Ész nélkül szórták a milliárdokat a vidéki wellnessekbe
Irta: postaimre - Datum: 2013. July 02. 18:40:54
De nem csak erre! A gigaprojektek..., útépítés (stratégiai felvonulás), önkormányzi ilyen-olyan terek kikövezése, parkosíás, eladósítás...sportcentrumok... A magyar hotelek és panziók felétõl szabadulna a tulajdonosa, pedig épp most adtunk tízmilliárdokat arra, hogy épüljenek újak. A legrosszabb helyzetben lévõket már el is vitte a bank. De mi van, ha a tulajdonos beköltözik a bedõlt szállodájába?
Teljes hir
De nem csak erre! A gigaprojektek..., útépítés (stratégiai felvonulás), önkormányzi ilyen-olyan terek kikövezése, parkosíás, eladósítás...sportcentrumok... A magyar hotelek és panziók felétõl szabadulna a tulajdonosa, pedig épp most adtunk tízmilliárdokat arra, hogy épüljenek újak. A legrosszabb helyzetben lévõket már el is vitte a bank. De mi van, ha a tulajdonos beköltözik a bedõlt szállodájába?
Eladó az elegáns Saliris Resort Hotel. Az egerszalóki szálloda a piacon feleannyit ér, mint az a több mint 10 milliárd forint, amennyiért megépítették. Még úgy is igaz ez, hogy egy éve sikerült nyereségessé tenni, ennek ellenére a tulajdonosa, az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mégis szabadulna tõle. "Hiába nyereséges, az óriási hitel törlesztését sohasem lesz képes kitermelni, ezért a cég felszámolás alá került" - mondta kérdésünkre Kovács György, az MFB Ingatlanfejlesztõ vezérigazgatója. Az egyszerre tulajdonos és hitelezõ MFB maga is akar ajánlatot tenni a felszámolás során, hogy késõbb, kedvezõbb piaci helyzetben jobb áron értékesíthesse, így csökkentve a veszteségét.
Ugyancsak az MFB hitelezte a ceglédi, nem kevésbé elegáns Best Western Aquarell Hotelt, amely szintén az eladósorban levõ szállodák közé tartozik. A tulajdonos nem törlesztette a kölcsönt, és amikor a bank érvényesíteni akarta a jogait, akkor arra hivatkozva maradhatott a tulajdonában, hogy õ ott lakik. Bejelentkezett ugyanis állandó lakosként a 92 szobás szállodába - árulta el Nyíri János, az MFB szóvivõje.
Hotelt tessék! Három hotel egy százas!
Aki hotelt akarna most venni, és van is rá pénze, kedvére csemegézhet a bõséges kínálatból. A legnagyobb hazai ingatlanportál 1068 találatot ad, ha rákeresünk arra, hogy "eladó hotel, panzió". Nem régi, idejétmúlt hirdetésekrõl van szó, mindet az utóbbi két hónapban módosították. Persze ezek nem dõltek be mind, de - még ha valószínû is, hogy van a hirdetések között átfedés -, ez a szám azért megdöbbentõ. Különös tekintettel arra, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint április végén alig több mint 1800 ilyen szálláshely mûködött az országban.
hirdetés
A mélyrepülés azért is feltûnõ, mert a KSH adatai alapján a magyarországi vendégforgalom összességében nem esett vissza az utóbbi hat-nyolc évben, csak egyes szálláshely-kategóriákban. A szállodaszövetség honlapján megtalálható, a tavalyi évet értékelõ beszámolóból azonban kiderül, hogy az árak elég rosszul alakultak az utóbbi években, ami valószínûleg a túlkínálatra vezethetõ vissza. A KSH szerint 2006 júliusában 2032 szálloda és panzió mûködött, öt évvel késõbb már 2155. A férõhelyek száma ugyanakkor 158 762-rõl 170 485-re nõtt.
Távolról sem csak isten háta mögötti, lompos családi panziókat árulnak, puccos wellnesshotelek is felbukkannak a listában, milliárdos vagy ahhoz közeli áron. És ez még nem minden: vannak olyan, négy- vagy ötcsillagos vidéki szállodák, amelyek az efféle mezei adatbázisokba be sem kerülnek, de tudható, hogy a tulajdonosok szívesen megszabadulnának tõlük.
Az országszerte piacra dobott rengeteg hotel közül - a Saliris Resort Hotelhez és a Best Western Aquarell Hotelhez hasonlóan - sok más esetében is valamelyik bank az eladó, pontosabban az a cége, amely a bedõlt hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokkal foglalkozik. Ezek a helyek általában nem bírták a keresletcsökkenés és a forintgyengülés együttes hatásait, a tulajdonos a bevételekbõl nem tudta tovább fizetni az építéshez vagy fejlesztéshez felvett kölcsön részleteit.
