Strasbourg: nem volt jogsértõ a Magyar Gárda feloszlatása
Irta: postaimre - Datum: 2013. July 09. 12:15:16
Szerintem sem! A biznisz része és be kell lássátok, hogy csakis demokratikusan lehet masírozni és csakis álamgyar zsidajok és cigányok irányítása alatt! Az idõzítés se rossz!
Teljes hir
Szerintem sem! A biznisz része és be kell lássátok, hogy csakis demokratikusan lehet masírozni és csakis álamgyar zsidajok és cigányok irányítása alatt! Az idõzítés se rossz!
A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként mûködött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai pedig alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítõ menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett elsõ lépéseknek tekinthetõk.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.
A bíróság megállapítja ugyan, hogy az egyesület feloszlatása drasztikus lépés volt a magyar hatóságok részérõl, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a magyar bíróság a lehetõ legkevésbé "erõszakosan" rendezte az ügyet, és a hatóságok korábban többször is felhívták az egyesület figyelmét, hogy az általa támogatott Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége törvénysértõ.
A strasbourgi bíróság megállapítása szerint a magyar bíróságok végkövetkeztetése ebben az ügyben sem önkényesnek, sem ésszerûtlennek nem tekinthetõ: "a mozgalom tevékenysége és megnyilvánulásai a roma kisebbség és a magyar többség közötti faji ellentéten alapultak".
A panaszos, Vona Gábor Jobbik-elnök úgy érvelt, hogy az egyesület és a mozgalom egymástól függetlenül mûködött, az egyesült tagjai nem vettek részt a mozgalom tevékenységében. Emellett azt állította, hogy a magyar hatóságok nem bizonyították megfelelõen, hogy az egyesület bárkinek a jogait is egyetlen esetben megsértette volna. Vona beismerte ugyan, hogy a mozgalom által képviselt eszmék sértõek vagy megrázóak lehetnek egyesek számára, mindazonáltal szerinte nem jelentenek gyûlöletre vagy intoleranciára buzdítást, összeegyeztethetõen a pluralizmus és tolerancia elveivel egy demokratikus társadalomban.
A bíróság ennek ellenére úgy ítélte meg, nem tekinthet el attól, hogy a mozgalom több mint 200 aktivistája Tatárszentgyörgyön vonult fel, és bár nem történt erõszak, utólag már nem lehet megállapítani, hogy ezt csak a rendõrség jelenléte akadályozta-e meg.
"Az aktivisták katonainak tûnõ egyenruhában vonultak fel a faluban, baljóslatú karszalaggal, katonainak tetszõ alakzatban, ahhoz illõ köszöntésekkel és parancsokkal" - állapítja meg a strasbourgi törvényszék, amely szerint a mozgalom felvonulásainak megfélemlítõ hatását fokozta, hogy egy törvényesen bejegyzett egyesület áll mögötte.
A bíróság megítélése szerint túlmegy a politikai nézetek törvényes és békés keretein az, ha a politika szereplõi félkatonai szervezetek alakítására mutatnak képességet és hajlandóságot.
Az olyan történelmi tapasztalatokból fakadóan, amilyen például a nyilaskeresztes mozgalom is volt, bizonyosan megfélemlítõ hatása van egy nemzeti kisebbség tagjaira, ha faji elkülönülést hirdetõ félkatonai felvonulások egy egyesületre támaszkodhatnak, fõleg ha ezt a kiszemelt közösség az otthonában, kiszolgáltatott szemlélõként, "foglyul ejtett közönségként" kénytelen eltûrni - állapítja meg a strasbourgi bíróság. Ilyen esetekben a testület szerint az államnak jogában áll biztosítani a kérdéses kisebbség számára, hogy megfélemlítés nélkül élhesse életét, a panaszosnak pedig nem sikerült meggyõznie a bíróságot arról, hogy a feloszlatott egyesület célja nem a kiszolgáltatott csoportok megfélemlítése és megkülönböztetése volt.
A tatárszentgyörgyi esetben a mozgalom megnyilvánulásai nyilvánvalóan az állítólag a "cigánybûnözésért" felelõs roma közösség ellen irányultak - állapítja meg a bíróság.
A strasbourgi bíróság szerint az államnak ilyen esetekben nem kötelessége kivárni, míg valakinek konkrét jogait megsértik, megteheti a kellõ intézkedéseket, hiszen a mozgalom "konkrét lépéseket tett egy olyan politika megvalósítására, amely összeegyeztethetetlen a demokrácia és az egyezmény elveivel".
Strasbourg szerint a felvonulások akkor is alkalmasak voltak a félelemkeltésre, ha azokon nem történt tényleges erõszak, vagy a hatóságok nem tiltották be az adott megmozdulást. Az egyesület feloszlatása szempontjából a mozgalom megmozdulásainak törvényessége vagy törvénytelensége lényegtelen - hangsúlyozza a bíróság.
