlt évtizedekben a fertõzõ betegségek számának csökkenésérõl nem úgy számoltak be, hogy azok már az oltások bevezetése elõtt megtörténtek.
Azonban a 2002-es Lancet Infectious Diseases szerint- a bizonyítékok súlya arra utal, hogy a személyes és környezeti higiénia fejlõdése a fertõzés terjedését nagyban akadályozta. Ugyanez a jelentés kimutatta, hogy a fertõzõ betegségek halálozási aránya az univerzális védõltások bevezetése elõtt már csaknem elhanyagolható szintre csökkent.
Angliai városok sikere 1882 és 1908 között igen jelentõs volt a himlõ halálozási rátájának csökkentésében azzal, hogy egyszerûen abbahagyták az oltásokat.
Vegye észre a grafikonokon a himlõ oltás által okozott halálesetek számát. 1901-ben az Egyesült Királyságban több ember halt meg a himlõ oltástól mint magától a himlõtõl. A betegség súlyosságát maga az életszínvonal változtatása csökkentette, és legyõzése semmiképp sem védõoltással történt, amint az orvosi “konszenzus” állítja. Minden olyan tudományos elemzés, ami az adatokat a történelem folyamán, idõben visszamenõleg vizsgálja, rájön arra, hogy a himlõ oltás bevezetése és a himlõ eltûnése között nem áll fent semmiféle kapcsolat.
Amikor 1880-1908 között a City of Leicester Angliában leállt az oltásokkal, az Egyesült Királyság többi részéhez képest a város túlélési aránya megugrott, és a himlõ halálozási arány minimálisra csökkent [lásd az alábbi táblázatot]. Leicester megközelítése kevésbé költséges is volt.
spvd_b
A himlõ oltás által okozott halálesetek Angliában 1875-1922 között. Piros nyíl: himlõ oltás bevezetése. Megjelent: Roman Bystrianyk
Amikor 1880-1908 során a City of Leicesterben, Angliában leállították az oltásokat, az Egyesült Királyság többi részéhez viszonyítva a túlélési arány megugrott, a himlõ halálozási aránya pedig hanyatlott.
ewsmr
Kattintson a nagyitáshoz
Az Egyesült Királyság himlõ (feketével jelölt) halálozási aránya az 1838-1890 között kitört skarláthoz (pirossal jelölt) viszonyítva. Megjelent: Roman Bystrianyk
Himlõ járványok, költségek és halálozási arányok összehasonlítva
Oltási jelleg Himlõ esetek Himlõ halál esetek Halálozási arány, százalék Költségek
London 1900-1902 Teljesen átoltott 9659 1594 16.50 492000
Glasgow 1900-1902 Teljesen átoltott 3417 377 11.03 150000
Sheffield 1887-1888 Teljesen átoltott 7066 688 9.73 32257
Leicester 1892-1894 Gyakorlatilag nem oltott 393 21. 5.34 2888
Leicester 1902-1904 Gyakorlatilag nem oltott 731 30 1.10. 1602
Jelenleg a fejlett országok egyre összetettebb oltási sémákat alkalmaznak. A gyerekek várhatóan 49 adag oltóanyagot kapnak 14 éves koruk elõtt.
Az orvosok és a kutatók szerint a gyermekek romló egészségi állapota az 1960-as évek óta egybeesett az egyre több védõoltás bevezetésével. Az allergiás megbetegedések, asztma, autoimmun betegségek, cukorbetegség és számos neurológiai diszfunkció- tanulási nehézségek, ADD (figyelemhiányos betegség), ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar), görcsök és az autizmus is – olyan krónikus állapotok, amelyek az utóbbi idõben nagy figyelmet kaptak.
Források:
columbia.edu
preventdisease.com
umb.edu.pl
http://naturahire...-hatassal/