Hotelek nõttek ki a földbõl - mert pénzt lehetett rájuk szerezni
Az ilyen esetekrõl összesítése senkinek sincs, hiszen a szálloda gyakran zavartalanul üzemel, a hitel bedõlése ellenére - éppen azért, hogy könnyebb legyen eladni, most vagy akár évekkel késõbb. Az utóbbi hónapokban nyilvánosságot kapott néhány eset mellett a CIB, az MKB és a Raiffeisen ingatlanos cégének honlapját böngészve azonban viszonylag gyorsan össze tudtunk állítani egy több mint kéttucat banki tulajdonban lévõ szállodából és panzióból álló gyûjteményt (lásd a térképet).
Az Európa Hotel bejárata Budapesten. Ez már zárva van
Fotó: Tuba Zoltán - Origo
Ezek többségét most is árulják. Csakhogy piac gyakorlatilag nincs, illetve borzasztóan szûk - mondta az Origónak Balla Ákos, a Colliers nemzetközi ingatlan-tanácsadó igazgatója. "Elõfordul, hogy akkor sincs valós adásvétel, amikor bejelentik, hogy sikerült eladni valamelyik szállodát, mert sok esetben valójában csak a hitelt restrukturálják, vagy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant veszi el a bank" - magyarázta Balla Ákos. Szerinte a problémák fõ oka, hogy éveken át nem a megalapozott és felmért piaci igény alapján indították el a hotelfejlesztések nagy részét, hanem a támogatási lehetõsek és kedvezõ hitelek kihasználása volt a cél, így túlkínálat alakult ki, és sok esetben olyan helyszínen épült kis szobaszámú vidéki wellness-szálló, ahol semmilyen turisztikai attrakció nincs.
Egyrészt azért hullanak tehát a szállodák, mert a svájci frank árfolyama nem kímélte a válság elõtt épülteket. De legalább ilyen nagy gond, hogy az idén véget érõ hétéves EU-költségvetési ciklusban ömlött az uniós pénz az ilyen beruházásokba. Sokan jó üzletet láttak olcsó telkeken, hatalmas támogatással felépíthetõ szállodákban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján fellelhetõ pályázati eredmények összesítése alapján csak kimondottan szálláshelyfejlesztésre 34 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatást fizettek ki 2007 óta. Ebben nincs benne az a pénz, amit más, komplex pályázatokon, például turisztikai attrakciók vagy egészségipari projektek fejlesztéséhez kapcsolódva lehetett elnyerni ugyanilyen célra.
"Túlkínálat alakult ki, és sok esetben turisztikailag értékelhetetlen helyszínekre épültek szállodák" - összegezte a történteket az Origo kérdésére Kovács István, a szállodaszövetség fõtitkára. Hozzátette, hogy elsõsorban a vidéki wellness típusú hotelek szenvednek, mert az ilyenek iránt a külföldi kereslet minimális, magyar vendég pedig nincs elég. "Ezek olyan sokan vannak, hogy önmaguknak csinálnak konkurenciát, egymás elõl szívják el a levegõt" - mondta a szakember.
Filléreket érnek a bedõlt szállodák
"Amelyik szálloda olyan rossz helyzetbe került, hogy be is kellett zárni, annak az eladására értelmezhetõ áron szinte semmi esély. De jellemzõen a mûködõk is túl vannak árazva, csak madarat akarnak fogni velük, nem szakmai befektetõt" - állította a hirdetések ismerete alapján Hegedûs Attila, a BDO Magyarország hotelüzletágának partnere. Megjegyezte, mindezzel együtt a turizmusban azért van fejlõdési potenciál, csak kell egy türelmes tulajdonos és egy hatékony menedzsment.
A bankok közül a CIB-nél van az egyik legnagyobb portfólió hotelekbõl és panziókból. A CIB kommunikációs osztálya érdeklõdésünkre azt írta, hogy a bankok többféle stratégiával kezelik a helyzetet, így van, amelyik az alacsony árak dacára azonnal értékesíteni próbálja a szállodákat és egyéb ingatlanokat. A CIB-csoport hosszú távú megoldást keres, és amíg megfelelõ ajánlatot nem kap, gyakran szerzõdést köt egy üzemeltetõvel, vagy bérbe adja az adott szállodát. "Konkrét esetekrõl és részletekrõl nyilatkozni a banktitok sérelmét jelentené" - tették hozzá.
Link