Ha a gyülekezés szabadságát rendszeresen arra használják, hogy nagy csoportok másokat megfélemlítõ felvonulásokat tartsanak, akkor az államnak jogában áll a gyülekezési szabadságot korlátozó intézkedéseket hozni, amennyiben az a nagy méretû, félelemkeltõ felvonulás által a demokráciára jelentett veszély elhárításához szükséges - mutat rá a bíróság.
Ítéletében a testület arra is utal, hogy az államnak mintegy kötelessége fellépni az ilyen szervezetek ellen, ha ugyanis nem ezt teszi, azzal gyakorlatilag hallgatólagos beleegyezését adja a szervezetek mûködéséhez.
A bíróság szerint "a közvélemény úgy vélhette volna, hogy az állam legitimálja ezt a fenyegetést", ha az állami hatóságok lehetõvé teszik, hogy a mozgalom egy törvényesen bejegyzett és a törvény által védett egyesületre támaszkodva mûködhessen.
"Ezzel az állam közvetve elõsegítõjévé vált volna a kampány, a gyûlések szervezésének" - állapította meg a strasbourgi emberi jogi bíróság, amely azt is figyelembe vette, hogy a magyar hatóságok az egyesület feloszlatásán kívül más szankciót nem alkalmaztak az egyesület vagy a mozgalom tagjaival szemben, semmilyen módon nem akadályozták például, hogy folytassák politikai tevékenységüket, éppen ezért a törvényszék szerint az egyesület feloszlatása nem tekinthetõ aránytalanul súlyos intézkedésnek.
Jobbik: felháborító a strasbourgi ítélet a szervezet feloszlatásáról
A Jobbik szerint felháborító, "a valósággal és a társadalom elsöprõ többségének véleményével köszönõ viszonyban sincs" a strasbourgi bíróság keddi ítélete, amely szerint a Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot.
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyûlési képviselõ keddi közleményében úgy reagált: visszautasítják azt a feltételezést, hogy a Magyar Gárda megmozdulásai egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítására irányultak volna.
A Jobbik álláspontja szerint a Magyar Gárda Egyesület és a "vele tévesen azonosított" mozgalom feloszlatását jogszerûtlenül mondták ki, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájához mint speciális jogorvoslati fórumhoz fordulnak. Gaudi-Nagy Tamás szerint a gárdistáknak "az az emberi, bajtársi közössége, mely az évek során összekovácsolódott, nem oszlatható fel és nem tiltható be".
Elõzmények
2007. augusztus 3-án Vona Gábor, a Jobbik Magyarország Mozgalom elnöke bejelentette, hogy Magyar Gárda néven egyesületet alapított, amelynek elnöki tisztét õ tölti be. A bíróság által júniusban tíz alapítóval bejegyzett hagyományõrzõ és kulturális egyesület célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése, feladata a "polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, hadisírgondozás", valamint "a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetõségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására". Az önvédelmi sportok alapos ismerete és a lõfegyverek kezelése is szerepelt a célok között. A Magyar Gárda tagjai fekete egyenruhát hordtak, rajta Imre király árpádsávos, kilenc oroszlánnal díszített pajzsával.
A Magyar Gárda 56 tagja 2007. augusztus 25-én a Budai Várban, a köztársasági elnöki palota melletti Szent György téren tette le esküjét. A rendezvénnyel egy idõben több civil szervezet is ellentüntetést tartott, a szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak, és az ügy a nemzetközi sajtóban is élénk visszhangot keltett.
A Fõvárosi Bíróságon 2008. március 12-én kezdõdött meg a Magyar Gárda feloszlatására a Fõvárosi Fõügyészség által indított polgári per. A Fõvárosi Ítélõtábla 2009. július 2-án jogerõs ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományõrzõ és Kulturális Egyesületet. Az indoklás szerint a Magyar Gárda mozgalom a Magyar Gárda egyesület szerves része, így a döntés az egyesület felszámolásával a mozgalomra is kiterjedt, annak szervezeti kereteit szüntette meg.
2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren elõre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendõrség feloszlatta, és 216 embert - köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos fõkapitányát - elõállítottak. (A bíróság 2010 õszén jogellenesnek minõsítette az oszlatást.)
A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. július 11-ei, a budapesti Szabadság téren tartott nagygyûlésén a mintegy két és fél ezer résztvevõ közfelkiáltással újjáalakította a bíróság által betiltott mozgalmat.
2009. december 15-én a Legfelsõbb Bíróság jóváhagyta a Fõvárosi Ítélõtábla 2009. júliusi jogerõs határozatát, és feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat is. Vonáék ezt nem tudták elfogadni.
2010. június 24-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyûlési képviselõje és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselõje - Vona Gábor, a Jobbik elnöke nevében eljárva - Strasbourgban személyesen fordult beadvánnyal az Emberi Jogok Európai Bíróságához "a Magyar Gárda törvénytelen feloszlatásával okozott emberi jogsérelem orvoslása" érdekében. A beadványban az egyesülési és gyülekezési jog megsértésére hivatkoztak, és 100 ezer euró nem vagyoni kártérítést kértek.
Link
